Ston

Ston egy város, kikötő és közigazgatási központ, mely azon a keskeny földsáv déli felén fekszik, amely összeköti a Peljesac-félszigetet Horvátország kontinentális részével. A település a Ston-i csatorna dél-keleti partján épült fel, ahol a tenger nagyon sekély, így kedvez a sólepárló iparág kialakításának. Ston-nak több mint 500 lakosa van, akik mezőgazdálkodásból, halászatból, kagyló- és osztrigatenyésztésből, sókitermelésből és turizmusból élnek. A turistákat leginkább a régió gasztronómiai specialitási vonzzák ide, legfőképpen a kagylók, osztrigák és más tenger gyümölcsei, amelyekről leginkább a Mali Ston-öböl vidéke híres.
Ston védőfalai
lemonad

Ston történelme

Ston-nak és védőfalainak monumentális együttese több száz éves múltra tekintenek vissza. Köszönhetően a kedvező földrajzi elhelyezkedésének, természeti kincseinek és termékeny talajának, a Ston-i földszoros már a történelem előtti időktől kezdve lakott volt. A középkori Ston a Szent Mihály (Sveti Mihajlo) domb déli lejtőjén terült el, míg a domb tetején már az ókorban is létezett település.
A római időkben Ston "Turris Stagni" néven volt ismert. 1333-tól a Raguzai Köztársaság részévé válik. Ettől kezdve, egészen a Raguzai Köztársaság 1808-ban bekövetkezett bukásáig, Ston volt a birodalom második legnagyobb városa Dubrovnik után.
Miután a Raguzai (Dubrovnik-i) Köztársaság megvásárolta a Peljesac-félszigetet, egy monumentális védelmi rendszert kezdett el kiépíteni, amely akkoriban Európa leggrandiózusabb vállalkozásának bizonyult. A sólepárlók védelmében, amelyek jelentős bevételi forrást jelentettek a Köztársaság számára, Dubrovnik lakosai falakkal erősítették meg a földszorost. Dubrovnik hatalmas pénzösszegeket áldozott a védelmi rendszer kiépítésére, és a legnevesebb építőket fogadta fel, mint például a nápolyi Onofrio-t, a pármai Bernandin-t, a francia Olivier-t és a firenzei Michelozzo-t, valamint a híres horvát kőművest Juraj Dalmatinac-ot és a dalmát Paskoje Miličević-et.
A Ston-i földszoros.

A falrendszer építése a XVI. században lett befejezve és eredetileg több mint 7 km hosszú volt, ami teljesen elzárta a félsziget bejáratát. Ez Európa második leghosszabb védőfala, csak a Skóciában található Hadrianus fala (120 km) múlja felül. Emiatt a falrendszer a legmagasabb műemléki védelemnek örvend, akárcsak a sólepárlók, amelyek a világ ezen felének legrégibb sólepárlói.
A falrendszer építése a XVI. században lett befejezve és eredetileg több
 mint 7 km hosszú volt, ami teljesen elzárta a  félsziget bejáratát.
Rupert Brun

A falrendszer két végén egy-egy megerősített város épült, Ston délen és Mali Ston északon, abból a célból, hogy lakhelyet biztosítsanak a lakosságnak akik a sólepárló medencéknél dolgoztak, valamint a határokat védelmező katonaságnak is.
Ston
Lubenica

Mali Ston

Mali Ston-t, vagyis kis Ston-t rögtön a Ston-i földszoros észak-keleti oldalán találjuk. A XIV. században épült fel a Raguzai (Dubrovnik-i) Köztársaság fennhatósága idején, négyszög alakú védőfal veszi körül. A Koruna-erőd kapcsolja össze a Prevlaka-n átfutó falrészt a Ston-i erőd többi falrészével. A Mali Ston-i kikötő 1490-ben épült a Dubrovniki kikötő mintájára. Ebből a kikötőből indultak útjukra a sóval megrakott hajók Neretva és Bosznia irányába. Mali Ston híres a kagylófarmjairól amelyek a Mali Ston-i csatorna Bistrina-öblében találhatóak. 1980-ban átlagosan 2 millió tonna osztrigát és 3 ezer tonna kagylót termeltek az öbölben, ami a teljes horvát termelés 60 százalékát teszi ki. A kagylótenyésztő farmok a Horvát Függetlenségi Háború során súlyos károkat szenvedtek.
Horvátország és Bosznia-Hercegovina között a Mali Ston-i öböl névét a partján álló településről kapta, Mali Ston-ról. A két állam közötti tengeri határvonal az öblön keresztül fut, délen a Peljesac-félszigettől az északi Klek-félszigetig, Bosznia-Hercegovinához csak az öböl partmenti vizei tartoznak. Az öböl legdélebbi pontja a Peljesac-félsziget földszorosától a Neretva-folyó deltatorkolatáig húzódik, enyhe kanyarral nyugati irányba.
Mali Ston

