Utazás, Nyaralás, Látnivalók

Dubrovnik régi magyar neve Raguza (latinul Rausium később Ragusium), Horvátország déli részén Dalmáciában helyezkedik el. Ezt a csodálatos várost, amely az Adria partjai mellett húzódik, az Adria gyöngyének is nevezték, már csak ezért is érdemes pár napot itt eltöltenünk, hiszen megéri felfedezni mi rejlik e megnevezés mögött. Dubrovnik a XV. és XVI.-ik században kezdett Európa legnagyobb városai közé tartozni, mindössze 40.000 lakosával. Napjainkban Dubrovnik - Neretva megye székhelye. Mivel ez a csodálatos város egyben kikötő is Horvátországban, magától értetődik, hogy a Neretva folyó is külön látványosságot nyújt az ide látogatók számára.

Dubrovnikban járva, nehezen találunk olyan utcát, ahol ne volna valamilyen nyoma a város történelmi múltjának. Bár a régi korok embere mélyen vallásos volt, ez nem azt jelenti, hogy a város csak templomokkal és vallásos emlékhelyekkel lenne tele, igaz számos ilyen jellegű épület maradt fenn napjainkig. A történelem viharai ezt a várost is megtépázták, de lakói kitartottak szülőföldjükön, ezért védekeztek a támadóikkal szemben, nem csekély eredménnyel. Erőfeszítéseiknek számos nyomát találjuk a városban és azon kívül is. A katonai jellegű létesítményeken kívül számos más műemléket is láthatunk a városban és elgondolkodhatunk azon, hogy mennyire kifinomult érzéke volt az akkori korok emberének a széphez.

Mindegy, hogy az ember a törzsfejlődése során politeista (több isten hívő) vagy monoteista (egy isten hívő) volt, szüksége volt egy istenképre, amelybe a reményeit fektethette, avagy köszönetet mondatott neki/nekik. Az isten vagy istenségek iránti tiszteletből vagy köszönetképpen az emberek templomokat építettek, melyet az égiek lakhelyének tartottak. Dubrovnik templomai között szép számmal akadnak olyanok, amelyek az ókeresztény időkben épültek, melyek legnagyobb részt keresztény templomok, de képviseltetik magukat az izraelita és a muszlim vallási építmények is.

Dubrovnikban számos tárházát találjuk a régi időkben készült tárgyaknak, eszközöknek, írásoknak. A számos múzeum, könyvtár és képtár egyaránt lehet világi vagy vallási, bemutathatja kollekcióját hagyományos módon, de teljesen szokatlan hi-tech módon is. Akiket érdekelnek a régi idők emlékei, számos tematikájú múzeum közül válogathatnak Dubrovnikban, de azok sem fognak unatkozni, akik a művészetben lelik örömüket.

Lokrum szigete első alkalommal 1023-ban kerül említésre a Benedek-rendi apátság és kolostor alapítása tekintetében. A legenda szerint itt talált menedéket Oroszlánszívű Richárd, amikor a palesztinai keresztes hadjáratból hazatérve hajótörést szenvedett a sziget partjainál 1192-ben. A hálája jeléül, az uralkodó fogadalmat tett, hogy templomot épít azon a helyen, ahol megmenekült. Fogadalmát csak részben teljesítette, mivel csak pénzt adományozott a már elkezdett templom építésének a befejezéséhez.

Az Elafit-szigetek (horvátul: Elafitski otoci) egy kis szigetvilágot alkotnak Dubrovniktól észak-nyugati irányban. A szigetvilág szárazföldi területe 30 négyzetkilométert tesz ki és körülbelül 850 lakosa van. A szigetek neve görög eredetű, az "elaphos" szó görögül szarvast jelent. A sziget a történelmi forrásokban első alkalommal az I. században lett megemlítve, egy római szerző által. Dubrovnikban járva, ne hagyjuk ki az utat az Elafit-szigetekre a régi gőzhajó a Postira fedélzetén. Az út során mindhárom lakott szigetet meglátogathatjuk egy nap alatt.