Utazás, Nyaralás, Látnivalók

A Pelješac-félsziget Horvátország második legnagyobb félszigete, Dalmácia déli részén található. A félsziget Dubrovnik-Neretva megyéhez tartozik közigazgatásilag, a legnagyobb városa pedig Ston. A Pelješac-félsziget napjainkban használatos elnevezése viszonylag újkeletű, amelyet az Orebic fölött magasodó dombról kapott. Régebben más elnevezései voltak a félszigetnek, mint például Stonski Rat, Puncta Stagni, Ponta di Stagno és Sabioncello.

Axo

A Pelješac-félsziget földrajza

A Pelješac-félsziget a Ston-nál lévő földszorosnál kezdődik és a Lovišta-foknál ér véget. A földszoros neve Stonska Prevlaka, a szélessége pedig 1450 méter. A földszoros nagyrészt homokból és tengeri hordalékból áll, ami azt bizonyítja, hogy a korábbi földtörténeti korokban Pelješac sziget volt. A Stonska Prevlaka két oldalán található a Mali Ston-öböl valamint a Ston-csatorna, amely valójában nem is csatorna hanem egy öböl. A félsziget hossza 65 km, területe pedig 348 négyzetkilométer. Északon a Neretva-i öblöt, keleten pedig a nagy Mali Ston-öblöt találjuk, melyet Kis Tengernek is neveznek. A Mali Ston-öböl választja el a félszigetet a Bosnia-Hercegovinához tartozó Klek-félszigettől, valamint Horvátország szárazföldi részétől. Délen a Mljet csatorna, nyugaton pedig a Peljesac csatorna határolja a félszigetet, elválasztva a Korčula-szigettől. Az Isztriai-félsziget után ez a második legnagyobb horvát félsziget.
A Pelješac-félszigeten termékeny völgyeket és sziklás dombokat találunk, melyek közül a legmagasabb a Szent Illés (Sv. Ilija), a maga 961 méteres magasságával. A Pelješac-félszigetet számos kisebb-nagyobb sziget veszi körül, legnagyobb részük északon található a Drace és a Brijesta kikötők öbleiben.
A félsziget klímája kellemes mediterrán, bár az észak-keleti fele hűvösebb és szárazabb az itt uralkodó szél, a Bóra miatt, míg a dél-nyugati fele a félszigetnek melegebb és nedvesebb, köszönhetően a Jugó-nak. Januárban az átlaghőmérséklet 7 Celsius fok, míg júliusban 26 fok.
Közigazgatásilag a Pelješac-félsziget a Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-neretvanska) megyéhez tartozik, a járási körzeteinek központjai pedig Orebic-ben, Ston-ban, Trpanj-ban és Janjina-ban vannak. A félsziget összlakossága körülbelül 9000 fő. A lakosság legfontosabb tevékenységi körei az oliva- és szőlőtermesztés, a halászat és a turizmus. A félszigetet egy főút köti össze a szárazfölddel, de több kompjárat is igénybe vehető Trpanj - Ploce, Orebic - Korcula és Prapratno - Mljet között.

