Risnjak Nemzeti Park

A Risnjak Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Risnjak) Horvátország északi határától nem messze található, Karlovac és Rijeka között. Ez a régió a Tengermellék-Hegyvidék megye (Primorsko-goranska županija) legerdősebb és leginkább hegyes vidéke. A Nemzeti Park 15 km-re fekszik az adriai tengerparttól. A park területe mintegy 63,5 négyzetkilométert tesz ki, beleértve a Risnjak-hegy középső részét valamint a Snježnik-hegytömböt és a Kupa-folyó forrásvidékét is. A park igazgatósága és a látogatói központ Crni Lug városában található, a park keleti szélén.
Risnjak Nemzeti Park
Perun

A park történelme

A Risnjak-hegy és közvetve a park is nevét valószínűleg a horvát "ris" szóból kapta, amely magyarul hiúzt jelent. Egy másik elmélet szerint egy helyi szóból ered az elnevezés, a "risje" szóból, amely egy fűfajtának a neve.
A park vidékét a tudományos értekezésekben első alkalommal 1825-ben említik. A parkban tudományos munkásságot folytató legnevesebb szakértő Josip Schossler botanikus volt, aki a XIX. században számos tudományos értekezést publikált a Risnjak-hegy növényvilágáról. A vidéken az első hegymászó túrát a Rijeka-i Alpesi Klub szervezte és ők építették az első menedékházat is 1932-ban.
1942-ben Ivo Horvat botanikus volt az aki javasolta a Risnjak körüli régió védett övezetté való nyilvánítását. Javaslatára a Horvát Szocialista Köztársaság parlamentje a Risnjak-i régió 36 négyzetkilométeres területét nemzeti parkká nyilvánította. Később, 1956-ban a védett terület nagyságát 30,14 négyzetkilométerre csökkentették, amiből 21,06 négyzetkilométer szigorúan védett övezett lett. Végül 1997-ben a Horvát Parlament visszaállította az eredeti védett terület méretét. A Snježnik körzetét és a Kupa-folyó forrásvidékét szintén a védett területhez csatolták, valamint Razloge, Razloški okrug és Krašćevica falvait is.
Risnjak Nemzeti Park

A Risnjak Nemzeti Park földrajza

A park területe három város között helyezkedik el: Čabar, Delnice és Jelenje. A nemzeti park legmagasabb pontja az 1528 méter magas Veliki Risnjak-csúcs, a legalacsonyabban fekvő pedig a Kupa-folyó forrásvidéke, amely a tenger szintje fölött 313 méterrel terül el. A hegytömb a Dinári Alpok hegyláncainak része, valamint elválasztja az Adria és a Fekete-tenger vízgyűjtő területeit.

A park földtani jellegzetességei

Akárcsak a Dinári Alpok hegyláncainak nagy részére, a park hegyvidékére is a mészkő és a dolomit jellemző, amelyet különböző formákban láthatunk, mint a víznyelők, kavernák, sziklafalak, stb. Mivel a mészkő nagyon porózus, a vidéken számos forrás és vízfolyás található. A parkban található legrégebbi kőzetek a Paleozoikumtól a földtani negyedkorig alakultak ki a Krašičevica-folyó felső szakaszán, valamint a Kupa-folyó völgyében.
A közepes magasságban található kőzetek kialakulása Leska, Bela Vodica és Biljevina környékén a Triász-korra tehetőek. A Risnjak- és a Snježnik-hegy vidékén találhatóak a legfiatalabb kőzetek, melyek a Triász- és a Jura-korokban alakultak ki. Az említett két hegynek ugyanakkor természetrajzi fontossága is van, hiszen ezek egyféle "folyosót" képeznek az Alpok és a Dinári-hegyek között a növények és a nagytestű állatok számára, mint a barna medve és a farkas.
Risnjak, Gorski Kotar
Modzzak

A park éghajlati jellegzetességei

Bár a Risnjak-hegy magassága nem túl nagy, mégis egy szignifikáns éghajlati és vegetációs gátat jelent Horvátország part menti és kontinentális területei között. Ebből az okból, a park körzetében ütközik a Földközi-tengeri és a kontinentális éghajlat. Itt, a nyarak kellemes melegek, ilyenkor az átlaghőmérséklet 22 Celsius-fok. Tavasszal és ősszel sok csapadék hullik, a telek hosszúak és sokat havazik. Emiatt, éves szinten az átlaghőmérséklet nem több mint 2,5 fok, míg az éves csapadékmennyiség 3600 mm, az átlagos hóvastagság pedig 122 és 448 cm között változik.
A parkon belül vannak olyan "ponikvas"-nak (egyféle víznyelőknek) nevezett helyek, ahol különös éghajlati viszonyok uralkodnak. Itt a klíma teljesen más mint a környező régiókban, így az alacsonyabban fekvő területeken sokkal hidegebb van mint a magasabban fekvőkön. Ugyanez a jelenség figyelhető meg télen is, amikor az itt lehulló hó mennyisége nagyobb mint a magasabban fekvő területeken.
Bár a Risnjak-hegy magassága nem túl nagy, mégis egy szignifikáns éghajlati és vegetációs gátat jelent Horvátország part menti és kontinentális területei között.

