Sucuraj

Sućuraj (olaszul San Giorgio-ként (Szent György) is ismert) egy festői kisváros a Hvar-sziget keleti fokánál. A dalmát partoktól mindössze 5 km-re fekszik, Hvar városától pedig 77-re. A városnak körülbelül 400 lakosa van, akik elsősorban halászatból és a turizmusból élnek. A város a Hvar-sziget keleti felének a központja. Sućuraj a Hvar-sziget egyik legnaposabb és ezért a legmelegebb pontja is, évente több mint 2700 napos órával.
Sucuraj
Mac9

A város két részre van felosztva. Gornja Banda a kikötőtől északi irányban található, míg Donja Banda a kikötőtől délre, egy kis félszigeten terül el. A város kikötője a Cesminica-öbölben található. A városhoz tartózó termőföldek a kikötő végénél kezdődnek és nyugati irányban folytatódnak. A földeken leginkább olívát és borszőlőt termesztenek. Gornja Banda a város régebbi része, már az ókortól lakott volt, míg Donja Banda a XV. században kezdett kiépülni.
Sucuraj
SurfGuard

Sućuraj történelme

Sućuraj több mint 2300 éve fennáll, hosszú történelme során többször teljesen elpusztították majd újjáépítették. A település első ismert lakói az illírek voltak, i.e. a III. században ez volt az illír királynő Teuta székhelye. Jelenlegi lakosai, a horvátok i.sz. a VII. században gyarmatosították a települést. Történelme során a horvátok mellett számos népcsoport és nemzet gyakorolt fennhatóságot a város fölött: illírek, rómaiak, velenceiek, franciák, osztrákok és olaszok. Csak a XX. században hat különböző ország részét képezte a város. Az illír időket illetően csak a legendáriumokra lehet támaszkodni, ezeket viszont írásos dokumentumok nem támasztják alá, ugyanis az illírek írástudatlanok voltak. A történelmi adatok azonban alátámasztják a tényt, hogy az illírek erre a vidékre i.e. a IV. században érkeztek. A Neretva-folyó partjai mentén (jelenleg a Makarska-i riviéra) letelepedett illír néptörzs az "Ardiaei" volt. Ez a néptörzs híres harcos hírében állt. Miután letelepedtek itt, megismerték a tengeri útvonalakat, majd kalózkodással kezdtek el foglalkozni. Leginkább a görög és római hajókat támadták meg. A kalózkodáshoz Sućuraj nagyon megfelelő hely volt, hiszen mélyen benyúló öble és a környező dombok miatt itt könnyen el lehetett rejteni a hadi-gályákat, ugyanakkor a környező dombokról jól szemmel lehetett kísérni a tengeren folyó hajóforgalmat. A kikötő mögötti termőföldeken 300 ezer rabszolga dolgozott, míg a kalózok harcoltak vagy tivornyáztak, ekkor leginkább sörfélét, vagy mézzel édesített bort ittak.
Sucuraj
Marcin Kowalski

Az i.e. III. században az Ardiae király Argon számos illír törzset egyesített, így birodalma Biograd-tól a Drim-folyóig (jelenleg Albánia területe) terjedt. Argon király i.e. 231-ben halt meg alkoholmérgezésben. A birodalmát felesége Teuta örökölte, aki i.e. 219-ig uralkodott, nevének dicsőségét "hűséges" hadurának a Pharos-i (a jelenlegi Stari Grad) Demetriusnak köszönheti. A kalózkodás miatt a rómaiak hadjáratot indítottak Teuta ellen, melyet ők először sikeresen visszavertek, ám később Demetrius árulásának köszönhetően elvesztettek. Teuta a Boka Kotorska-i (a jelenlegi Montenegró területén) Risan erődbe menekült, birodalma pedig darabjaira hullott.
Ha Teuta legendája igaz, akkor Sućuraj Európa egyik legrégebbi városa. A legenda egy részét alátámasztja, hogy a város környéki vizekben számos elsüllyesztett római hadigálya roncsait találták meg.
Nem sokkal ezután Demetrius a rómaiak ellen fordult, akik ezért lerombolták Pharos-t, i.e. 219-ben. Katonái elmenekültek és többek között Sućuraj környékén telepedtek le. Mivel máshová nem menekülhettek, Teuta erődjébe vették be magukat. Akárcsak Demetrius erődjének, Teuta egykori palotájának a romjai is láthatóak a mai napig.
Sucuraj este
Sucuraj