Marijan Malčević

A Pelješac-félsziget természetrajza

A Pelješac-félsziget növényvilága jellemzően mediterrán, gazdag és színes. Legnagyobb részt aleppói fenyők (Pinus halepensis), dalmát fekete fenyők (pinus negra Dalmatica) és ciprusfélék (cypressus) borítják. Az Orebic-i körzetben található Horvátország legnagyobb védett cipruserdője.
Az idők folyamán a lakosok nagy területeket ültettek be olíva fákkal és borszőlővel, valamint számos gyümölcsfa fajtával, mint például fügével, mandulával, naranccsal, gránátalmával és mandarinnal.
A félsziget bokros részeit a helyiek "makija"-nak nevezik. Itt számos vadon termő gyógynövény gyűjthető, mint például a zsálya, rozmaring, levendula, menta, majoránna vagy szurokfű (manapság közismertebb nevén oregano). A hajósok számos, a trópusokon őshonos növényfajt is telepítettek a félszigetre, például pálmafajokat, eukaliptuszt, leandert, lilaakácot és számos kaktuszfajt.
A Pelješac-félsziget állatvilága nem kevésbé gazdag, mint a növényvilága. Itt számos közismert állfaj él, mint például az itt őshonos dalmát aranysakál (canis aureus dalmaticus), valamint mongúzok (mungus mungo), nyúlfélék, fácánok és varacskos disznó is. Különösen védet állatfaj az erdei teknős. Ezeken felül számos rovar- és madárfaj is él a félszigeten.
Az Adriai-tenger Európa egyik legtisztább tengere, ami kedvez a tengeri élővilág fejlődésének, így víz alatti sziklák között, a barlangokban számos állatfaj él. Itt több mint 300 féle halfajt találunk, melyek a félsziget közvetlen közelében és a tőszomszédságában is megtalálhatóak. A halak közül számos faj nagy rajokban található a félsziget közelében, mint például a tengeri pérek (horvátul: cipol, latinul: mugil), kalászhal-félék (horvátul: gavun, latinul: atherina hepsetus), fekete géb (horvátul: glamoč latinul: gobius niger), sasrája (horvátul: golub, latinul: myliobatis aquila), kardhal (horvátul: iglun latinul: Xiphias gladius), szardella-félék (horvátul: inćun, latinul: Engraulidae), abroncshalfélék (horvátul: pauk, latinul: Trichiuridae), közönséges makréla (horvátul: skuša Latinul: Scomber scombrus), szardínia (horvátul: srdela, latinul: Sardina pilchardus), tűhal-fajok (horvátul: šilo, latinul: syngnathus typhle), tőkehal (horvátul: tabinja, latinul: phycis phycis) vagy a halászati szempontból értékesnek számító kékúszójú tonhal (horvátul: tunj, latinul: Thunnus thynnus).
A sziklás tengerágy lakója a farkassügér (horvátul: lubin, latinul: Dicentrarchus labrax), a közönséges muréna (horvátul: murina, latinul: muraena helena), a pettyes csikóhal (horvátul: konjić, latinul: hippocampus guttulatus) valamint a Földközi-tengerben őshonos skorpióhal-félék (horvátul: škrpina, latinusl: scorpaena scorfa) számos példánya.
A lábasfejűek családjából számos olyan fajjal találkozhatunk itt, melyek a hagyományos dalmát konyha nélkülözhetetlen alapanyagai is lehetnek, mint például a közönséges polip (horvátul: hobotnica, latinul: octopus vulgaris), a közönséges kalmár (horvátul: lignja, latinul:loligo vulgaris) vagy a közönséges tintahal (horvátul: sipa, latinul: sepia officinalis). Ugyanilyen gasztronómiai jelentőséggel bírnak a különböző kagylófélék is, mint például az éti osztriga vagy európai lapos osztriga (horvátul: kamenice, latinul: Ostrea edulis), a kékkagyló félék (horvátul: dagnje, latinul: Mytilidae) vagy a nagy sonkakagyló (horvátul: lostura, latinul: pinna nobilis).




Ston és Mali Ston

Ston egy kisváros a Peljesac-félszigeten, annak a déli oldalán. Napjainkban körülbelül 2500 lakosa van. A Raguza-i (Dubrovnik-i) Köztársaság idejében Ston egy fontos katonai erődrendszer volt, melyeket védőfalakkal vettek körbe. A falak és az erődrendszer a középkori építészet kiváló példái: a városfal hossza 890 méter, a városon kívüli Nagy Fal pedig 5 km. A falak egészen Mali Ston-ig nyúlnak, amely egy kisebb település a félsziget nyugati felén a Mali Ston-i öböl (Malostonski zaljev) partján. Ez a település jól ismert a sólepárló medencéiről és az osztriga telepeiről. Tovább... Ston

