Kornati Nemzeti Park

Dalmácia északi részén, az Adriai tengerben Šibenik-től nyugatra és Murtertől mindössze 13 km-re található a Földközi-tenger legnagyobb szigetvilága, a Murter-szigetcsoport. Egyedülálló szépsége és természeti gazdagsága miatt 1980-ban a szigetvilág egy részét Nemzeti Parkká nyilvánították. A szigetcsoport nevét a legnagyobb sziget nevének - Kornatnak - a többes számú használatából eredően kapta.
Kornati Nemzeti Park
Spiterman

Maga a Nemzeti Park a szigetcsoportnak mindössze a negyed részét foglalja el, de még ez a 220 négyzetkilométeres rész is hatalmasnak mondható, hiszen a szépsége lélegzetelállító. A Kornati Nemzeti Parkhoz 89 sziget tartozik, míg a Kornati-szigetcsoportot 140 sziget és zátony alkotja összesen 320 négyzetkilométernyi szárazulat. A szigetvilág "négy sarkát" észak-nyugaton a Balabra-sziget, észak-keleten a Gangarol-sziget, dél-keleten a Samograd-sziget, dél-nyugaton pedig a Mana-sziget képezi.
Földrajzilag a Kornati-szigetcsoport négy csoportra tagolható. Ezek a Šit, Žut, Kornat és Pišera, valamint három csatorna. Az első két csoport a szárazföldhöz közelebb helyezkedik el, ez a Gornji Kornati (Felső Kornáti). A szigetvilág leginkább tagolt része Žut. A Kornat és Pišera csoportok a tenger felőli oldalon, dél-keleti irányban találhatóak. Ezeket hívják Donji Kornati-nak (Alsó Kornati). A Kornati Nemzeti Park területe nem függ össze ezzel a felosztással. A Šit és a Žut csoport nem része a Nemzeti Parknak. A Kornati-szigetvilág több mint 85 százaléka sziklás és mindössze az 5 százalékán van valamiféle mezőgazdasági tevékenység.
Kornati-szigetcsoport
narvaleos

A Kornati-szigetvilág legfontosabb részét Stomorski-szigeteknek nevezik. Ehhez tartozik a Mala Proversa-csatorna, az ovális Taljurič-sziget, a Špinuta-öböl, a Stivina-öböl, a négy nagy Levrnaka-sziget, Tarac karszt-szikla övezete, a Svršata Vela-sziget, a Mana-sziget, a Piškera-sziget, a Panitula Vela-sziget, a festői Lavsa-öböl, Ravni Žakan üdülőszigete, Smokvica Vela szigete, az Opat-félsziget, a Samograd-sziget, a Purara halrezervátum, valamint a Vrgada- és a Gangarol-szigetek.
A szigetvilág legnagyobb szigete a Kornat-sziget, 25 km hosszú, de csak 2,5 km a legnagyobb szélessége.
A Babina Guzika és Kurba Vela szigetek nevei megadják a lehetőséget, hogy megértsük, hogy egyes helyek miért kaptak vulgárisan hangzó neveket (horvát nyelven). Mikor osztrák felfedezők érkeztek a szigetvilágba a XIX. században megkérdezték a helyieket az egyes helyek elnevezéséről. Ezek csúfot akartak űzni belőlük, ezért találomra vulgáris neveket közöltek velük... bizonyára nem gondolták, hogy ezek a térképekre is felkerülnek majd.
Sziklák, Kornati Nemzeti Park
Gustavo Caprioli

A Nemzeti Park gondnoksága Murter-ben van az azonos nevű szigeten. A Murter-szigetet híd köti össze a szárazfölddel.
A Kornati-szigetcsoport lakatlan, eltekintve pár egyszerű háztól, a jól védett öblökben, mint a Vruje, a Kravjačica vagy a Lavsa. Ezek az épületek is csak átmeneti szállásként szolgálnak, tulajdonosaik a Murter és a Dugi Otok szigetek lakosai.
A Kornati vízalatti világának biocenózisát az Adriai-tenger leggazdagabbikának tartják, csodálatos geomorfológiai képződményei búvárok tömegét vonzzák ide a világ minden tájáról.
A Kornati szigetcsoport karszt-homokkőből épül fel, amely az idők folyamán lerakódott a tengerfenékre. Üledékes kőzet lévén, számos növény- és állatfosszíliát tartalmaz. A szigetvilágban a karszt számos formáját megfigyelhetjük: bizarr formációk, melyeket a szél és a víz alakítottak ki, felfedezetlen barlangok, sziklaplatók és mindenek fölött sziklaszirtek. Azáltal, hogy a karszt száraz kőzet és nem tartja magában a vizet, az itteni emberek víztározókat építettek az édesvíz számára. A Kornati szigetvilágban már az őskorban is éltek emberek, később illír törzseknek is lakhelye volt. A római és az ókeresztény időkben Kornat szigetén egy kis tornyot építettek a sziget lakosai valamikor a VI. században, ez mai napig látható. A Pišera-szigeten is láthatóak az emberi kéz nyomai, itt a középkorban halraktár volt. A római időkben a szigetvilágban aktív élet folyt, ennek bizonyítékai fellelhetőek a Stražišče, Tarac, Levrnaka, Lavsa körzetében. Itt számos épületet és kőbányát találtak a régészek.
Sziklák, Kornati Nemzeti Park
narvaleos