Mali Ston
Dieter Goerke

Látnivalók

A Peljesac-félszigetet a szárazföldtől a nagy fal választja el, amely a meredek nyugati lejtőkön épült fel. Ezek a falak átszelik a dombokat kettős sorban, egészen 5,5 km-es hosszúságban. A falak védelmét több mint 40 torony és 5 erőd biztosította. Ezek közül a legnagyobb a Bartolomija-erőd, amely a legmagasabb ponton épült fel. Nevét a harcosok védőszentjéről kapta.
A falak védelmét több 
mint 40 torony és 5 erőd biztosította.
AMWRanes

Ston-t egy külön falrendszer veszi körül, amely egy ötszöget formáz és a félkör alakú Podzvizd torony védelmez.
Podzvizd-torony, Ston
AMWRanes

Korábban ez a falrendszer is egy második, külső védőfallal és vizesárokkal is rendelkezett, valamint palánkok védték a sólepárlókat is az öböl mentén végig. A palánkok végén, rögtön a város előtt egy nagy erőd állt, az 1357-ben épült Veliki Kaštio. Ennek az erődítménynek fontos védelmi funkciója volt, hiszen nem csak a várost, de a kikötőt is védte.
Stont és kikötőjét védelmező erőd, a Veliki Kaštio.

Veliki Kaštio, Ston
Modzzak

A XI. századi Szent Mihály templom a jelenlegi város közvetlen közelében található és egyike a korai középkor legkiemelkedőbb műalkotásainak.
A Szent Balázs (Sveti Vlaho) templom 1837-ben épült és 1886-ban szentelték fel.
Szent Balázs templom, Ston
Dieter Goerke

A ferences rendi kolostort és templomát, a Szent Miklós templomot 1323-ban fejezték be.
Ferences rendi kolostor, Ston
Little Green Dragon

A középkorban a Luzine-i Szűzanya temploma volt a város vallási életének a központja.
Ston világi építészetének jeles képviselői a Sorkocevic- és a Dordjic-palota a XVI. századból, valamint a reneszánsz Hercegi Palota és az 1581-ben készült közkút.
A Peljesac-félszigetet lezáró védőfal Mali Ston-nál északnak fordul, itt áll a Koruna-erőd, melynek tornyai egy koronát formáznak, innen ered az erőd elnevezése is.
A házak fölött magasodik a Koruna-erőd, melynek tornyai egy koronát formáznak.

A Koruna-erőd tágas udvarán állt egy nagy méretű vízgyűjtő ciszterna és a kapitányi rezidencia.
A Koruna-erőd tágas udvarán állt egy nagy méretű vízgyűjtő ciszterna és a kapitányi rezidencia.
destinacije.com

A település alsó, elkerített részén később felépült a püspöki nyári rezidencia valamint a Szent József templom. A plébániatemplomban egy festett, fából faragott szobor látható, amely Szent Antalt, a remetét ábrázolja. Ez egy velencei mester munkája a XVI. századból, akárcsak az a festmény, amely Krisztust ábrázolja a keresztfán a szentek közösségével. A templom tornyában egy nagyméretű harang található, melyet a XIV. században öntöttek. A keresztben fekvő házsorok a templomnál kezdődnek, közöttük a keskeny kis utcák jellemzően a gótikus városépítészet mintáját követik, akárcsak a városkapu, amelyen Szent Balázs domborműve látható.
Városkapu, Mali Ston

A városkapun túl egy tér található, amely a kikötőre nyílik amelyet falak védtek, valamint a henger alakú Toljevac-torony és az 1491-ben épült gát.
Toljevac-torony, Mali Ston

