Pag-sziget

Pag-sziget az Adria-i tenger északi részén fekszik, Horvátország 5-ik legnagyobb szigete. Területe 285 négyzetkilométer és tengerpartjának hossza majd 300 kilométer. A sziget 24 településén több mint 8000 ezren élnek. Pag egy különleges látványt nyújtó sziget, igaz, hogy Horvátországban csodálatos nyaralóhelyek vannak, de a Pag-szigeti panoráma semmihez sem hasonlítható. Szinte a sziget egészén csak fehér homokos síkságot és óriási sziklákat lehet látni, kevés a fás, zöld terület. Inkább csak bokrokat, olaj és fügefa ligeteket lehet látni. A sziget kopársága annak tudható be, hogy ki van téve a bóra állandó ostromának. A helyiek a turizmusból, az állat tenyésztésből, az olíva termesztésből és a sajt készítésből élnek.


A sziget nagyszerű fürdőzési lehetőségeket kínál, sok csodás strand található itt, de aki nem szeretne zsúfolt strandokon napozni, pancsolni, az a sok rejtett kis öböl valamelyikénél is fürdőzhet. A Pag-sziget, a szórakozás szempontjából is számtalan lehetőséget kínál. A strandokon általában már nappal elkezdődnek a beach partyk, és szinte minden településen több szórakozóhely várja a pörögni vágyókat. A Pag-sziget egyaránt tökéletes hely a nyüzsgésre vágyók számára és a nyugodt nyaralást kedvelők számára is. A sport kedvelői is jól fogják itt érezni magukat, mivel egy több mint 100 kilométeres kerékpár úton van lehetőségük biciklizni és a sziget természeti adottságainak köszönhetően a sziklamászásra is lehetőség van. Aki jobban kedveli a vízi sportokat, az búvárkodhat vagy vitorlázhat.

Pag-sziget történelme

Pag szigete már a neolitikumban (újkőkorszak vagy csiszoltkő-korszak) is lakott terület volt. Mint a régió legtöbb akkoriban lakott településén itt is illír törzsek laktak. Az illír törzsek nagy családjához tartoztak a liburniak is. A liburni törzsek jelenlétére utalnak annak a nekropolisznak a maradványai, melynek a neve Mihovilje volt, a jelenlegi Novalja település mellett. A római birodalom Kr.e. az I. században vetette meg a lábát a szigeten. A római megszállás közel hét évszázadon keresztül tartott, ezalatt a rómaiak számos fejlesztést hajtottak végre a kor kívánalmainak megfelelően. Ekkoriban három nagy templomot is építettek, valamint megerősítették Caska, Novalja és Kosljun városait is. A régészek a római kor nyomaira bukkantak a Zrce strandnál is, ahol egy római temető maradványait tárták fel, valamint egy kőfejtőt Novalja északi felén. A VI. században szláv népek költöztek a szigetre, majd a VII. században a horvátok. Később az ide érkező horvát törzs kettészakad az északi Rab-i részre, valamint a déli Zadar-i közösségre. Ekkoriban sűrűn előfordultak összetűzések a két rokon népcsoport között, melyek a közép korban is előfordultak. Ennek a Velencei Köztársaság seregei vetettek véget, amelyek elözönlötték egész Dalmáciát és számos szigetet, várost a hatalmuk alá hajtottak.
A Velencei Köztársaság elleni hadviselésbe III. Béla királyunk 1180-ban csatlakozott, aki elfoglalta Pag-ot és a Magyar Korona gyarmatává tette. 1244, III. Béla király utóda, IV. Béla Pag-nak szabad királyi város címet ajándékozott. A XIII. században területi vita alakult ki a Pag-sziet hovatartozását illetően a zadari királyság és Pag között, amely miatt a Krk-i Frigyes herceg az egész szigetre igényt tartott. A vita végére a Velencei szenátus tett pontot, így a sziget Zadar fennhatósága alá került. Az ezt követő időszak területi villongásokkal telt, a Pag-iak és a Zadar-iak között, melynek 1403-ban Nápolyi László vetett véget. A XV.-XVI. században a sziget és települései virágkorukat élték, leginkább a sókitermelés miatt. A Pag és Rab közötti vita mégsem szűnt meg teljesen, egészen a XVI.-XVII. századig, amikor a törökök elözönlötték az egész régiót, többek között Pag-ot is. Ekkoriban a sziget szinte teljesen elnéptelenedett, alig volt ezer-ötszáz lakosa.
A törököket azután a velenceiek űzik el a szigetről, majd amikor a Velencei Köztársaság megbukott, a sziget a Habsburg birodalom, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált. 1805 és 1813 között Napóleon seregei lerohanják Európát, így a Pag-sziget is a birodalom részévé válik, majd Napóleon bukása után ismét az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolják. Pag-szigete az I. Világháborúig marad a monarchia része, ekkor Itália szállja meg. Az olasz megszállás a II. Világháborúig tart, a fasiszta Olaszország bukásáig. Ebben az időszakban koncentrációs tábort tartanak fent a szigeten. A háború után Pag szigetét a Tito-i Jugoszlávia részét képezi egészen 1991-ig, amikor Horvátország kinyilvánítja függetlenségét.


