Pula

A 62.000 fős Pula (magyarul Póla) városa, az Isztriai-félsziget déli csücskén helyezkedik el, egy védett öbölben. Az Isztriai félsziget legnagyobb városa, ezzel együtt annak gazdasági illetve kulturális központja is. Pula messze földön híres a borászatáról, halászatáról és hajógyártásáról. A város több ezer éves történelmi múltra tekint vissza, megannyi építészeti remekmű és más csodás műalkotás fogadja a Pulába utazókat. Mindezt pedig megkoronázza az enyhe mediterrán éghajlat és a földközi térség legtisztább és egyik legszebb tengere, az Adria szépsége. A város lelkes lakói sokat tesznek azért, hogy az egyébként is népszerű várost még vonzóbbá tegyék, ezért is tér ide vissza oly sokszor az Isztriát járó turista.


Pula története

Pula az Isztriai-félsziget legrégebbi városa, a környék barlangjaiban Krisztus előtt 6000-ből találták az első életre utaló nyomokat. A település első lakói a Histri nevű illír törzs volt. Krisztus előtt 177-ben a Római birodalom elfoglalja ezt a területet, és ekkor kezdődött el Pula romanizációja. Julius Cézár uralkodása alatt élte meg Pula fénykorát, ekkor épültek a város mai arculatát leginkább meghatározó és kultúrtörténetileg is legfontosabb építmények, mint például a híres Aréna amfiteátrum, amely a római időkben gladiátorharcok színhelyéül szolgált. Ezenkívül sorra épültek a szebbnél szebb paloták, díszes épületek, valamint a városból jelentős római kikötő lett, a lakosság száma is egyre csak gyarapodott. A jólét azonban Cézár meggyilkolásáig tartott, amit jelentős hanyatlás és a "tulajdonosok" gyakori váltogatása követett. A Kelet-Római Császárság részeként újra kezd fellendülni, Pula és környéke ekkor már fontos katonai-védelmi területté válik a Bizánccal és a gótokkal folytatott egyre erősödő összecsapásokban. 1148-ban a velenceiek lerohanják a várost és a Velencei Köztársasághoz csatolják, ahová 1797-ig tartozott. Ez a pár évszázad is igen nehéz volt a pulai lakosság számára, ugyanis rendszeresen pusztított a pestis, a malária, és a tífusz, a közel harmincezres lakosságból alig maradtak pár ezren. A velenceiek bukása után az Osztrák-Magyar Monarchia vette át az uralmat a város fölött, az osztrák-magyar hadsereg pedig itt alakította ki a legfontosabb haditengerészeti bázisát. A XIX. században a Habsburgok felismerik Pula tengerészeti és haditengerészeti jelentőségét, így hát megindul a pulai kikötő és a hajógyár építése. Ekkor a város kissé veszít az antik római kinézetéből és átépül iparvárossá. Az első világháborút követően a város Olaszországhoz került, majd a második világháború után Jugoszláviához csatolták, amely nagy elégedetlenséget váltott ki az olasz anyanyelvű lakosokból, ez pedig az olaszok jelenetős arányú kitelepedését eredményezte, egészen a kilencvenes évek elejéig. Ezt követően Horvátország önállósodásával Pula is része lett a független államnak.

Pulai amfiteátrum

Minden Pulába érkező turistacsoport kötelező állomása a pulai amfiteátrum, ahol egykor gladiátorok vívtak véres élet-halál harcot. Az aréna az I. században Vespanius uralkodása alatt épült. Az építkezéshez helyi mészkövet használtak. Eredetileg húszezer néző befogadására volt alkalmas, akiknek az egyik fele ülve, a másik fele pedig állva nézte végig a gladiátorok harcát. A pulai amfiteátrum elliptikus alaprajzú, a hosszabbik szélessége 130 méter, a rövidebb pedig 100 méter.

oanababy

A Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott, még a római Colosseumnál is nagyobb, a világon pedig a hatodik helyen áll a ma is álló arénák közül. A középkorban lovagi tornák helyszíne volt, ma kulturális előadásokat tartanak itt, például a Film Fesztivált, a nyári Opera Fesztivált, a Lovas Fesztivált illetve további neves koncertek, rendezvények helyszíne is. A második világháború idején az olasz fasiszták szét akarták szedni az amfiteátrumot, és Olaszországba szállítani azt, tervük azonban a várhatóan nagy költségek miatt meghiúsult.