Sólepárló

A napsütötte parti zátonyokon, az öbölben természetes sópadok alakultak ki, amelyeket fokozatosan alakítottak ki sólepárló medencékké. A só lepárlása a tűző nap alatt nagyon kemény munkát igényel és évente csak egyszer lehet a sót kitermelni, ezért a tengeri só értéke különösen magas. Nem ok nélkül nevezik hát fehér aranynak. A középkorban a só nem csak egy áhított bevételi forrás, hanem a háborúk kirobbanásának és a kereskedelmi fejlődésnek is az oka volt. Így, a Raguzai Köztársaság életében is fontos szerepet töltött be a só kitermelése, szállítása és kereskedelme. A tengeri só kitermelése napjainkban is folyik Ston-ban.
Sólepárló medencék, Ston
Rupert Brun

Napóleon útja

A Napóleon útja a Peljesac-félszigeten, Ston-nál kezdődik, majd Orebić és Viganj felé halad és a félsziget észak-nyugati felén ér véget. A 61364 méter hosszú út az Adria-i tenger keleti partján fut végig és komoly stratégiai fontossággal bírt abban az időszakban, amikor a franciák hátrányos helyzetben voltak ellenségeikkel szemben, az angolokkal és a cári oroszokkal. Az út építése fázisokban történt és folytatódott egészen az osztrák hatalomátvétel után is, így a félsziget legnagyobb településeit úttal kötötték össze. A napóleoni megszállás idején, a francia hadsereg a helyi lakosság bevonásával erőltetett ütemben építette az utakat, így annak a szelvényei változó minőségűek és különböző műszaki megoldások használatával épültek. A Napóleoni út a Peljesac-félszigeten egyike azoknak a ritka, napjainkig fennmaradt történelmi bizonyítékoknak, amelyek a rövid napóleoni megszállás idejéből fennmaradtak. Napóleon útja több mint 48 kisebb települést érint és nehezen megközelíthető hegyvidékeken halad át.
Napóleon útja

Gudnja-barlang

A Gudnja-barlang Ston mellett található és egy rétegeződött régészeti lelőhely. A régészeti kutatásokban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az itt feltárt leletek számos történelmi korszakot ölelnek fel. A barlang a Porače-hegységben található, 400 méteres tengerszint feletti magasságban, körülbelül 40 km-re észak-nyugatra Dubrovniktól. A barlang bejárata a tenger felé néz, melynek túloldaláról csodás látvány nyílik a környező tájra és a dél-Adria-i régió nagy részére. A hely feltárása Dr. Vladimir Milosavljević professzor nevéhez fűződik, aki a Zágráb-i Filozófiai Tanszék Régészeti részlegének volt az attaséja. Az 1963 és 1968 között folyó ásatások során egy 150 négyzetméteres területet sikerült feltárni, míg 2004-ben további 11,5 négyzetmétert, amely legnagyobb részt felöleli a barlang emberi tartózkodásra alkalmas területét. A feltárás során tett megfigyelések és a leletek kiértékelése során bebizonyosodott, hogy a barlang nem volt folyamatosan lakott, hanem csak rövidebb-hosszabb időszakokban. Emiatt a barlang talaján rétegeződések jöttek létre melyek rávilágítanak az emberi életforma fejlődésére az Adriai medencében.

Strandolási lehetőségek

A Prapratno strand mindössze 3 km-re fekszik Stontól. A kis falut száz éves olívafák és fenyők veszik körül. A homokos strandot a Prapratno-öbölben találjuk, ez az egyik legszebb strandja az Adria-i partszakasznak. A tenger vize meleg és kristálytiszta, aki árnyékot keres, az meghúzódhat a partot szegélyező hatalmas fák árnyékban. Ha a part mentén tovább sétálunk egy sziklás partszakaszt is találunk, amely úgyszintén tökéletes a strandolásra. A közelben egy nudista strand is található.
A Prapratno strand mindössze 3 km-re fekszik Stontól.