Zuljana

Zuljana a félsziget középső részén található, a déli parton egy homokos öbölben. A turizmus fejlődése 1924-ben fedezte fel a festői kis települést, azóta nagyon népszerű, főleg a vitorlázók, sporthorgászok és a búvárok körében. Természetesen a strandolók is megtalálják Zuljana-ban a számításukat, hiszen partjai mentén sekély vizű strandok találhatóak, amelyek kiváló helyek a kisgyermekes családok számára. Legismertebb strandja a Vucine. Tovább... Zuljana

Janjina

Janjina egy kis község, amelyhez egy kis halászkikötő és egy kisebb település tartozik Zabreže, amelynek a neve gyakorlatilag a település elhelyezkedését jelöli, vagyis "a domb háta mögött". Janjina öt részre tagolódik, amelyeknek külön elnevezései vannak. Bár a település elnevezésének eredete nem tisztázott, valószínűleg egy horvát ókeresztény női név az alapja. A települést írott dokumentumok 1222-ben említik első alkalommal. Janjina különösen nevezetes a tengerészeti hagyományairól, melynek számos emlékét fedezhetjük fel utcáin sétálva. Tovább... Janjina

Trstenik

Trstenik, a Peljesac-félsziget déli részén terül el a tengerpart mellett egy öbölben, nem messze Zuljana-tól. A településnek egy védett kis kikötője is van. Az itteni lakosok híres bortermelők, de sokan élnek halászatból is. A település mellett egy sziklás strand is található, amely kiválóan alkalmas a tenger szerelmesei számára. Tovább... Trstenik

Trpanj

Trpanj egy üdülőváros a félsziget észak-nyugati oldalán, közigazgatásilag a Dubrovnik-Neretva megyéhez tartozik. A várost és környékét semmiféle ipari tevékenység nem szennyezi, így nem csoda, hogy a turisták egyik kedvenc üdülőhelye. A település könnyen megközelíthető tengeren és közúton egyaránt. Az itt élő emberek már évszázadok óta halászattal foglalkoznak. Napjainkban a település körülbelül 700 lakosa már nem csak a halászatból él, életükben nagyon fontos szerepet játszik a turizmus fejlődése, hiszen az egyik fontos bevételi forrásuk. Ezt lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hiszen a horvát emberek vendégszeretete messze földön híres. Tovább... Trpanj

Orebic

Orebic egy több mint 2500 lakossal rendelkező kisváros a Pelesac-félsziget déli oldalán, szemben a Korcula-szigettel, a Szent Illés-hegy lábánál. Ez a település számos híres hajóskapitánynak és tengerésznek a szülővárosa, akiknek gazdag hagyatékai a Tengerészeti Múzeumban tekinthetőek meg. Orebic az ide látogató turistáknak érintetlen természeti környezetet biztosít, évszázados ciprusfákkal, fenyvesekkel, agávékkal és kristálytiszta tengerparttal. Tovább... Orebic

Kučište

Kućište egy part menti kistelepülés, szemközt a Korcula-szigettel. Egykor a településen hajótulajdonosok és tengerészkapitányok laktak, amikor még hatalmas vitorlások szelték keresztül-kasul a világ tengereit. Az egykori hajósok házai még ma is állnak. Kućište mellett egy kemping is található, ahol a turizmus ezen formájának kedvelői sátorozhatnak, vagy leállíthatják lakókocsijaikat. Tovább... Kuciste

Viganj

Viganj egy kisváros a Peljesac-félsziget dél-nyugati részén, pár percnyi autózásra Orebic-től. Itt nagy hagyománya van a hajózásnak, öble jól védett az északi széltől, viszont éghajlatát nagyon kellemesé teszi az errefelé mindig lengedező kellemes déli szél. Akik a kis településre látogatnak, felejthetetlen emlékekkel fognak távozni, hiszen ez kiváló hely mindazok számára, akik nyugalomban szeretnék eltölteni vakációjuk napjait, vagy kedvelik a vízi sportokat. Viganj Horvátország legkedveltebb szörfparadicsoma, hiszen a Peljesac-csatorna itteni részén mindig fúj a Mistral, a tenger pedig kevésbé hullámzik. Tovább... Viganj