King Molan

Az aréna alagsorában, ott ahol valamikor még a gladiátorok vártak a küzdelemre, most festményeket állítanak ki, valamint szőlő és olívabogyó termesztéssel kapcsolatos kiállítások tekinthetőek meg.

oanababy

Ha körbe sétáljuk az építményt, az amfiteátrum mellett római jelmezbe öltözött katonákat láthatunk, akikkel nyugodtan fényképezkedhetünk is. Ha felmegyünk a dombtetőre, nagyon szép képeket készíthetünk az amfiteátrum árkádsoráról, háttérben a csodásan ragyogó kék tengerrel. A pulai amfiteátrum belépőjegy árai felnőtteknek 30 kuna, diákoknak illetve gyerekeknek 15 kuna. Mára az aréna Pula szimbólumává vált, ott láthatjuk minden képeslapon, prospektusban vagy a várost reklámozó plakátokon. Az amfiteátrum előtt egy kis parkra lehetünk figyelmesek, ahol a nyári hőségben érdemes tenni egy kellemes sétát. Megpihenhetünk a fák árnyékában illetve felfrissülhetünk az itt található szökőkút mellett.

oanababy

A pulai erőd

Pulának, mint az Észak-Adria egyik legnagyobb kikötőjének és kereskedelmi központjának szüksége volt egy erődre, amelyet védelmi célokból 1630-ban építettek, Antoine de Ville francia katonai építész vezetésével. Így jött létre az a csillag alakú négybástyás tömör erődítmény, amely ma az Isztriai Történelmi Múzeumnak ad helyet. Az erődbe egy hídon és egy keskeny ajtón keresztül lehet bejutni, innen pedig csodás képeket készíthetünk az óvárosról, az amfiteátrumról és a pulai hajógyárról.


Az erődből kiérve rövid séta után elérkezünk az Aranykapuhoz vagy más néven Segius diadalívhez.

Segius diadalív - Aranykapu (Slavoluk Sergijevaca - Zlatna vrata)

A Segius diadalívet i. e. 29 és 27 között építtette saját pénzén a Segius család, amellyel a család három jeles férfitagjának szerettek volna ezáltal emléket állítani, akik annak idején fontos szerepet töltöttek be a város életében és tevékenységükkel hozzájárultak annak fejlődéséhez. A kapu a XIX. századig a városfal része volt, amelyet a város terjeszkedése miatt elbontottak, de a kaput meghagyták az utókornak, így az egykori Porta Aurea (Aranykapu) városkapuval szerves egységet alkot, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosába. A diadalív egyik érdekessége, hogy a keleti része alig kidolgozott, míg a nyugati ezzel szemben gazdagon díszített. Ma az Aranykapu lábánál, a téren és a korzón kulturális rendezvényeket és kirakodóvásárt szoktak rendezni.


Herkules-kapu (Herkulova vrata)

Ez Pula legrégebbi kapuja, amely valamikor Kr. e. 47-44 között készült, a város római megszállásával egy időben. Nevét Herkulesről kapta, a város patrónusáról. A sérült boltív tetején Herkules fejének vésete látható, bár nehezen felismerhető. A véset mellett egy felirat is olvasható, amelyen a két római vezető neve szerepel: Lucius Calpurnius Piso és Gaius Cassius Longinus, őket bízta meg a római szenátus, hogy a jelenlegi Pula helyén római kolóniát alapítsanak.