Mi köze van a híres Pag-i sajtnak a juhokhoz és a bórához?

Úgy a gasztronómiai szakértők, mint az ízletes ételek kedvelői egyetértenek abban, hogy a Pag-i sajt nem csak Horvátország legfinomabb sajtja, de világszínvonalon is kiemelkedő, hiszen ez a sajt a "sziget szívében" készül.
Az Pag-szigeten élő juhot évszázadok óta tenyésztik ezen a karsztvidéken, így nagyon ellenálló és erős. Nem egy nagy fajta, de arányos és jól adaptálódott a nyílt, sziklás terephez, a sűrű aljnövényzethez, vastag gyapja megvédi az esőtől, hidegtől és a szigeten végigsöprő bórától. A bóra miatt a sziget levegője sós és száraz, ez pedig nem kedvez minden növényfajnak, ezért az itt honos növényeknek alacsony a víztartalma, viszont a tápértékük magas. Az itt élő növények nem nőnek magasra, de kellemes az illatuk, életerősek és nem utolsó sorban gyógyhatásúak, mint például a zsálya, a ciprusi kutyatej, vadzab és még sok más. A természet ezen ajándékai hozzájárulnak a Pag-i juhok tökéletes egészségéhez és az érett Pag-i sajt csodálatos zamatához.
A Pag-i sajt íze változó attól függően, hogy mennyire érett. Mindegyik sajtnak megvan a saját "időkorlátja", azért hogy megőrizze a jellegzetes ízvilágát. Megkülönböztetendő a fiatal sajt, az érett sajt és az öreg sajt. Ha megfelelőképpen tárolják, a Pag-i sajt megőrzi az izét, hiszen a juhtej lefejésétől kezdve, a fiatal sajt formából való kiemelésén át, mindaddig amíg eléri megfelelő értettséget, biztosítják számára a kellő páratartalmat, hőmérsékletet és nem utolsó sorban a kemény munkát, mert mindegyik sajtot naponta megfordítják, vajjal kenegetik. A Pag-i sajtról azt tartják, hogy tökéletes afrodiziákum. Aki nem hiszi, kóstolja meg! A Pag-i sajtot hagyományosan Pag-i sonkával, olívával tálalják, valamint házi sütetű kenyérrel, fehér borral, vagy kívánság szerint vörössel.


A Pag-sziget jellegzetes gasztronómiája

A Pag-i emberek hagyományos módon juhtenyésztéssel, halászattal foglalkoznak, illetve kiemelt tevékenységük a sógyártás is. Pag egyik védjegye a só, melyet a tiszta tengervízből nyernek ki természetes eljárással, századok óta. A Pag-i sajt mellett különlegességnek számít a bárányhús, melynek számos elkészítési módja ismert. Emellett a helyi tájbor és a "travarica" nevű, növényekből készült pálinka és a házi sonka is különlegességnek számít. A halboltokban mindig van friss hal, rákfélék és kagylók, a helyi éttermekben pedig mindezeket meg is lehet kóstolni, a hagyományos konyha ízvilágának megfelelően elkészítve. A Benedek-rendi Szent Margit kolostor apácái egy "baškotin" nevű feltekert süteményfélét készítenek, melynek receptjét titokban tartják. Pag egy másik különlegessége a zsálya méz, melyet a családi birtokon készítenek a helyi méhészek.



Pag-sziget települései


Pag város

Pag, a Pag-sziget legnagyobb települése, egyben a sziget közigazgatási központja is. Ha Pag-ban járunk, mindenképp nézzük meg az óvárost, mert felejthetetlen látványban lesz részünk. Akik vonzódnak a népi hagyományok iránt, itt megnézhetik, sőt meg is vásárolhatják a híres Pag-i csipkét. Tovább... Pag

Novalja

Novalja a strandolás és a beach partyk városa! A bulikat és az éjszakai életet kedvelők számára ez a legideálisabb nyaralóhely! Novalja leghíresebb strandja, a Zrce strand, ahol már kora délután elkezdődik a beach party, aki bulizós nyaralásra vágyik semmiképpen ne hagyja ki ezt a helyet! Tovább... Novalja