A rómaiak a Kr.e. 219-es csata után foglalták el a szigetet, Sućuraj-ban ezután még 84 évig maradtak. Ezt abból a történelmi tényből kiindulva tudhatjuk, hogy i.e. 47-ben volt a nagy Scedro-i tengeri csata. A csata előtt és után Marcus Octavius Pompej-i flottája Sućuraj-ban és a Mrtnovik-öbölben horgonyzott. Mikor a rómaik első alkalommal Sućuraj-ba érkeztek i.e. 153 táján, már egy nagy erődítménnyel védett illír települést találtak itt, melynek a romanizálását kis lépésekben kezdték el. Az első római település a jelenlegi Gornja Banda helyén található, a második pedig a Mlaska öböl mellett. Sućuraj mellet a tenger mélyén heverő római hajóroncsokból számos amfora is előkerült, melyekben bort, mézet, olajat és még sok minden mást szállítottak.
Az i.sz. VII. és VIII. századokban a horvátok gyarmatosították a Neretva völgyét, a partvidéket, a Peljesac-félszigetet és természetesen a Hvar-szigetet is. Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Sućuraj ebben az időszakban is kiemelt jelentőséggel bírt. Nehéz elképzelni a sziget gyarmatosítását anélkül, hogy Sućuraj-t el kellett volna foglalni. Nem csak az egykori illírek ismerték fel Sućuraj kikötőjének fontosságát, hanem a Neretva-i kalózok is akik előszeretettel indították innen a támadásaikat. A történelmi bizonyítékok alapján tudható, hogy az intenzív kalóztevékenység miatt a lakosok távolabb telepedtek le a kikötőtől, a termőföldek szélére. 870-ben végre a Neretva-i kalózok is felvették a keresztséget. Ennek bizonyítéka, hogy a Szent György templom udvarán egy IX. századi keresztény kápolna alapjai találhatóak. Ezekre az alapokra építették az Ágoston-rendiek a Szent György templomot a XIII. században, ahogyan azt az 1331-ben kelt Hvar-i Statútum is leírja. Ekkortól említik a települést Sućuraj néven ami Szent György várost jelent.
Szent György templom, Sucuraj
Sucuraj

A Velencei Köztársaság dominanciája a Hvar-sziget fölött 1420-ban kezdődött és 1797-ben ért véget. Sućuraj történelmében a legnehezebb időszakot a XV. század jelentette. A törökök Bosznia elfoglalása után 1464 és 1482 között elfoglalták a Neretva völgyét, a Makaraska-i partvidéket és Sućuraj kapui előtt álltak. Ettől a pillanattól kezdve Sućuraj jelentette a Velencei Birodalom végvárát. Mivel a törököké volt a szárazföld, a Dubrovnik-i Köztársaságé a Peljesac-félsziget, Sućuraj három ország között rekedt. Míg a törökök folyamatosan ágyúzták Sućuraj-t mind a tengerről, mind a partról, addig a sziget többi települését nem támadták. Ebben az időszakban három alkalommal is kifosztották és felégették a várost, lakosait megölték vagy elhurcolták, alig páran menekültek meg. Ez első alkalommal 1526-ban, ezt követően a várost újjáépítették a megmaradt lakosai valamint a török elől ide menekült más városok lakói. Másodjára 1539-ben újfent megtámadták a törökök a várost, ekkor a helyi lakosok mellett az Omis-i kalózok és a Senj-i uszkókok is részt vállaltak a harcokból, kalóztámadásokkal zaklatva a törököket és a Dubrovnik-i Köztársaságot. A várost másodjára is újjáépítették. 1570-ben Sućuraj-ban 1000 uszkók és hajduk harcos gyúlt össze, 50 különböző hajóval és egy velencei harci gályával, azért, hogy a Neretva torkolatánál feltartóztassák a török flottát, de akciójuk nem járt sikerrel. Úgy tűnt, hogy a török veszély 1571 október 7-én elmúlt, ugyanis ezen a napon győzte le az egyesült keresztény flotta a törököket Lepantonál, de ez még nem jelentette a török birodalom végét. A csatában számos Sućuraj-i harcos is részt vett. A Lepanto-i csatával egy időben a Neretva-i törökök újfent megtámadták a gyengén védett várost, porig égették, idősebb lakóit lemészárolták, a fiatalabbakat pedig elhurcolták. Sućuraj szellemvárossá vált. Ezt követően újabb menekültek érkeztek a városba, akik elkezdték újra felépíteni a romokból a várost, ekkor már egy erőd is épült (fortica) 1613 és 1635 között. Az erődben 10 ágyú foglalt helyet és reguláris katonaság is volt. Sućuraj történelmének aranykorát a XVII. század jelentette. Ekkor vált a falu igazi várossá, felépültek szükséges közintézmények és egy nagy kikötő is. 1664-ben a törökök újfent megtámadták a várost és elfogtak 12 embert, de egy ellentámadás során Sućuraj védőinek sikerült őket kiszabadítani és visszaverni a támadást. Ettől kezdve a törökök nem támadták többet Sućuraj városát. A XVIII. század végére az egykor virágzó Velencei Birodalom összeomlott, ezzel a város virágkora is véget ért.
Az 1797-es Camofori béke nyomán Velence átadta Dalmácia egy részét és Boka Kotorska-t Ausztriának. Az osztrákokat 1805-ban legyőzték Napóleon seregei. 1806-ban a francia katonák bevonultak Sućuraj erődjébe, ugyanabban az évben össze is csaptak a francia és az orosz hadihajók. 1807-ben orosz hadihajók és Montenegrói kalózok együttes erővel próbálták meg elfoglalni Sućuraj-t, de a védők hősies helytállásának köszönhetően a város megmenekült. Köszönetképpen a francia provinciális megnyittatta a raktárakat és egy tized árért adta a lisztet a lakosságnak. A francia időkben Sućuraj gazdasága tovább fejlődött. Ekkor épült az új (napjainkban régi) köztemető és kiépült a közvilágítás is. Ekkor épült a Szent Antal világítótorony is.
Szent Antal világítótorony, Sucuraj
Robert A Stanford