A Kornati-szigetcsoport állatvilága

A szigeteken az állatvilág legnépesebb csoportját a sirályok alkotják, de számos gyík- és kígyófajnak is élőhelye. Itt 69 féle pillangófaj is él valamint kétéltűek és rágcsálók. A vízi élővilág összetétele az Adriai és a Mediterrán tengerekére jellemző. A vízalatti domborzat változatossága lehetővé teszi, hogy egy sajátos élővilága alakult ki az algáknak, koralloknak és tengeri szivacsoknak. Az Adriai-tenger ezen részén él a legtöbb szivacs, így ez a szivacsgyűjtők kedvenc helye. Egy nagyon ritka kagylófajtának is ez a szigetvilág a kedvenc élőhelye, a nagy sonkakagylónak (Pinna nobilis)-nak, amely védett faj. A Nemzeti Park védelme alatt nem csak a szigetek állnak, hanem a vizek is. A halászat csak nagyon szűk határok között engedélyezett, hogy a halpopuláció ne kerülhessen veszélybe a túlzott halászati tevékenység miatt. A kornati-szigetvilág az otthona a fehér hasú barátfókának (Monachus albiventer), amely fokozottan védett, mára már a kihalás szélére sodródott.
Kornati Nemzeti Park
mzec

A Kornati-szigetcsoport növényvilága

A szigeteken a növényvilág nagyon gyér. Bár 200 különböző mediterrán növényfaj él a szigeteken, de ettől függetlenül a vegetáció meglehetősen gyér. A leginkább elterjedt növővényfajok a füvek családjába tartoznak, ezek között több gyógyhatású is található, mint a zsája, eszpartófű és vasvirág. A termesztett kultúrnövények leginkább az olíva, ezt termesztik 80 százalékban, valamint szőlőfajták, füge valamint más gyümölcs és zöldségfélék. Az erdőkkel borított szigetek fái között leginkább a molyhos tölgy a leginkább előforduló fafajta, viszont az utóbbi időszakok erdőtüzei és a fakitermelés lassan elpusztítja ezeket az erdőket.
A Kornati-szigetcsoport növényvilága.
F@brizio_S ( Fabrizio Stivanello )

A természet csodái

A "Koronáknak" nevezett geológiai képződmények sokat elmondanak a területen bekövetkezett földtani eseményekről. A Kornati Nemzeti Park egyik legkiemelkedőbb látványosságai közé tartoznak a "Koronáknak" nevezett függőleges sziklaszirtek. Ezek a lenyűgöző sziklaszirtek azoknak a tektonikus hasadékoknak a szélén helyezkednek el, amelyek az Isztria-i félszigetnél kezdődnek és valahol Közép-Dalmáciánál érnek véget (vagy sokkal délebbre). A képződésük az Afrikai kéreglemezek északi irányú elmozdulásának következményei, Európa irányába. A "Koronák" közül a leghosszabb Mana szigeténél található, 1350 méter hosszú. A legmagasabb "Korona" szikla pedig a Klobucar-szigetnél látható, ennek magassága 82 méter. Természetesen a sziklaszirtek nem csak a tenger szintje fölé érnek, hanem az alá is, így a legmélyebb talapzatú szirt 90 méterrel a tenger szintje alatt kezdődik, ezt a Piskera-szigetnél találjuk. A"Koronáknak" kivételes az élővilága is. Itt élnek a büszke vándorsólymok, sarlósfecskék és a kormoránok is. Ha meglátogatjuk a "Koronákat" ne feledjük, tilos rájuk felmászni!
A búvárok számára a "Koronák" csodálatos vízalatti világa feledhetetlen látványt nyújt. Mivel a "Koronák" is a Kornati Nemzeti Park részét képezik, itt csak engedéllyel lehet búvárkodni, szervezett formában. A Nemzeti Park területén hét különböző merülési zóna található. Bármelyiket is választjuk, biztosan nem fogunk csalódni a mélységi világban, amely a szemünk elé tárul.
Koronák, Kornati Nemzeti Park
nijaba
Koronák, Kornati Nemzeti Park
TheOne