Loviste

Loviste-t a Peljesac-félsziget nyugati partján találjuk. Egykor csak a világítótorony őrei laktak itt, akik a közeledő hajók láttán tüzet gyújtottak. Napjainkban a falu ismert üdülőhely, aprókavicsos stranddal, de vannak betonozott részei is. Mivel a település egy kis öböl mélyén bújik meg, partmenti vizei melegek és kevésbé hullámzanak. A lakosság a turizmus mellett növénytermesztéssel és halászattal is foglalkozik. Tovább... Loviste

Broce

Ha a művészien megmunkált, stílusos, antik épületek számát nézzük, Ston vidéke, amelyhez Broce is tartozik, a legkifejezőbb az egész Peljesac-i régióban. Broce-tól és Kobaš-tól dél-keletre található a Pelješac-félsziget leginkább kinyúló földnyelve, amely a hosszú és keskeny Ston-i-öblöt elzárja. Itt az egykori illír törzsek megfigyelő és őrállásokat építettek, melyek a nyílt tengerre néztek. Ezek közül a legnagyobb a Gradina, amely Vinopolje termékeny földterületeit őrizte. Később a rómaiak is őrtornyokat emeltek itt, mindjárt a sólepárló medencék mellett, ott ahol a cölöpökkel megerősített kő- és földfalak futottak végig, amelyek szintén a védműveik részét képezték. Létezett egy 1478-ban készült terv is, amely szerint védőfalakkal vették volna körül a települést, ám ez nem került kivitelezésre.
A település tavas jellegű látványát emeletes kőházak egészítik ki, valamint a kis Szent Felicián és Mindenszentek templomai a temető mellett. A legnagyobb kulturális és építészeti értéket a dominikánus kolostor épületegyüttese képviseli az 1629-ben épült Kinyilatkoztatás templomával. A kolostor már nagyon régóta elhagyatottan áll. Említést érdemelnek az író Betondić és a fegyverműves Ivan Rabljanin nyaralói, melyek a közeli Jelinjak-ban találhatóak Kobaš mellett. Mindkét épület kiváló iskolapéldája a kései Dubrovnik-i reneszánsz építészetnek.


Prapratno

Prapratno egy öböl partján fekvő kistelepülés, 3 km-el nyugatra Ston ősi városától, a Peljesac-félszigeten, szemben a Mljet-szigettel. A félsziget déli oldalán a Prapratno-öböl homokos és kavicsos strandjait az adriai térség legszebb strandjai között tartják számon. A strandokat olívafa ligetek és fenyvesek övezik, hűs árnyékot adva a nap melegétől. A közeli domb tetején a kis Sveti Srđ templom romjai találhatóak. A XIV. században a település teljes kihalt, mivel ki volt téve a tenger felől érkező veszedelemnek, a kalózoknak.
Napjainkban a Prapratnoi-öböl egy fontos tengeri közlekedési csomópont. 2006 óta működik itt a Prapratno és a Mljet-szigeti Sobra közötti kompjárat kikötője.
Prapratno-ban egy kempinget is találunk, amely a nyári időszakban hemzseg a turistáktól. A kemping területét olívafák és fenyők árnyékolják, 960 parkoló és sátorozó hellyel rendelkezik, mindegyik elektromos csatlakozóhellyel is el van látva. Emellett van hideg- és melegvíz, hűtőládák és modern tisztálkodó helységek. A kemping területén található szupermarket, étterem, teniszpálya, kézilabdapálya, kosárlabdapálya, de még egy kispályás futballpálya is. A kemping előtt kavicsos strand áll a kempingezők rendelkezésére.