Miután Napóleont legyőzték Moszkvánál, Sućuraj újfent osztrák kézbe került. A XIX. században (1867) megalakult az Osztrák-Magyar Monarhia, ebben az időszakban Sućuraj hatalmas fejlődésen ment keresztül. Iskola épült, fejlődött a mezőgazdaság, a kereskedelem, 1868-ban felépült a posta, majd a távíró és az ivóvíz hálózat. A város fő bevételi forrása a halászat, az olíva termelés és a bortermelés volt. Az itteni muskotály bort itta többek között Ferenc József is. A XIX. század végén a filoxéra elpusztította a szőlőültetvények legnagyobb részét, így Sućuraj elveszítette egyik legfontosabb bevételi forrását.
A XX. században kitört az Első Világháború, amely 1918-ban ért véget. Az Osztrák-Magyar Monarchia vesztesként került ki a háborúból, így elvesztette gyarmatait, Sućuraj pedig az olaszok kezébe került. Az 1920-as Rapalló-i egyezmény után az olaszok kivonultak Dalmácia legnagyobb részéből, így Sućuraj az új Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ekkoriban a város gazdasága leginkább a halászatra támaszkodott, mivel a szőlőültetvények telepítése nagyon lassan haladt. A béke időszaka nem sokáig tartott, elkezdődött a Második Világháború. 1941-ben a Jugoszláv Királyság (a volt Szerb-horvát-Szlovén) kapitulált és hivatalosan a Szabad Horvát Államhoz csatolták, ám ezt lakosai nem nézték jó szemmel, így egy olasz csapatot vezényeltek a városba a rend fenntartására. A háború miatt az olaszok erőszakkal akarták besorozni a lakosságot ezért egy részük a hegyekbe menekült és partizánharcot folytatott az olaszok ellen. 1942-ben az olasz csapatok egy időre elhagyták a várost, így az szabad partizán területté vált. Ebben az időszakban a partizánok hadihajóvá alakítottak egy halászhajót, ez lett a "Sloboda" (Szabadság) a partizánok második hadihajója. 1943-ban az olasz csapatok visszatértek, de sokkal nagyobb számban. Ugyanez év októberében az olaszok kapituláltak a szövetséges haderőnek. Sućuraj-ban 300 olasz katona adta meg magát a partizánoknak. A béke időszaka nem tartott sokáig, a Hvar-sziget környékén számos földi-, tengeri- és légi-csata zajlott. A csatározások során, a bombázások miatt a város súlyos károkat szenvedett, a lakosság Szlavóniába és az Egyiptom-i El-Shat-ba menekült. A németek 1944-ben hagyták el a várost, helyüket a partizánok foglalták el. 1945-ben visszatértek az elmenekült lakosok is. Jugoszlávia megalapításával Sućuraj is az új kommunista állam részévé vált. A város újjáépítése és fejlesztése folyamatosan zajlott, egészen 1991 májusáig, mikor is Horvátország kikiáltotta függetlenségét a Jugoszláv államközösségtől.
Sućuraj lakosai tanultak a történelmükből, így azonnal megszervezték a város védelmét. Komoly harcokra nem került sor, bár a jugoszláv hadihajók több alkalommal is blokád alá vonták a kikötőt, viszont a horvátoknak mégis csak sikerült megoldaniuk a kapcsolatot a szárazfölddel, gyors hajók által. Ez volt a Hvar-sziget egyetlen kapcsolata az anyaországgal. A háború után a város fő bevételi forrásává a turizmus vált.
Sucuraj fő bevételi forrásává a turizmus.
SurfGuard