A római kori Fórum

Az ókorban és a középkorban a Fórum, Pula főtere volt. A domb lábánál a város nyugati partján fekszik, közel a tengerhez. A Fórum i. e. I. században épült, a város mindennapi és vallásos életének központja volt, de itt hozták az adminisztratív és jogi döntéseket is. A Fórum ősi maradványait egy új épület építésekor fedezték fel, a maradványokat részlegesen restaurálták és kiállították. A nyári időszakban a Fórum számos kulturális esemény helyszíne.

Duul58

Augustus temploma (Augustov hram)

A templom a Fórumon található, Augustus császár dicsőségére i.e. 2 és i.sz. 14 között épült még Augustus életében. Az épület funkciója az évek során többször is változott: a pogány korszak végével használták templomnak, magtárnak, illetve a XIX. század elejétől múzeumnak, manapság is múzeum és kőtár. 1944-ben a templomot bombatalálat érte és elpusztult. 1945 és 1947 között újjáépítették.
Az Augusztus templom ikertestvére, melyet hasonló stílusban, ugyanabban az időszakban építettek, Diána istennő temploma volt. Ebből mára már csak a hátsó fal egy darabja maradt meg, ezt a Városháza épületébe építették bele.

pula_volunteers

Városháza (Gradska Vijećnica)

A pulai városháza a fórumon, az Augustus templom mellett található. A velencei uralom idején, itt székelt a herceg és az elöljáróság is, manapság pedig az önkormányzat. A X. és a XVI. század között az épületet számos alkalommal átépítették, így építészeti stílusában a romántól a reneszánszig több stílusjegy is felfedezhető. A homlokzatán található feliratot a XVI. században újítottak fel, melyből valószínűsíthető, hogy az épület 1296-ban épült, ám az évszám valószínűleg az első átépítésre vagy felújításra vonatkozik, hiszen itt már hamarabb is székelt kormányzóság. A Városháza homlokzatát a Telamon és a szirén című faragvány díszíti reneszánsz oszlopok által körülzárva.

Peter J Dean

Mária Mennybemenetele székesegyház (Katedrala uznesenja Blažene Djevice Marije)

A székesegyházat eredetileg egy római templom alapjaira építették, román stílusban, majd a XV. században átépítették, ekkor kerültek bele gótikus elemek, valamint klasszicista jegyek is felfedezhetők benne. Évszázadokig épült, többször is átépítették és bővítették, a templom legidősebb része a IV. századból való. Tornyát a XVII. század második felében építették hozzá, melynek építéséhez az Amfiteátrum köveit használták fel.

Dirgela

A Régészeti Múzeum (Arheološki muzej Istre)

Az 1800-as évek elején Marmont marsall hozta létre az első kőgyűjteményt, amely a múzeum kollekciójának alapjául szolgált. Ezek illír, római és középkori leletek voltak, de szép számmal akadnak mozaikok, ékszerek és egyéb használati tárgyak, melyeket régi sírokban találtak. A múzeumban őrzik egyik Árpádházi királyunknak, Salamonnak a sírkövét is.


A pulai Akvárium

Az Akváriumot az egykori osztrák-magyar Verudela várban hozták létre, amely 1886-ban épült. A létesítmény már hatvan medencével rendelkezik a földszinten, a várárokban és a vár első emeletén, ahol a látogatók megcsodálhatják a szivacsokat, korallokat, a lila tengeri-csillagot vagy olyan állatokat, mint a homár, a tarisznyarák vagy a fekete tengerisün. 2006 óta itt működik a tengeri teknősök mentőközpontja is.


Pulai obszervatórium (pulska Zvjezdarnica)

Pula egyik legszebb helyén, a Monte Zaro Parkban található a Pulai Obszervatórium, ahonnan nemcsak az égboltot és a csillagokat vizsgálhatjuk, hanem megcsodálhatjuk a Pula-öbölre nyíló remek kilátást is. A megfigyelőt 1869-ben alapították, ekkor még a haditengerészet Császári és Királyi Vízrajzi Intézethez tartozott, ez Horvátország legrégebbi obszervatóriuma, ahol huszonnyolc kisbolygót fedeztek fel, melyek közül hármat el is neveztek, a ,,Polana", az ,,Adria" és az ,,Isztria" kisbolygó.