Neoneo13

Ponikve

Ponikve egy gyéren lakott település az azonos nevű öbölben. A kis települést magas dombok és rögös, vidéki táj szigeteli el a külvilágtól. Maga a település több kisebb házcsoportból áll, amelyek a közeli domb északi lejtőjén állnak szétszórva. Bár kevés a megművelhető földterület a környéken, a középkortól kezdve az állattenyésztést a szőlőtermesztés váltotta fel.
Ezt, és a többi közeli települést első alkalommal a XII. században említi meg Miroslav herceg, egy a Lim-i ortodox kolostornak címzett okiratában. Akkoriban ezeknek a területeknek a tulajdonjogát "metohija" néven említették. A település már az ókorban is létezett, erre a számos, szétszórt illír sírhant a bizonyíték. A település temetőjében egy kis templom áll, a Szent Fülöp és Jakab templom. A templom oltárának mennyezetét tartó szerkezetet korai román stílusban építették. A közeli Szent György templom tökéletes harmóniában áll a Szent Fülöp és Jakab templommal. A Ledinić-be vezető út mentén álló templom masszív épülete mellett egy kis harangtorony áll, melynek homlokzatán nincs világítóablak. A harangtorony kivételes példája a középkori építészetnek.

Kobas

Kobas, egy öböl a Peljesac-félsziget partján, saját homokos stranddal és jachtkikötővel. Egyre nő a népszerűsége a hajózók körében. A településen magánszállást is lehet találni a házaknál és apartmanokban. A strand mellet levő étterem frissítővel és változatos menüvel áll a vendégek rendelkezésére.

Luka Dubrava

Luka Dubrava egy nagyon kis település, mindössze 60 lakossal. A falucskát a Peljesac-félsziget déli felén találjuk, Ston-tól nem messze. Az idők folyamán a település egy kedvelt turista településsé nőtte ki magát, amelynek partja önmagában is varázslatosan szép. A faluban modern, felújított apartmanokban kaphatunk szállást, de szobát is bérelhetünk valamelyik családnál. A falu mellett találjuk a Dubrava kempinget, előtte kavicsos strandal, ahol nem csak a lakókocsival érkezők strandolhatnak.
Érdemes érdeklődni a vendéglátónknál, ha szeretnénk különleges ételeket is megkóstolni, mint például azokat amelyek osztrigából és más tenger gyümölcseiből készülnek. Ne menjünk el innen anélkül, hogy a helyi borkülönlegességeket meg ne kóstoltuk volna.

Hodilje, Duba Stonska és Luka Hodilje

A Hodilje környékén található települések életét a régi Ston-i közösség alakította. A településeket a félsziget északi partszakaszának nyugati részén találjuk. A falvak lakosai jórészt halászattal és kagylótenyésztéssel foglalkoznak.
Hodilje a Zjat-domb lábánál terül el, a tenger partján. A kis halászfalu temploma Szent János nevét viseli.
Hodilje mellett két kisebb település található, Luka Hodilje és Duba Stonska. Luka Hodilje Szent Vitus temploma 1390-ben épült a reneszánsz időszakban. Ezt egy nemesember 1664-ben kelt feljegyzései is alátámasztják. Duba Stonska temploma a Szent Miklós templom, amelyet egy ismeretlen Mantova-i nemes építtetett fogadalma beteljesítése képpen 1469-ben.
A település előtt egy öböl található, itt folyik a kagyló tenyésztése, teljesen természetes körülmények között.

Putniković

Putniković egy kis falu a Peljesac-félsziget belsejében, Ston városától északnyugatra 17 km-el, 156 méteres tengerszint feletti magasságban. A település, a félszigetet hosszában átszelő főút mentén fekszik. A lakosok fő foglakozása a mezőgazdálkodás és az állattenyésztés. A falu temploma a Szent Mária-Magdolna 1749-ben épült.

destinacije.com

Brijesta

Brijesta egy 78 lakossal rendelkező kis falu, ahol két kempinget is találhatunk, a Zakono-t és Vrela-t. Mindkét kempinget a Perić család üzemelteti. A kényelmes kempingek felüdülést jelentenek mindazoknak a turistáknak, akik szeretnének elszabadulni a nagyvárosok zajától, rossz levegőjétől és forgatagától.
Természetesen a kempingek előtt strandot is találunk, mindössze 30 méterre a kemping területétől. Brijesta-ban egy kis kikötőhely is található a kisebb hajók számára.

