Utazás, Nyaralás, Látnivalók

A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-sziget mellett találunk. Jellegzetes mediterrán éghajlattal rendelkezik, a nyarak melegek, a telek pedig enyhék. A szigeten a napos órák száma több mint 2500 óra éves szinten, ezzel a Mljet-sziget az Adriai térség egyik legnaposabb szigete. A Mljet-sziget szépséges tájai, a kristálytiszta tenger, a környező kis szigetek és a gazdag kulturális öröksége valóságos földi paradicsommá teszik.

Babino Polje a Mljet-sziget egyik legrégebbi települése. A dombok lábánál fekvő település tulajdonképpen egy község, amelyhez három kisebb helyiség is tartozik, nevezetesen Zadublje, Srčenovići és Zabriježe. Babino Polje 4 km hosszan terül el, a település alatt pedig termékeny földeket művelnek a helyi lakosok. Innen ered a település elnevezése is.

A Pelješac-félsziget Horvátország második legnagyobb félszigete, Dalmácia déli részén található. A félsziget Dubrovnik-Neretva megyéhez tartozik közigazgatásilag, a legnagyobb városa pedig Ston. A Pelješac-félsziget napjainkban használatos elnevezése viszonylag újkeletű, amelyet az Orebic fölött magasodó dombról kapott. Régebben más elnevezései voltak a félszigetnek, mint például Stonski Rat, Puncta Stagni, Ponta di Stagno és Sabioncello.

Trstenik egy 106 lelket számláló kis település a Peljesac-félsziget déli partján egy öbölben, amelynek a keleti végében Zuljana terül el. A falu Orebic városától 24 km-re található dél-keleti irányban, a történelmi Dubrovniktól pedig 90 km-re. A település előtt egy viszonylag jól védett kikötő található, ám nem véd a vad déli széltől a Jugó-tól. Trstenik part menti vizei tiszták, a víz alatti élővilága pedig különösen gazdag.
Az itt élő emberek fő jövedelmi forrása az állattenyésztés, a bortermelés (pl. a híres Dingac), a halászat és a turizmus.

Kućište egy alig 250-es lélekszámú kis falu a Peljesac-csatorna partján, szemben a Korcula-szigettel, a Szent Illés-hegy lábánál. A település központjában régi kőházak állnak, körülöttük magas fenyők, jukkapálmák, citromfák és ciprusok, valamint virágzó mediterrán növényzet.

Žuljana a nyugalom és a szépség oázisa, melyet a Peljesac-félsziget középső részének déli felén találjuk egy festői homokos öbölben, melynek partszakasza nyugatra néz. A kis falu és kikötő Ston-tól 24 km-re található észak-nyugati irányban. Mindössze 200 lakosa bortermelésből, olíva termesztésből, halászatból és persze a turizmusból tartja fenn magát.

Janjina egy kis falu, vagy inkább község a Peljesac-félsziget belsejében, annak egykori kulturális és gazdasági központja, mindjárt a Drace-öbölhöz vezető úton, a félsziget északi partján. A település a Gradina-dombon terül el, mindössze 2 km-re a tenger partjától. A falu többek között borairól és olíva olajáról is híres.
Janjina, mint község, öt kisebb települést foglal magába. Ezek Bara, Jaspričići, Prišlići, Dežulovići és Gornje selo. Maga Gornje selo (vagyis a "Felső falu") is több részből áll, ezek Lovrovići, Gornje selo és Polutići.

Loviste és a kis kikötője a Luka-öbölben található, a Peljesac-félsziget észak-nyugati csücskében 17 km-re Orebic-től. Elhelyezkedése miatt ez egy elszigetelt település volt, mindaddig, amíg a műutat ki nem építették. Loviste a félsziget legfiatalabb települése, a XIX. század közepén, 1885-ben alapították Bogomolje és a Hvar-sziget lakói. Bár a település hivatalos elnevezése Lovište, az idősebb emberek mégis "Lovišće"-nek ejtik. Ez előtt, csak a világítótorony őrei éltek itt, akik tüzet gyújtottak, ha a partok közelébe vetődött egy hajó.