Rendezvények

A "Fehér Karneváli Táncosok" és a Polka hagyományos táncmulatság Putnikovići falujában, melyet dudaszó és lant kísér. Ez a hagyományőrző rendezvény egyedül álló az egész Peljesac-félszigeten. A legenda szerint a tánc ősi időkre vezet vissza, amikor a hódítók számos foglyot hurcoltak el innen, közöttük egy fiatal fiút, akinek menyasszonya is volt a faluban. A fiú bízott a leány szerelmében. Telt-múlt az idő, teltek a napok, a hónapok és az évek, a boldogtalan leány pedig nem tudott semmit a vőlegénye felől. Számos kérőt visszautasított és hajthatatlanul várta vissza a fiút. Végül a fiúnak sikerült megszöknie a fogságból és kerülő utakon visszatért a faluba. Éppen karneváli hét volt. A fiú nem akarta, hogy bárki is felismerje, ezért egy maszkkal takarta el arcát. Mivel mélyen hitt menyasszonya hűségében, nászajándékokat gyűjtött és kitűzték a lakodalom napját. Azon a napon minden vendég maszkban és karddal jelent meg az esküvőn.
Attól kezdve Putnikovići falujában a karneváli héten a férfiak hagyományosan eljárják a "Fehér Karneváli Táncosok" táncait. Azon a héten mindenki fehérbe öltözik, innen kapta a fesztivál is a nevét. Ilyenkor felvonulnak a faluban és egy-egy háznál megállnak. A házigazda megvendégeli a felvonulókat, érkezésüket pedig puskalövéssel jelzi. Ezt követően a zászlóvivő átadja a zászlót a falu legelőkelőbb lakosának megőrzésre. A táncmulatságot egy sor mágikus rítus előzi meg, ezt követően pedig a karneváli táncosok felfedik arcukat és polkára invitálják a népi viseletbe öltözött lányokat.
Hagyományőrző rendezvények.

Gasztronómiai specialitások

Dalmáciában nagy hagyománya van a tengeri akvakultúrának. A primitív osztriga tenyészet nyomait azok a régészeti leletek is bizonyítják (megkövesedett tölgyfa ágak amelyekre osztrigák tapadtak) amelyekről a római krónikák is szólnak. Az első hitelesnek tekinthető írások a Raguzai Köztársaság idejében keltek. A XVII. századi dokumentumok részleteiben mutatják be az osztriga begyűjtésének és értékesítésének módjait. A XVIII. században már törvényileg volt szabályozva az osztriga tenyésztő telepek bérleti joga, valamint az akkori ára. Modern tengeri akvakultúráról a XIX. század végétől beszélhetünk, amikor is megalakultak az első osztriga tenyésztésre szakosodott cégek. Ennek a korszaknak a csúcspontját valószínűleg az 1936-os Londoni Világkiállítás jelentette, amikor egy dubrovniki cég aranyérmet kapott a Mali Ston-i öbölben tenyésztett osztrigáiért. Sajnos a Második Világháború miatt a legtöbb osztriga termelő magáncég megszűnt, ezt követően az első 1946-ban alakult a Bistrina-i öbölben. 1980-ra a kagylótenyészet elérte az évi 2-3 ezer tonnát, míg osztrigából a 1,5 millió darabot.
A Horvát Függetlenségi Háborúban Bistrina és a Kuti-öböl a frontvonalba került. A harci tevékenység miatt a farmok nagy része elpusztult, a szerb és a montenegrói agresszorok feldúlták a létesítményeket és elvittek minden mozdíthatót. A felszabadulás után az osztrigatenyészet új erőre kapott, de a fejlődést erősen gátolja az, hogy az osztrigatermelő farmerek mindössze felének van hivatalos engedélye az osztriga termelésére. A hagyományos osztrigatenyésztő telepek mellett (Bistrina és a Kuti-öböl) Malo More környékén is tenyésztenek osztrigát. Évente összesen 1000 tonna kagylóra és fél millió darab osztrigára tehető a termelés mennyisége.
Jelenleg a Mali Ston-i osztriga tenyészet két fajra alapul: az európai lapos osztrigára (Ostrea Edulis) és az éti kagylóra (Mytilus galloprovinicialis). A tenyésztés az osztrigák ikráinak begyűjtésével kezdődik, sokszor azután, hogy a fiatal egyedek már hozzárögzültek az őket tartó kötelekhez, amelyeken azután kifejlődnek. Ezt a fajta módszert csak ebben a régióban használják.
Az osztriga márciusra fejlődik ki teljesen és ekkor a legfinomabb, amikor Szent József napját ünneplik. A gasztronómia szakértői szerint az osztriga frissen szedve és kibontva, pár csepp citromlével fogyasztva a legízletesebb. Ilyen módon megkóstolni az osztrigát leginkább március 19-én, Szent József napján van lehetőségünk a Ston-i és Mali Ston-i éttermekben.
Külön gasztronómiai esemény az Osztriga Fesztivál amikor is az osztrigát a legkülönfélébb módon elkészítve fogyaszthatjuk, mint például osztrigaleves, sült osztriga, pirított osztriga és sok más formában egy-egy jóféle dalmát bor kíséretében.
Osztriga tenyészet, Mali Ston
Modzzak