Bracodbk

Drače

Drače egy kis halászfalu a Peljesac-félsziget északi felén, 2 km-el északkeletre Janinja-tól és 30 km-el észak-nyugatra Ston-tól. A falu a tágas Bratkovica-öböl mélyén fekszik, amely több kisebb öbölre tagolódik (Drače, Stinjivac, Blazevo és Brijesta). A nagy Bratkovica-öböl a Rat- és a Blaca-fok között terül el. A falunak egy kis kikötője is van, ahol a kevésbé mély járatú jachtok kiköthetnek, ugyanis az öböl meglehetősen sekély vizű (1,3-3 méter). A település lakosai elsősorban a borszőlő és olíva termesztésből élnek, valamint halászatból. Napjainkban a falu mintegy 60 lakosának életében kiemelt szerepet játszik a turizmus fejlődése.
Drače mellett a Sutvid-öbölben találjuk az egykori Sv. Vid templom maradványait, valamint az egykor híres hajótulajdonos Bjelovucic nyári rezidenciáját, amely 1889-ben épült. Az öböl tiszta vizében osztrigát és kagylót tenyésztenek.
A Bratkovica-öbölben számos homokos és kavicsot találunk, a kis öblök sziklás részein pedig eldugott strandok várják a magányt kedvelő strandolókat. Egyes part menti házak előtt lebetonozott partszakaszokon is lehet strandolni.


Sreser

Sreser egy kistelepülés a Peljesac-félsziget középső részén, 4 km-el északra Drace-tól és 3 km-el észak-keletre Janjina-tól. Az itteni lakosok fő bevételi forrása a mezőgazdaság, ezen belül a szőlő és bortermelés, az olíva- és gyümölcstermesztés. A településen a régészeti feltárások során római kori leletek kerültek a napvilágra. A település temploma a Kisasszonyunk (Mala Gospa) templom, bejáratát a Teremtő szobra díszíti. A templomban egy festmény látható, amely Szűz Mária születését ábrázolja Szent Balázs és Szent Miklós társaságában. A festmény készítője ismeretlen.
A településtől nem messze, a tengerparton kiváló strandoló helyeket találunk. A parttal szemben festői kis szigetek sorakoznak: a Goljak, a Srednjak és a Gospin Skolj, valamint a Bililo sziklaszirt.


Pijavičino

Pijavičino, a Župa Pelješka, egy termékeny valaha volt folyóvölgy szélén fekszik a dombok között. A falu két részre tagolódik, a felső és az alsó falura. A múltban a falu nemesi családok nyaralóhelye volt. Az általuk építtetett épületek közül mára már csak a Szent Katalin templom áll, valamint a különleges történelmi jelentőséggel bíró Zlatarić torony. Ez utóbbi, lakóépület és erőd szerepét is betöltötte, építésének éve 1625. Építtetője, Cvijeto Zlatarić egy gondolatát a kőbe vésette, amely így szól: "...a maga és leszármazottjai nevében, a zöld ligetek szeretete jeléül építette.". Ezek a sorok minden kétséget kizáróan bizonyítják a helyi lakosok természet iránti olthatatlan szeretetét.