A "Magazinova Skrila" a Kornat-szigeten egy különleges természeti jelenség, ahol a masszív homokkő tömbök a kőtanilag azonos alapzaton elcsúsznak. Ezeket az elmozdulásokat valószínűleg földrengés okozta. Nehéz lenne megmondani, hogy mekkora erejű földrengés és hol kellett lennie az epicentruma ahhoz, hogy ekkora méretű kőtömbök elmozdulhassanak. Egy dolog azonban biztos: a természet erőinek ilyen elemi megnyilvánulást nem sok helyen láthatjuk. Ahhoz, hogy meglátogassuk a "Magazinova Skrila"-t magánterületre kell lépnünk, ezért tartsuk be a tulajdonosok kéréseit. Az útvonal a "Magazinova Skrila"-hoz Kornat-szigeti kiindulóponttal, Kravjacica, Strižnja vagy Vruje irányába javasolt.
Magazinova Skrila, Kornati Nemzeti Park

Nem lehet azt állítani, hogy a számos kilátóhely közül (Metlina, Otocevac, Opat, Vrujsko, Litnji vrh, Ravni Zakan, stb.), amelyek a szigeteken találhatóak egyik jobb lenne a másiknál. Mindegyiküknek megvan a maga különleges bája. A Nemzeti Park legmagasabban fekvő kilátóhelye a Kornat-szigeten található Melina-nál. Ugyanakkor ide a legnehezebb felkapaszkodni is. A Murter-sziget környékére úgyszintén csodálatos kilátás nyílik az Opat-csúcsról a Kornat-sziget délkeleti részén, vagy a Litnji Vrh-ről a Vela Smokvica-szigeten. Ezekről a kilátókról a Nemzeti Park észak-kelti részét, valamint a Murter-szigetet csodálhatjuk meg. Majdnem a teljes Nemzeti Park megnézhető az Otocevac-kilátóról a Piškera-szigeten. Aki nem kedveli a nehéz túrát, az válassza a Levrnaka dombtetőn lévő kilátóhelyet, hiszen innen is csodálatos látvány tárul a szemünk elé. Szeretnénk még egyszer hangsúlyozni, hogy mindenkor tartsuk be a helyi tulajdonosok utasításait, ha a kilátókra felmászunk, hiszen mindamellett, hogy ezek jobbára magánterületek, veszélyesek is a tapasztalatlan hegymászók számára.
Kornati Nemzeti Park
nyë

Emberkéz alkotta nevezetességek

A Kornati-szigeteken az illírek települtek le először. Illír települések nyomait Pedinka, Željkovci környékén, Pod Selo-ban Trtuša-nal és Grbe-nél a Žut-szigeten. Itt kis négyszögletes, egyedül vagy csoportokban álló lakóhelyek maradványait találták a régészek. Šcikat, Stražišce, Tureta és Grbe környékén pedig egy régi város és erőd romjai találhatóak. Ezeken felül számos sziklasírt találtak a Kornat és a Žut-szigeteken. Mindezek a régészeti felfedezések alátámasztják azt a tényt, hogy a történelem előtti korban a szigetvilág sűrűn lakott volt. Az akkori lakosok állattartással és halászattal foglalkoztak, így fontos szerepet játszottak a régió gazdasági fejlődésében.
Tureta-erőd, Kornati Nemzeti Park