Az egyik híres Ston-i édesség a "Stonska Torte". Érdekes módon ennek a desszertnek az alapját a makaróni képezi, egy széles körben használatos száraztészta fajta, amelyet köretként kínálnak különböző hús-, hal- vagy zöldségtálakhoz, de édességek esetében is. Napjainkban egyes ételek a reneszánszukat élik, ebbe a kategóriába tartozik a Stonska Torte is. Ezt a desszertet könnyen felismerjük jellegzetes ízéről, alapanyagairól és a hagyományos elkészítési módjáról. A Stonska Torte-t különleges alkalmakra készítik, leginkább Húsvétra, ez az egyik védjegye a régi és az új Dubrovniknak is.
Stonska Torte

Éttermek

A szóbeszéd szerint egy pincében két porosodó szakácskönyvet találtak. Ez a két könyv képezi a Bota Sare étterem kínálatának alapját. Az éttermet a Mali Ston-i rakpart mellett találjuk egy régi kastély épületében. A kínálatukban szerepelnek osztrigából, halból és rákfélékből készült különleges ételek, melyeket "popara", "buzara", "gradele" vagy "brudet" elnevezés alatt találunk meg az étlapon. Érdemes megkóstolni a rizottót, a fekete rizottót vagy a kemencében sült kenyeret.
Bota Sare étterem, Mali Ston

A Bella Vista étterem és kávézó ideális hely arra, hogy kirándulásunkat vagy vakációnkat még emlékezetesebbé tegyük. Ha Ston-ba látogatunk, mindössze 3 km-re a várostól, Orebic irányában megtaláljuk az éttermet. A hajóval érkezők az étterem előtt le is horgonyozhatnak, hiszen rögtön a Prapratno-i kompkikötő mellett található. Az étterem terasza egy sziklameredély tetején épült, 80 személy befogadására is alkalmas, míg a légkondicionált étteremben 60 vendég számára van hely.

Szálláslehetőségek

Az "Ostrea" szálloda 1998 január 17-én nyitotta meg kapuit Mali Stonban. A kis luxushotel kilenc szobával és egy elnöki lakosztállyal rendelkezik. A szobák mindegyike gazdagon díszített és teljesen felszerelt. A hotelnek egy kilenc férőhelyes saját parkolója van, a vendégek rendelkezésére áll két luxusautó és egy 9 személyes mikrobusz is. Minden vendéget wellcome drink-el várnak. A "Maslina" szalonban 17 vendéget tudnak fogadni, nagyon kellemes hely a lazításhoz és az olvasáshoz. A barátságos felszolgálók a reggelit is itt szolgálják fel.
Hotel Ostrea, Mali Ston

Ston tőszomszédságában találjuk a modern Prapratno autóskempinget. A kemping az azonos nevű öböl partján található, rögtön a vízpart mellett, területén fenyők és olívafák koronája ad jótékony árnyékot. A 960 férőhelyes hatalmas kempingben elektromos csatlakozási lehetőség, karbantartott, hideg- és melegvizes mellékhelyiségek és hűtők állnak a kempingezők rendelkezésére. Mindezeken felül található itt szupermarket, étterem, teniszpálya, kézilabda pálya és kis futballpálya is. A kemping tőszomszédságában kavicsos strand található, amely az Adria-i partszakasz egyik legszebbje. A kemping mellett egy nudista strand is található.
Prapratno autóskemping
Neoneo13

Videók
Ston
Peljesac-félsziget
Dél-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Trstenik
    Trstenik
    Trstenik egy 106 lelket számláló kis település a Peljesac-félsziget déli partján egy öbölben, amelynek a keleti végében Zu...
  • Peljesac-félsziget
    Peljesac-félsziget
    A Pelješac-félsziget Horvátország második legnagyobb félszigete, Dalmácia déli részén található. A félsziget Dubrovnik-Ner...
  • Babino Polje
    Babino Polje
    Babino Polje a Mljet-sziget egyik legrégebbi települése. A dombok lábánál fekvő település tulajdonképpen egy község, amely...
  • Mljet-sziget
    Mljet-sziget
    A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-szi...
RSS