Növényvilág

A Risnjak-hegység mindig is ismert volt gazdag növényvilágáról, amely a változatos éghajlati és földtani viszonyoknak köszönhető. A park menedzsmentje folyamatosan dolgozik a kivételesen gazdag növényvilág megőrzésén a park egész területén. Jelenleg 1148 növényfajt és alfajt tartanak számon a parkban, ami nagyon magas a park kis területéhez képest. A 2004-ben és 2006-ban végzett alapos katalogizáló munka eredményeképpen az összes fellelhető faj 83 százaléka lelhető fel a szakirodalomban. Ehhez képest az érzékeny fajok 2 százalékot tesznek ki, amely arányait tekintve magasnak számít. A parkban fellelhető összes növényfajnak a 7,1 százalékát érinti nemzeti vagy nemzetközi megegyezés.
A parkban legsűrűbben előforduló fafajták a bükkfa és a jegenyefenyő, amelyek nagyon kedvelik a mészköves, dolomitos talajokat. A változatos mikroklímának köszönhetően, egyedi fafajtákat is találunk a park területén, amelyek nem alkotnak összefüggő erdőket. Ilyenek a hegyi juhar, a szilfa, a kőris, valamint elég ritka a tiszafa. A bükk és jegenyefenyő erdők fokozatosan átadják helyüket más nagy kiterjedésű szubalpesi bükkerdőknek, amelyek 1200 és 1400 méteres tengerszint feletti magasságok között jellemzőek. Az erdők alsó szintjét áthatolhatatlan aljnövényzet uralja, melyek leginkább cserjések. Ez utóbbiak egy egyedi ökoszisztémát alkotnak (Fagelatum croaticum subalpinum fruticosu). A szubalpesi bükkerdők fölött már csak az erdők legfelső szintjének képviselőit találjuk, ezek már cserjefenyők.
A Risnjak sziklás csúcsain különlegesen érdekes növényvilágot találunk. A sziklákon számos ritka, védett növényfaj el. Ilyenek a havasi gyopár, a fekete sötétkosbor (Nigritella nigra), az alpesi fehér viola vagy a havasi magcsákó (Dryas octopetala).
A Risnjak-hegység mindig is ismert volt gazdag növényvilágáról, amely a 
változatos éghajlati és földtani viszonyoknak köszönhető.

Állatvilág

A Risnjak Nemzeti Park állatvilága hasonlóan gazdag, mint a növényvilága. A park otthont ad olyan emlősfajoknak, mint a barna medve (Ursus arctos), a gímszarvas (Cervus elaphus), az európai őz (Capreolus capreolus), a zerge (Rupicapra rupicapra), a vaddisznó(Sus scrofa), a szürke farkas (Canis lupus), a nyuszt (Martes martes), a nyest (Martes foina), a borz (Meles meles), a görény (Mustela putorius), a mókus és a pele.
Bár a farkas mindenki által ismert állatfaj, napjainkra a kihalás veszélye fenyegeti. A Horvátországban élők száma 160-210 egyedre tehető, nem csoda, hogy egész Európa szerte védett állat. A park területén mindössze két falka él, ezt a két falkát helynevek szerint különböztetik meg (Risnjak és Snježnik).
A park különleges állatfaja a hiúz. A fajt a XIX. század folyamán teljesen kipusztították, a legutóbbi 30 évben telepítették vissza, miután a Szlovéniába való visszatelepítése sikerrel járt. A hiúz valószínűleg Európa legritkább és legkevésbé látható ragadozó nagymacskája. Csak a legtapasztaltabb vadászoknak (természetesen fokozottan védett fajról van szó) és természetjáróknak sikerül találkozniuk vele. Ez a csúcsragadozó a park szimbolikus állata is.
A park otthont ad olyan emlősfajoknak is, mint a barna medve.