Az ókeresztény háromhajós Miasszonyunk bazilika Tarac-ban a Tureta-erőd lábánál található. Ez a templom a Bizánci korszak egyik legérdekesebb építménye. A templom épülettömbjéből leginkább az apszis egy része és az alapok maradtak fenn napjainkra. A bazilika méretei alapján (30x13 méter) arra lehet következtetni, hogy a fennállásának időszakában a terület sűrűn lakott volt. A bazilika közvetlen szomszédságában egy épület alapjának a maradványai találhatóak (napjainkban juhakol), amely egykor vagy a templomos, vagy a Benedek rendiek kolostora lehetett. Érdekes tény, hogy a Középkorban a Kornat-szigetet "Insulae Sanctae Mariae", "Stomorin" és hasonló neveken nevezték.
A Kornati Nemzeti Park egyik legnevezetesebb építménye a Tarac-i Miasszonyunk templom, amely a középkorban épült. A szerény külsejű egyhajós templom egy régi ókeresztény bazilika alapjaira épült és kései vidéki román stílusjegyeket viseli magán. Az új templom építésénél valószínűleg felhasználták a régi templom építőköveit is. A Tarac-i Miasszonyunk templom építésének pontos ideje nem ismeretes, de valószínűsíthetően a XII. és a XVI. század között épülhetett. A templomban csak minden júliusi hónap első vasárnapján tartanak istentisztelet. Ez nem csak vallási esemény, de látványosság is.
A Kornati Nemzeti Park egyik legnevezetesebb építménye a Tarac-i Miasszonyunk templom.
narvaleos

A Lavsa-öbölben láthatóak a maradványai az egykori sólepárlóknak és a sóraktáraknak. Ezek mára már teljesen víz alá kerültek. A lepárlók a Középkorban működtek, valamikor a XIV. század második felében.
Lavsa-öböl, Kornati Nemzeti Park

A XVI. század elején épült a velencei kastély a Vela Panitula szigetecskén. Az épület vámszedő helyként működött, ahol a Kornat-i halászok fizették be a vámot a kifogott halak után. A rendelet, amely kimondta, hogy a halászok adót kell fizessenek az általuk kifogott zsákmány után, 1532-ben született. A kastély közvetlen szomszédságában a Piškera (Jadra)-szigeten egy halászfalu épült, 36 házzal, raktárakkal, nyolc kisebb mólóval és egy mozgatható híddal a Piškera-sziget és Veli Panitula között. Ez a település abban az időben nagynak számított. A faluban templom is épült 1560-ban, egy hajóval, gótikus stílusban. A település nem volt állandóan lakott, ugyanis itt csak a nyár "sötét" szakában halásztak, ugyanis a nyílt tengeri halat csak éjszaka lehetett kifogni, amikor nem volt holdvilág sem. A XVIII. században véget ért a Velencei uralom, ekkor a település is végleg elhagyatottá vált. Mára már a településből csak a kastély romjai láthatóak, viszont a templomot felújították és manapság is használatban van.
Kornati Nemzeti Park
zergu

Az első letelepülők a vidékre (nagyrészt Murterből, Betinaból és Zaglavból) a XVII.-XIX. században érkeztek a Kornati-szigetre. A sziget életéről nagyon kevés írásos visszaemlékezés maradt fenn. Ebben az időszakban főként kétkezi munkások és juhászok (stanovi) telepedtek itt le. Ezek a települések kis vidéki közösségek voltak, amelyek javarészt a legelők mellett épültek fel. Az 1824-1830-as kataszteri térképek 187 települést jelölnek meg, melyek közül a legnagyobb a Murter. Ezek a dokumentumok leginkább a belső településeket jegyzik, tehát nem a partvidékieket. Ebben az időszakban a halászati jogok birtoklásáért komoly versengés volt a vidéken. A XIX. század végére Dalmácia új agrárpolitikája miatt a Zadar-i nemesek, akik a Kornati-szigetek tulajdonosai voltak, nem akartak tovább adót fizetni a szigetek után, ezért eladták őket. 1885-ben a Murteriek megvették Žut szigetét, majd 1896-ban a Betinai és Zaglavi emberekkel együtt Kornatot és a környező szigeteket. Így a szigetek lakosai 90 százalékos résztulajdonosai lettek a Kornat-i szigetvilágnak. Sali lakosaié maradt a tenger feletti ellenőrzési jog, mivel ők rendelkeztek hagyományosan és dokumentáltan is ezzel a joggal a Kornati szigetvilág teljes történelme folyamán. A XIX. század végén és a XX. század elején a Kornati szigetvilág gazdasági élete fordulóponthoz érkezett. Ekkor kezdődtek el a nagy agrárberuházások. Azokon a területeken ahol eredetileg legelők voltak, most szántóföldeké lettek alakítva. A szántóföldeket a legelőktől sziklakerítésekkel választották el. Az akkori időszakban a számtalan kerítés egy egész mozaikot rajzolt a terület térképére. Ezek a kőkerítések az egyik legnagyobb látványosságát jelentik a Nemzeti Parknak.
Kőkerítések, Kornati Nemzeti Park
patrizia_ferri