A formozai Szűz Mária kápolna (Kapela Sv.Marije Formoze)

Ez egyike annak a két kápolnának, amely a VI. században épült és része volt annak a nagy Szent Benedek apátságnak, amelyet a XVI. században lebontottak. A kápolna falait és padozatát mozaikok díszítették, jelenleg a Régészeti Múzeumban tekinthetőek meg. Ugyanabban a stílusban épült mint a ravennai templomok is, viszont tégla helyett követ használtak. Méretének, építési módjának és jó állapotának köszönhetően, a kápolna egy kivételes építészeti remekműnek minősül.

Dirgela

A városfal (gradski bedemi) és az ikerkapu (Dvojna vrata)

Az ó- és középkorban az egész várost fal vette körül, bejutni körülbelül 10 kapun keresztül lehetett. Idővel, a fal megléte szükségtelenné vált, így a XIX. században elején lebontották, azonban az Ikerkapuk és a Gardini-tér között a fal egy darabja napjainkig fennmaradt. Azért nevezik a kaput Ikerkapunak, mert nem egy, hanem két ív köti össze az oszlopokat, középen egy harmadikkal. Az Ikerkapu valamikor a II. és III. században épült.


Az Assisi Szent Ferenc templom (Uspon Sv. Franje Asiškog)

Az Assisi Szent Ferenc nevét viselő templomot és kolostort az erőd előterében találjuk. A XIII. században épült, majd 1314-ben átépítették, építési stílusát tekintve korai román, gótikus elemekkel. Az egyhajós templomot három apszis tagolja, a fa oltárkép pedig a XVI. században készült. A kolostort később építették hozzá a XIV. században.


Az ortodox Szent Miklós templom (Pravoslavna crkva Sv. Nikole)

A tipikusan Ravenna-i stílusú, sokszög apszisú templom a VI. század második felében épült, a Szt. Szűz Mária tiszteletére. 1200 körül radikálisan átépítették, majd a pravoszláv egyház kapta meg. A kis ortodox közösség amely a templomot használta 1583-ban jött létre Pólában, ciprusi valamint naphlioni emigránsokból alakult. Napjainkban a templom szerb-ortodox egyházhoz tartozik. A templomban látható ikonosztáz a XVIII. századból származik, Tomios Batos görög mester műve.


A pólai Haditengerészeti temető (Mornaričko groblje)

A Haditengerészeti temetőt 1886-ban hozták létre. Itt nyugszik 150 ezer katonája az Osztrák-Magyar Birodalom hadseregének, amely 1918-ig temetkezett ide. A jelenlegi temető alapterülete több mint 22 ezer négyzetméter. A temetőt a Stoja félsziget irányában találjuk meg.


Brijuni Nemzeti Park

Pulától csupán két kilométerre található a Brijuni Nemzeti Park, amely egy tizennégy kis szigetből álló szigetcsoport. A városból rendszeresen szerveznek ide hajókirándulásokat. Brijuni 1983 óta számít nemzeti parknak. A szigetek közül csak a két legnagyobb sziget látogatható, Veli Brijun és Mali Brijun. Nem csak nemzeti parknak számít, hanem üdülőhelynek is, különösen kedvelt a politikusok körében, például a volt jugoszláv vezetőnek, Titonak is volt itt rezidenciája. A gyönyörű szigetcsoport már a rómaiak korában is közkedvelt volt, több régi római villa is található a parton. A Brijuni Nemzeti Park, mikroklímájának köszönhetően, rendkívül sokféle, különleges állat- és növényfajnak ad otthont. Veliki Brijun sziget északi részén található egy elkerített szafaripark elefántokkal, lámákkal, zebrákkal, antilopokkal, és sok más egzotikus állattal.