Nevezetességek

Bár Sućuraj történelme távoli korokba nyúlik vissza, viharos történelme során a várost több alkalommal is teljesen lerombolták, így napjainkra csak kevés jó állapotban levő műemléke maradt fenn.

Szent Ágoston-rendi (napjainkban Ferences) kolostor

A város legrégebbi jó állapotban fennmaradt épülete a Szent Ágoston-rendi (napjainkban Ferences) kolostor. A kolostor építésének pontos időpontja nem ismert. Bár a kolostor ma is áll, de nem eredeti formájában. 1280-ban a kolostort az Omis-i kalózok lerombolták, de 1309-ben újjáépítették. Erről egy felirat tanúskodik a kolostor bejárata fölött:"COENOBIVM ORDINIC FRATRVM EREMI. TARVM S.AVGVSTINI. MCCCIX RASTAVRATVM" (A Szent Ágoston-rendi remete testvérek kolostora. Újjáépítve 1309-ben).
Szent Ágoston-rendi (napjainkban Ferences) kolostor, Sucuraj
Sucuraj

Szent György templom

A város történelmének szerves része a Szent György templom. A Hvar-i Statútum 1331-ben tesz róla említést, mely szerint a város a nevét is Szent Györgyről kapta. A jelenlegi templom udvarán egykor egy kis kápolna állt, mely a IX. században épült. Ennek az alapjaira építették később az Ágoston-testvérek a XIII. században a Szent György templomot. A templomban van eltemetve Bartul Kacic Zarkovic püspök, aki 1645-ben halt meg. Tiszteletére, Petar Kulusic gróf, a híres Sucuraj-i harcos, minden Krajina-i és Hvar-i kalóz, hajduk és uszkók legendás vezetője egy emléktáblát készíttetett melyen a felirat "bosanica" nyelven íródott (egyféle glagolita írásmód). Ez a templom a XIX. század végén megsemmisült, így a napjainkban látható templom már az újonnan épült 1897-ben.
Szent György templom, Sucuraj
Sucuraj

Szent Antal templom

A XV. században nagy számban érkeztek a városba a szárazföldről érkező menekültek, akik a törökök elől kerestek itt menedéket. Ebben az időszakban épült a barokk stílusú Szent Antal templom 1663-ban, amely úgyszintén jó állapotban maradt fenn.
Szent Antal templom, Sucuraj
Sucuraj

Erőd

Szintén a XV. században, a Velencei uralom idején épült az egyik részlegesen fennmaradt erőd (fortica). Építésének éve, 1613.
Velencei uralom idején épült, részlegesen fennmaradt erőd (fortica), Sucuraj
Sucuraj

Püspöki palota

A makarskai püspök Bartul Kacic Zarkovic szívén viselte a Sucuraj-i híveinek a sorsát, ő volt a város spirituális és nemzeti vezetője élete végéig. A Püspöki palota felépítése is az ő nevéhez fűződik, mely egészen a Második Világháborúig állt, mikor is megsemmisült. Napjainkban csak a megmaradt falai állnak.