Aktív időtöltés a Kornati szigetvilágban

Számos turisztikai kiadványba a Kornati Nemzeti Parkot "vízi paradicsom"-ként emlegetik. Érdemes a szigetvilágot egy hajó fedélzetéről megtekinteni, amely egy szlalomtúrához hasonlatos a szigetek között ide-oda kanyargó csatornákban. Feledhetetlen látványt fog nyújtani a 89 sziget, zátony öböl és sziklaszírt.
Hajóval a Kornati Nemzeti Parkban
nijaba

Aki a Kornati Nemzeti Parkban jár és jártas a merülésben vagy a búvárkodásban, semmi esetre se hagyja ki a Nemzeti Park világában tett látogatást. A képzett búvárok license birtokában előnyt élveznek, hiszen a szervezett búvártúrák keretében sokkal többet láthatnak a víz alatti világból. Azok sem fognak csalódni, akik csak maszkkal és légzőpipával felszerelkezve óhajtják felkeresni ezt a gyönyörűséges víz alatti birodalmat, ráadásul nekik búvárjegyet sem kell váltaniuk, ez csak azokra érvényes akik légzőkészülékkel merülnek.
Akik rajonganak a természetért, a legjobb helyen járnak, hiszen A Kornati Nemzeti Park madár és állatvilága számos képviselőjének az életét leshetjük meg. A szigetvilág flóráját és faunáját még a mai napig sem sikerült teljes egészében felderíteni. Ha a parkban járunk, sose feledjük el, hogy az itt élő állatoknak ez az otthona, ezért tartsuk ezt tiszteletben és ne zavarjuk meg a nyugalmukat.
Kornati Nemzeti Park
narvaleos

Azok a kirándulni vágyók, akik kedvelik a meredek, sziklás lejtőkön való járkálást, itt kiélhetik vágyaikat, megfűszerezve a csodálatos kilátással, amely a sziklaszirtek tetején várja őket midőn megpihennek. Akik a magas hegyek lejtőihez és szikláihoz vannak szokva, jó ha figyelembe veszik a tényt, hogy a mediterrán klíma alatt nyáron nagy a hőség és ez erősen megterheli a szervezetet, főként mászáskor. Ezért mind vigyenek magukkal fejfedőt, napszemüveget és megfelelő mennyiségű ivóvizet.
A sziklák tetején a Kornati Nemzeti Parkban.
nijaba

A Kornati Nemzeti Park területén sem lesz hiány a vendéglátó ipari egységekből, hiszen itt több mint 20 taverna és vendéglő működik. Ezek a vendéglők nem ok nélkül híresek gasztronómiai kínálatukról, hiszen a tenger kínálta finomságoktól (halak, rákok, stb.) a híres Kornati módra készített bárányig sokféle ételkülönlegesség közül lehet választani.
Akik úgy döntenek, hogy az éjszakát a szabad ég alatt töltik, biztosan nem fogják megbánni döntésüket. Az éjszakai csillagporos égbolt látványát nem zavarja meg mesterséges világítás. Háborítatlanul lehet élvezni a tenger moraját és a sós levegő illatát. Az élményt nem lehet szavakkal érzékeltetni, mindezt érdemes személyesen is megtapasztalni. A hajóval érkezők 16 horgonyzásra alkalmas öböl közül választhatnak.
Világítótorony, Kornati Nemzeti Park
patki87

Ha Koranti-ban jár megtapasztalhatja az itteni élet minden savát-borsát. Az itt élők szívesen fogadják a látogatókat, részt vállalhatunk egy olívaszüretből, megpróbálkozhatunk a juhfogással és tereléssel, de halászhatunk is. Mindez része az itt élő emberek életének, már évszázadok óta.

Videók
Kornati Nemzeti Park
Észak-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Ucka Természeti Park
    Ucka Természeti Park
    Az Učka Természeti Park területe az Učka-hegyre és a Ćićarija-fennsík egy részére terjed ki. A parkot az Észak-Adriai part...
  • Paklenica Nemzeti Park
    Paklenica Nemzeti Park
    A Paklenica Nemzeti Park területe a Dél-Velebit hegység tengerparti lejtőjétől, Marasovići településtől, egészen a régió l...
  • Észak-Velebit Nemzeti Park
    Észak-Velebit Nemzeti Park
    Az Észak-Velebit Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Sjeverni Velebit) a Velebit-hegylánc északi részén terül el. Maga...
  • Risnjak Nemzeti Park
    Risnjak Nemzeti Park
    A Risnjak Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Risnjak) Horvátország északi határától nem messze található, Karlovac és...
RSS