Povljana

Ez a település a Velebiti-csatorna mentén található, annak egy hangulatos kis öblének a partján. Komppal és közúton is egyaránt megközelíthető. Akárcsak Horvátország számos más települése, ez is a római befolyásnak köszönhetően fejlődött az évszázadok során. Azok akik családjuk társaságában érkeznek ide nyaralni, egy nyugodt, csendes helyet találnak itt, távol a nyüzsgő strandvárosoktól. Turista ösvényein gyalogosan vagy kerékpárral haladva élvezhetjük a táj szépségét. Az öböl partján a víz sekély, partja homokos, a gyermekek legnagyobb örömére. Tovább... Povljana

Kolan

Kolan, a Pag-sziget közepén elhelyezkedő település, több mint 400 lakosa van. A település viszonylag távol esik a tengertől (4 km-re), ezért akárcsak a sziget központi településein, itt is leginkább a mezőgazdaságra fektetik a hangsúlyt, mint például a juhtenyésztés és a szőlő- és zöldségtermesztés. Az utóbbi időben a turizmus is sokat fejlődött, köszönhetően a falu közelében fekvő számos, gyönyörű strandnak, valamint a falu kulturális és népművészeti örökségének.


A kis faluban is fellelhetőek a római kor emlékei, mint például néhány díszes kút. A falu elemi iskolája ugyanakkor egy etnográfia múzeumnak is helyet ad, ahol tematikus népművészeti tárlatot tekinthetünk meg, mely felöleli a régmúlt és a közelmúlt népművészeti tárgyait, eszközeit is. Kolan mellett egy régi szénbánya is található, ahonnan anno Itáliába is exportálták a szenet. Manapság, látványosságként őrizték meg. Ha a faluba látogatunk, megnézhetjük a régi templomokat is, mint a Szent Luka, a Szent Jerolim, a Szent Mária és a Szent Vid.


Kolan mellett számos, lélegzetelállítóan gyönyörű strandot találunk, ahol kedvünkre élvezhetjük a napfényt és a kristálytiszta tengervizet. Aki ide látogat, választhat homokos és kavicsos strandok közül is. A Sv. Duh, a Cista és a Prnjica strandok partja homokos.


A Katarelac, a Gajac és a Girenica kavicsos.


Akik nem vetik meg a gasztronómiai élvezeteket, az éttermekben megkóstolhatják a helyi specialitásokat mint a méltán híres Pag-i sajtot, a Paska-i bárányt ("Paska janjetina") , a sózott szardellát, sonkát (prosciutto) és a különleges borokat.


Kolan-ban szállást leginkább a privát szállásadóknál találunk, de ne feledjük, hogy ez egy költséghatékony megoldás, amely nem megy a színvonal rovására.

Stara Novalja

Stara Novalja egy kis falucska az azonos nevű öbölben a Pag-sziget észak-keleti partján, 5 km-re Novaljától. Az öböl amelynek a partján a falu fekszik a "Pasko-Dinjiska" völgy víz alatti része. Itt kisebb hajók köthetnek ki, mert itt a vízmélység nem nagyobb mint 27-38 méter. A falu környékén ősi falmaradványokat találtak, melyek a neo-román stílusban épült Szent Kereszt templom maradványai.
A falu központjában a XV. századi Trincela-i Szent Mária templom áll, melyet 1988-ban újítottak fel.
A falu régebben kompkikötő volt, de azáltal, hogy a kompok már nem itt, hanem Zigljen kikötőjében kötnek ki, egy nagyon csendes és hangulatos nyaralóhellyé vált. Legfőképp a családos nyaralóknak kedvez Stara Novalja, ahol privát szállásokon lehet szobákat, apartmant bérelni. A falu legfontosabb eseménye a június 29-én tartott Szent Péter és Pál fesztivál.
A település legnagyobb strandja a Trincel. Ennek a partja homokos. Ezen kívül még számos kisebb strandolóhely is található a parton és a házak előtti hullámtörő gátak is alkalmasak napfürdőzésre.
Nem csak azok számára lehet érdekes hely Stara Novalja akik megelégszenek a tenger felszínével, hanem a búvároknak is. Stara Novalja környékén találták ugyanis Horvátország egyik legnagyobb vízalatti régészeti leletét. A leletet 2004 tavaszán találta meg Lika-Zengg megye alzsupánja aki szenvedélyes búvár. A lelet egy a Kr.e. I. századból származó hajóroncs, mely több száz amforát szállított. A hajó a Mala Vlaška öbölben süllyedt el.


Vlasici

Vlasici a sziget dél-keleti csücskében található, ez egy kicsi falucska, ahol a helyiek leginkább szőlő termesztésből élnek. A partja nagy részt homokos, így tökéletes hely a kisgyermekes családok számára is. Az itt nyaralóknak érdemes megkóstolniuk a helyi borokat, mivel a település fekvése és klímája miatt megfelelő hely a szőlő termesztéshez, így az itteni borok is nagyon finomak.