Világítótorony

1811-ben Napóleon rendeletére Sucuraj-t körzetté nyilvánította. Ebben az időszakban, 1898-ban épült az öreg világítótorony is melyet Szent Antal nevében szenteltek fel.
Szent Antal világítótorony, Sucuraj
Marcin Kowalski

Strandok

A Bilina strand kavicsos, sziklás strand a város északi oldalán, 500 méterre a központtól. A turisták kedvelik ezt a strandot, mivel vize tiszta és a táj is lebilincselő.
Bilina strand, Sucuraj
Sucuraj

A Česminica a legkedveltebb strand, a város déli oldalán, 200 méterre a központtól fekszik. A strand homokos, kavicsos de sziklás és betonozott rész is van, így itt mindenki rátalál a számára tetsző partszakaszra. A parton kávézó és zuhanyzók is vannak, így napozás után mindenki felfrissítheti magát.
A Česminica a legkedveltebb strand, Sucuraj déli oldalán.
Sucuraj

A Mlaska strand az öbölben, a kemping mellett helyezkedik el. A strand partja homokos, apró kavicsos, vize sekély, lassan mélyülő, így a kisgyermekes családok számára is alkalmas a fürdőzésre. A strand körül buja növényzet van, amely kellemes árnyékot biztosít a napfürdőzőknek. A naturisták is jól fogják érezni magukat, mivel a part egy része a számukra van fenntartva.
Mlaska strand
Sucuraj

A Perna strand egy öbölben fekszik, 1,5 kilométerre a várostól. A strand partja sziklás, vize tiszta. A strandon nincsenek extra szolgáltatások, de kárpótolja a turistákat a csodás táj és a nyugalom. A turisták itt nyugodtan lubickolhatnak és élvezhetik a fák hűsítő árnyékát.
Perna strand
Sucuraj

Mrtnovik vagy Mrtinovik, egy kavicsos-sziklás öböl a sziget déli oldalán, 10 kilométerre Sucuraj-tól, ahol nyugodtan lehet fürdőzni.
Mrtnovik vagy Mrtinovik, egy kavicsos-sziklás öböl a Hvar-sziget déli oldalán, 10 kilométerre Sucuraj-tól.
Sucuraj

Szórakozás és sport

Sok fajta kikapcsolódási lehetőség várja a turistákat itt éjjel és nappal egyaránt. Mint például a halászat, lovaglás, kerékpározás, búvárkodás. A nyári éjszakákon kulturális és szórakoztató programok is vannak, mint például a Halász estek (Ribarske noci).

Gasztronómia

Sucuraj éttermeiben a hagyományos ételeket kóstolhatják meg a vendégek. A választék itt is hatalmas, de az alapanyagok hasonlóak mint a többi horvát településen. A hal ételeket érdemes megkóstolni, köretnek pedig zöldséget, vagy a hagymás tört burgonyát (Paradižet) ajánlott választani. Sućuraj éttermei közül az egyik legnépszerűbb a Fortica, ahol finom ételek és borok közül választhatnak a vendégek.
Sucuraj éttermeiben a hagyományos ételeket kóstolhatják meg a vendégek.
Sucuraj
A hal ételeket érdemes megkóstolni.
gondapx

Szálláslehetőségek

Sucurájban leginkább magánszállások és apartmanok közül választhatnak a nyaralók, de egy két csillagos hotel is van, a Lavanda. A hotelben étterem is van és mindössze 300 méterre található a strandtól.
Sucuraj-tól 4 kilométerre egy kemping is van, a Mlaska, ahol a természet kedvelői kényelmesen nyaralhatnak. A kemping fenyő erdő veszi körül és sok strandolási lehetőség van. A kempingben bungalók is bérelhetőek, így mindenki a számára megfelelő pihenési módot választhatja. Sok vízi sportlehetőség közül választhatnak az itt nyaralók, így a gyönyörű táj, a tiszta víz és a kikapcsolódási lehetőségek biztosan emlékezetessé teszik a nyaralást. Akik kíváncsiak a hagyományos horvát ételekre, azok a helyi étteremben megkóstolhatják a jobbnál jobb falatokat, amelyeket érdemes egy pohár borral leöblíteni.

Videók
Sucuraj
Hvar-sziget
Közép-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Stari Grad
    Stari Grad
    Stari Grad (neve szó szerint Régi Várost jelent) a Hvar-sziget északi részén található. Ez a város Európa egyik legrégebbi...
  • Hvar-sziget
    Hvar-sziget
    Hvar területe 299,6 négyzetkilométer, így ez a negyedik legnagyobb sziget Horvátországban. Hosszúsága 80 kilométer, amelly...
  • Baska Voda
    Baska Voda
    Baška Voda egy község Dalmácia adriai partszakaszán, 10 km-re Makarska-tól észak-nyugati irányban. A manapság rendkívül né...
  • Solta-sziget
    Solta-sziget
    A Šolta-szigetet Közép-Dalmáciában találjuk, a dalmát szigetvilágban, a Brac-szigettől nyugatra és Split-től délre. A szig...
RSS