Nyuszt
Dani Kropivnik

Az emlősök mellett a madárvilág 114 faja képviselteti magát a parkban, ezek közül 78 faj fészket is itt rak. Említést érdemel a siketfajd (Tetrao urogallus), amely mára már veszélyeztetett faj. A vándorsólyom (Falco peregrinus) és a európai törpekuvik (Glaucidium passerinum) szintén az érzékeny fajok között szerepel.
A parkban négy olyan madárfaj fészkel, amely európai szinten is érzékeny, egy faj mára már ritkaság, tíz fajnak pedig csökken a populációja. Négy madárfajnak kiemelt figyelmet szentelnek. Ezek az uráli bagoly (Strix uralensis), a macskabagoly (Strix aluco),a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) és a háromujjú harkály (Picoides tridactylus).
Egyéb érdekes, védett madárfaj is él a park erdejeiben, mint a császármadár (Tetrastes bonasia), a héja (Accipiter gentilis) és az uhu (Bubo).
Fehérhátú fakopáncs
Ubailves

Természetesen, a kétéltűeknek, a hüllőknek, a rovaroknak és a puhatestűeknek is számos faja él itt, hiszen nélkülük nem lenne teljes a tápláléklánc.

Kirándulások a parkban

A Risnjak Nemzeti Park kiváló hely a kirándulók számára, hiszen hol találhatnánk érintetlenebb természetes környezetet? Bár egy kellemes séta sem elvetendő ötlet ha kikapcsolódásról van szó, ám akik szeretik a kihívásokat, megmászhatják a Risnjak (1528 m) és a Snježnik (1506 m) csúcsokat. Természetesen számos turistaúton elindulhatunk, amelyek jelölve vannak.
Mindazok akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal a sziklamászás területén, elsétálhatnak a Kupa-folyó forrásához, vagy követhetik a Leska oktató ösvényt is.
Attól függően, hogy melyik utat választjuk, mindig vigyünk megfelelő ruházatot, friss vizet és ennivalót. Ami a legfontosabb, hogy sose térjünk le a megjelölt útról, indulás előtt pedig tájékozódjunk a várható időjárásról, hogy elkerülhessük a viharos időt.
A Risnjak Nemzeti Park kiváló hely a kirándulók számára.

Leska oktató ösvény

Ha a Risnjak Nemzeti Parkba látogatunk, lehetőleg ne hagyjuk ki az esélyt, hogy végigsétáljunk Horvátország első oktató ösvényén. Az oktató ösvényt 1993 június 4-én nyitották meg, azóta két alkalommal is felújították. Az ösvényt könnyen megközelíthetjük Crni Lug irányából, a kezdetét a park igazgatóságához közel találjuk. Az ösvényt oly módon alakították ki, hogy nem kell vezető segítségét igénybe vennünk ahhoz, hogy mindent megértsünk. Az oktató ösvény teljes hossza 4,2 kilométernyi gyalogút, melynek mentén 23 információs tábla segítségével ismerkedhetünk meg a parkkal.
Ha a Risnjak Nemzeti Parkba látogatunk, lehetőleg ne hagyjuk ki az 
esélyt, hogy végigsétáljunk Horvátország első oktató ösvényén.

Risnjak-csúcs

A Risnjak-hegy orma büszkén emelkedik ki az erdők összefüggő zöldjéből. A hegy csúcsa 1528 méteres magasságot ér el, melyet ha sikerül megmászni, csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. Tiszta időben ellátni a Kvarner-öbölig, láthatjuk az Isztriai-félszigetet, a Julianus Alpokat, de még a szomszédos Szlovéniáig is elláthatunk.
Több módon is feljuthatunk a Risnjak-hegyre. A legrövidebb út Gornje Jelenje-nél kezdődik, ahonnan egy kövezett úton érhetjük el az ösvény kezdetét, amely Medvjeđa vrata-n keresztül visz a déli csúcshoz a Mali Risnjak-hoz, ahonnan jó kilátás nyílik az egész hegyvidékre. Hasonlóan izgalmas élményben lehet részünk, ha Cajtiga-ból indulunk, amely mindössze pár kilométerrel van távolabb Gornje Jelenje-től. Az említett két út körülbelül egy óra alatt megtehető. Ha Crni Lug-ból indulunk, két úton is elindulhatunk, amelyeket 3 óra alatt tehetünk meg. Az egyik a Horvatova staza út, amely a Vučja jama mellett vezet el egészen Bukovac és Smrekovac körzetéig, majd felfelé a hegyre. Visszafelé lejöhetünk Medvjeđa vrata és Markov brlog felé is. Az út beletorkollik a Leska-ba vezető ösvénybe.
A Veliki Risnjak-csúcs elérhető Mrzle Vodice, Platak és Gerovo felől is.
A Risnjak-hegy orma büszkén emelkedik ki az erdők összefüggő zöldjéből.