Gajac

Gajac egy üdülőtelep, Novaljától nem messze, ahol a turisták tökéletes kényelemben élvezhetik a nyaralást. A strand partja apró kavicsos, de homokkal feltöltött rész is van, hogy mindenki találjon számára ideális helyet a napfürdőhöz. A parton sok bár és étterem közül lehet válogatni és sportolási lehetőségek is vannak.


Mandre

Mandre a sziget déli részén helyezkedik el. A helyiek vendégszeretete és a kiváló strandok sok turistát vonzanak ide. A település egyik leghíresebb strandja, a Mala Mandre, amely 2006-tól kék zászlós minősítéssel rendelkezik. A strand kavicsos, de vize lassan mélyül, így alkalmas hely a kisgyermekes családok számára is. A parton sok bár és kávézó van, ahol a turisták ihatnak egy jeges frissítőt. A gyermekek sem fognak itt unatkozni, mivel játszótér is van a strandon és természetesen sportolási lehetőség is. A strandon úszás oktatást is tartanak, ahol a kicsiket profik tanítják meg úszni. A szigetről csodálatos kilátás nyílik a négy szemközti kis szigetre, a Slibára, az Olibára, Maunra és a Skrdara.


Miskovici

Ez a falu a Pag-sziget egyik hosszúkás öblében található. Mivel a falutól a forgalmasabb települések távol esnek, az itt eltöltött nyaralás garantáltan nyugodt lesz. Hosszú partszakasza mentén a víz enyhén mélyül, így a gyermekek számára kitűnő pancsolási lehetőséget nyújtanak.


Dinjiška

Ha a Pag-i hídon kelünk át, az első település Dinjiska. Az azonos nevű öbölben láthatjuk az egykori sógyártás nyomait, kis agyagmedencék formájában, melyekben a sós tengervizet fogták fel, majd hagyták elpárologni, így nyerve ki a sót a vízből. A telep már régóta nem működik.


Šimuni

Pag városától 11-km-re nyugati irányban található ez a kis halászfalu, amely idegenforgalmi település is egyben. Leginkább hatalmas kempingjéről és kikötőjéről ismert. A kemping hatalmas 35 hektáros területén 200 darab teljesen felszerelt lakókocsi bérelhető, ahol számos örökzöld tölgy és fenyő ad jótékony árnyékot. A kempingbe lakókocsival és sátorral egyaránt jöhetünk és élvezhetjük a magas szintű szolgáltatásokat. A kempingben több bolt, étterem, kávézó és szolgáltató egység működik.




Košljun

Pag-sziget déli oldalán, egy kis természetes öblében található a romantikus, ősfenyvessel övezett település, Košljun. Főleg a természet szerelmesei számára ajánlott nyaralóhely. Košljunban minden idelátogatót saját kis öböl vár. Itt is megcsodálhatók a híres pagi csipkeverők mesterművei. Košljun régen fontos kikötője volt Pag-szigetének, ma egy békés falucska. Van egy privát kemping és egy kis üzlet az alapvető élelmiszerek beszerzésére. A legközelebbi nagy turisztikai település Pag, körülbelül 5 km-re.


Potocnica

Potocnica, Pag-sziget északnyugati részén található, ezer éves olajfák koronája alatt, a két híres turisztikai település Novalja és Lun között. A kis faluban található két homokos öböl, sziklák és kő táblák ami tökéletes a nap szerelmeseinek.
Ha azt szeretnénk, hogy elkerüljön a városi tömeg és a rohanó életmód, tökéletes hely pihenésre a számos strand. Mivel nincs sport-és szórakozási lehetőség, nem a legalkalmasabb a fiatalok számára. Aki szórakozásra, éjszakai életre vágyik, megtalálja 10 km-re Novalja-ban.


Lun

Lun, a Pag-sziget legészakibb települése. Mindössze 50 lakosa van. Valamikor, itt kompkikötő volt, biztosítandó a Dalmácia többi részével való kapcsolatot. A település leginkább oliva ültetvényeiről ismert.


Videók
Pag-sziget
Észak-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Mljet-sziget
    Mljet-sziget
    A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-szi...
  • Pasman-sziget
    Pasman-sziget
    A Pašman-sziget a Zadar szigetvilág egyik szigete az Adriai-tengeren. A Pašman a horvát szigetvilág nagyobb szigetei közé ...
  • Solta-sziget
    Solta-sziget
    A Šolta-szigetet Közép-Dalmáciában találjuk, a dalmát szigetvilágban, a Brac-szigettől nyugatra és Split-től délre. A szig...
  • Korcula-sziget
    Korcula-sziget
    A Korcula-sziget Dalmácia egyik legnagyobb és leglakottabb szigete. A Mediterrán régióban találjuk, az Adria-i tengerben, ...
RSS