Porer világítótorony

A világítótorony Pulától autóval húsz kilométerre, hajóval viszont csupán két kilométerre található. A torony egy nyolcvan méter széles sziklára épült 1833-ban. Az idelátogatóknak igazán különleges és izgalmas élményt nyújt, különösen, hogy a világítótoronyban szállást is lehet foglalni.

m.prinke

Kamenjak-félsziget

Pulától délre található a Kamenjak-félsziget, az Isztriai-félsziget legdélebbi csücskében, amelyet természetvédelmi területté minősítették.
A félszigetre a Premantura nevű településen keresztül lehet eljutni. Kamenjakon minden természetes anyagból van, ezért tilos szemetelni, viszont szabad és lehet is szikláról a tengerbe ugrálni, fürdeni. A félszigeten található egy tizenöt méter magas, sziklából kiálló Indiana Jones névre keresztelt ugrófal és természetes anyagokból készült játszótér is.
Sajnos a félsziget útjait fehér kőporos zúzalék borítja, ezért az autók igen nagy port kavarnak. Javasolt, hogy kerüljük a délelőtti és az este hat-hét óra körüli időszakot, mert a turisták nagy része ilyenkor látogatja leginkább a félszigetet, és így gyakran dugók alakulhatnak ki.


Strand

Pulában főleg sziklás, betonozott és kavicsos partok vannak, a homokos partok a környéken nem jellemzőek. A város strandjai igen tiszták és jól felszereltek. A legnépszerűbb strandok a városban a Valkana, a Hawaii, a Kolumbarica és az egyes helyeken homokos, de nagy részt azonban kavicsos, sziklás Debeljak.


Akik mégis homokos strandra vágynak azoknak ajánlott a közeli Medulin homokos strandja. Az egy kilométer hosszú Bijeca nem olyan zsúfolt, kisgyermekes családok számára pedig tökéletesen megfelelő.


Pula városától mindössze két kilométerre délre fekszik Verudela, melynek partja inkább a kavicsos strandok kedvelőinek felel meg.


A már említett Porer szigeten is van lehetőség fürdőzni, viszont kizárólag felnőtteknek ajánlott, mivel itt a sziklák miatt nagyon hamar mélyül a víz, és a tengeráramlatok is veszélyesebbek. Nyugodtan kérjünk tanácsot a sziget őrétől, aki szívesen lát minden látogatót, és ellát hasznos információkkal, azzal kapcsolatban, hogy melyik napszakban biztonságosabb a fürdőzés, ugyanis tudnunk kell mikor milyen erősek az áramlatok és milyen irányúak.

Sport

A vízi sportok szerelmeseinek igazi paradicsomnak számít a pulai partvidék. Akik a tenger alatti világra kíváncsiak, és búvárkodásra szánják magukat, azokat gyönyörű látvány fogadja számos alagút, védfal és hajócsapda maradványok képében, valamint látványos barlangok, növény és állatritkaságok várják a víz alá merülőket. A környéki vizekben a legnagyobb népszerűségnek a Baron Gautsch nevű hajóroncs örvend, amelyet a szakértők a világ 50 leglátványosabb búvárterepe között tartanak számon.


Akik még csak most szeretnének belekóstolni a búvárkodás örömeibe, azoknak kínál lehetőséget több helyi búváriskola tanfolyama, ahol bárki elsajátíthatja a búvárkodás alapismereteit.
A víz felszínén folytatott sportágak közül a szörf a legkedveltebb. Akik szeretnének hódolni ennek a sportnak, azokat igen jó széljárású szörfterepek várják Pula közelében. A kezdők vagy akik még soha nem álltak szörfdeszkán, azok se csüggedjenek, hiszen számos szörfiskola található a parton, ahol rövid idő alatt megtanulható eme sportág.
Pula és környéke természetesen a kerékpárosok számára is nagy élményt nyújt. A helyi turisztikai irodákban bővebb információt kaphatunk a környék legvonzóbb, legjobb, legtöbb út menti látványosságot, érdekességet kínáló kerékpárosterepeiről.
A víz és a szárazföld mellett a levegőből is megcsodálhatjuk ezt a gyönyörű vidéket, látványos panorámarepülést tehetünk a félsziget déli része felett. Mindemellett pedig válogathatunk a vitorlázás, a tenisz, a kosárlabda, a fitnesz és számos más mozgáslehetőség közül.