Quahadi Añtó

A Dingac-i borvidék

A Dingac-i régió meredek domboldalait szőlőültetvények borítják, a híres szőlőfajta, a "Plavac mali". Ezek a szőlődombok nem csak a kellemes mediterrán éghajlat és a sok napsütés miatt nevezetesek, hanem a híres helyi bor, a Dingac vörösbor miatt is!
A dombok lábánál festői kis falvak terülnek el, Borak és Potocine. Régebben a falvak házai átmeneti otthonai voltak a helyi farmereknek és halászoknak, manapság hétvégi házak illetve kiadó apartmanok a turisták számára.
A közeli Potomje az a hely, ahol Horvátország legjobb vörös borai (a Dingac, a Postup és a Plavac) készülnek. Potomje-ból az út egy 400 méter hosszú alagúton át a Dingac-i dombok lábához vezet, majd tovább Borak-ba, amely egy kivételes szépségű üdülőhely mindazok számára akik nyugalomra és romantikára vágynak. A dombvidéken Dingac fölött kivételesen gazdag vadászterületeket találhatunk, ahol a muflonok kapitális példányai ejthetőek el. A helyi vadásztársaságok számos alkalommal rendeznek itt vadászatokat.

Kuna Peljeska

Kuna Peljeska egy kis település a Peljesac-félsziget belső területein, 357 méteres tengerszint feletti magasságban.
A Dubrovnik-i Köztársaság idejében épült a XIX. században a Gučetić család kastélya, valamint az első templom is, a Szent István (Sv. Stjepan) a temetőben, amelyet a XIX. század vége felé átépítettek.
A Lorettói Szűzanya templomát 1681-ben építették, a monumentális barokk építmény ékes példája a kor hagyományos Dubrovnik-i építészeti stílusának. A templomban láthatjuk Celestin Medović festményeit, valamint a Brutapelle család márvány oltárát. A templom mellé 1705-ben egy kolostort is építettek.
Kuna Peljeska, a neves festő Celestin Medović szülőfaluja is egyben, itt áll a szülőháza, ahol számos munkája tekinthető meg. A faluban a festő szobrát is láthatjuk, ez Fran Kršinić munkája.


Prizdrina

Prizdrina egy napsütötte kis település a Peljesac-félsziget belsejében, a D414-es főút mentén. A falu temetőjét 1660-ban hozták létre és Szent Jánosról nevezték el.
Prizdrina napjainkban turista település, ahol az egykori Bartulović villát vendéglátó hellyé alakították, ahol kiváló dalmát ételeket és minőségi borokat kóstolhatunk meg.

Podobuce

Podobuce egy romantikus kis halászfalu 12 km-re Orebic-től keletre. A csendes, tiszta öblében álomszép strandot találunk, amely különösen a kisgyermekekkel nyaralók és az idősebb korosztály számára is kiváló. A strandoláson kívül az öbölben lehet búvárkodni és horgászni, a környéken pedig túrázni is. Nem messze a strandtól számos kis eldugott öblöt is találhatunk, ha teljes nyugalomra vágyunk, vagy fürdőruha nélkül szeretnénk élvezni a nap, a víz és a szél simogatását!
A szóbeszéd szerint a falu a Dubrovnik-i Köztársaság fennhatósága idején épült fel, a falu temploma, a Szent András templom körül. Napjainkban az egykori halászfalu nyugalmas oázis a turisták számára.
A faluban szállást is kaphatunk, a helyi lakosoknál.


Oskorušno és Veli Prapratna

Oskorušno, egy kis település a félsziget közepét átszelő főút mentén, 10 km-re észak-nyugati irányban Janjina-tól, 325 méteres tengerszint feletti magasságban.
Veli Prapratna a félsziget északi felén terül el, a Neretva-folyó torkolatának átellenes oldalán. A település környékén az érintetlen természet közvetlen közelében nyaralhatunk, hiszen a főút kiépítéséig a település szinte megközelíthetetlen volt. A közeli domb lábánál egy kis öblöt találunk, partjáig nyúlik le a végeláthatatlan, öreg fenyves. Az öböl vize kristálytiszta, strandolásra és horgászásra különösen alkalmas.
A falu lakosai már évszázadok óta foglalkozna olíva- és szőlőtermesztéssel.

Videók
Peljesac-félsziget
Dél-Dalmácia