Szórakozás és éjszakai élet

Pula város arénájában számos kultúresemény kerül megrendezésre. Nyáron több világhíres pop-rock- valamint opera-előadó is fellép az aréna falai között. Minden évben itt rendezik meg a legrangosabb horvát filmszemlét is, a Pulai Filmfesztivált.


Tulajdonképpen nyáron szinte lehetetlen eltölteni úgy pár napot a városban, hogy ne legyen valamilyen látványos rendezvény. Koncertek, hangversenyek, kiállítások sora várja az ide utazó turistát.


Akik szeretnék belevetni magukat az éjszakai életbe, azok számára nyitva állnak a kávézók és a bárok, amelyek teraszán késő estig múlathatjuk az időt. Ezenkívül számos zenés klub áll tárva nyitva a látogatók előtt, ahol rock, diszkó, technó és egyéb műfajú zenét játszanak, így mindenki megtalálja a számára megfelelő szórakozási lehetőséget.

Gasztronómia

Pulában számtalan, az isztriai konyha remekeit felvonultató éttermet és vendéglőt találhatunk. A régió konyhájának alapvető ételeire a tészták a legjellemzőbbek. A legismertebb tésztafélék egyike a nyokkinak nevezett krumplis tésztából készülő nokedli vagy a hüvelykujjnyi hosszúságúra vagdalt, sodort fúzsi, melyet szaftos húsételekhez szoktak tálalni.


Azok, akik inkább a nemzetközi konyha mellett döntenének, netán az olaszos ízeket kedvelik, számos pizzéria és olaszos tésztavendéglő közül választhatnak, ahol a pizzát, spagettit vagy egyéb olasz specialitást fogyaszthatnak, mellé pedig kísérőnek jó borokat ihatnak.
Ha viszont csak a borokat szeretnénk megkóstolni, nézzünk be egy igazi, isztriai hangulatú tavernába, vagy ahogy itt hívjak konobába, ahol rendelhetünk egy-egy pohárral Isztria legnépszerűbb borfajtáiból, a teránból és a malváziából.

Szálláslehetőség

Pulában számos pihenésre és felfrissülésre alkalmas szállodát, apartmant és magánszállást találhatunk. A város környékén üdülőfalvakban is megszállhatunk, mint például a Bi-Village apartmantelep Pula és a Brijuni szigetek között. Ez egy újonnan épült üdülőtelep Valbandon település közelében, a Fažani felé vezető úton. A telep 2000-ben épült a legmodernebb elvárásoknak megfelelően. A szálloda területén három étterem és három új medence is található. Az üdülőtelepet fenyőerdők és mediterrán növényzet veszi körbe, valamint csodás a rálátás a Brijuni szigetcsoport Nemzeti Parkjára. Természetes szépségének köszönhetően ideális helyet kínál a nyugodt pihenésre.


Közvetlenül Pulában is megszállhatunk a három csillagos Hotel Pulában, melyet nem régiben teljesen felújítottak, alig pár méterre fekszik a csodás zöld erdőtől, amely a homokos tengerparthoz vezet.


Videók
Pula
Isztria



Szólj hozzá

Hozzászólások

  • Sz.-né hozzáadva Mi most készülünk remélem minden rendbe lesz és szép emlékekkel térhetünk haza nagyon várjuk.

Kapcsolódó cikkek

  • Groznjan
    Groznjan
    Groznjan városa a Motovuni-erdőtől nem messze fekszik, a Mirna-folyó feletti dombon, Északnyugat-Isztriában. A középkori e...
  • Lim-csatorna
    Lim-csatorna
    A Lim-csatorna (Limski Kanal) egy rendkívül egyedülálló természeti képződmény Horvátországban (Rovinj városától alig 15 km...
  • Hum
    Hum
    2001-ben Hum városa bekerült a Guinness Rekordok könyvébe mint a világ legkisebb városa, ugyanis akkor mindössze 6 állandó...
RSS