Mali Risnjak

A Smrekovac hegyi kunyhó

A hegyi kunyhó a Risnjak-csúcs alatt található Smrekovac mellett. Ez volt az első vendégház amely szálláshelyet nyújtotta a Risnjak hegységbe kirándulók számára. Az épületet a Turn-Taxis nemesember építtette a saját maga számára, később azonban vendégeket is fogadott. A hegyi kunyhó építésének ötletét 1914-ben vetette fel a Horvát Alpinista Szövetség Sušak-i fiókja, de a megvalósítás sokáig váratott magára. Végül, 1931 őszén elkezdődtek a munkálatok. 1932 júliusában készült el a vendégház tetőszerkezete, szeptemberre pedig be is lett rendezve.
A kunyhót 1932 szeptember 18-án nyitotta meg Dr. Josip Schlosser Klekovski, azóta több alkalommal felújították, legutóbb 1988-ban. A hegyi vendégház nevét a professzorról kapta. 1991-ig az Alpinista Szövetség működtette a vendégházat, ez után vette át a Nemzeti Park igazgatósága.
Hegyi kunyhó

Snježnik-csúcs

A Snježnik-csúcs a maga 1506 méteres magasságával a második legmagasabb hegycsúcs a Risnjak Nemzeti Park területén. Az elnevezés a horvát "snijeg" szóból ered, ami havat jelent. Sokan összekeverik a Snježnik-csúcsot a 20 km-el észak-nyugatra, Szlovéniában található mészkő fennsíkkal. A füves hegycsúcson egy hegyi fogadót is találunk az Albaharijev dom-ot. Innen körülbelül 1,5 km-re található a Platak síparadicsom, amelyet a téli időszakban rengeteg síelő látogat meg.
A Snježnik-csúcs a maga 1506 méteres magasságával a második legmagasabb hegycsúcs a Risnjak Nemzeti Park területén.

Guslica-csúcs

A Guslica-csúcs egy órányi járásra van a Snježnik-csúcstól, ez a hegység harmadik legmagasabb csúcsa a maga 1490 méterével. Ezen a helyen a volt Jugoszláv Néphadseregnek volt egy katonai objektuma. Amikor a jugoszláv hadsereg 1991-ben elhagyta Horvátországot, ez a hely az enyészeté lett, manapság egyféle szellemváros. Bár léteznek tervek a hely turisztikai célú hasznosítására, erre máig nem került sor.
A Guslica-csúcs egy órányi járásra van a Snježnik-csúcstól.

A Kupa-folyó forrásvidéke

A Kupa-folyó, a park egy alacsonyan fekvő pontján fakad, egy 50 méter széles ovális alakú medencében. Számos kutatást végeztek a forrásvidéken, hogy megállapíthassák a forrás mélységét. Ennek alapján tudható, hogy két csatorna táplálja a forrást, a keskenyebbik csatorna 86 méter mély, a szélesebbik pedig 57 méter.
A Kupa-folyó 10 hektáros forrásvidékét 1963-ban nyilvánították természetvédelmi területté. Ez a forrás Horvátország egyik legmélyebb, legnagyobb vízhozamú és területű karsztforrása.
A Kupa-folyó forrásához két irányból is eljuthatunk. Elindulhatunk Razloge falvából, amelyet 15 km-re találunk Crni Lug-tól. A gyalogút a faluból indul, nagyon kanyargós, de fél óra alatt eljuthatunk a forrásig.
Eljuthatunk a forrásig Hrvatsko-ból is Kupari-n keresztül, amely mindjárt a vízpart mellett található, így követve a partvonalat eljutunk a forráshoz.
A Kupa-folyó a park egy alacsonyan fekvő pontján fakad.

Aktív időtöltés

A hegyi kerékpározás szerelmesei minden bizonnyal nagyon jól fogják érezni magukat az erdő csendjében és bódító illatában. A kerékpárutak térképét beszerezhetjük a Crni Lug-i vendégháznál, a Bijela Vodica-ban és Razloge információs pontoknál, de a Risnjak-csúcs közelében álló vendégháznál is. A legrövidebb kerékpárút 4,2 km-es, a leghosszabb pedig 40.
A park állatvilágának megfigyelésére alkalmas helyeken magasleseket építettek. Innen számos állatfaj megfigyelhető, főleg a nagyemlősök.
A Kupa-folyó vizében számos halfaj él, így a horgászoknak is kiváló szórakozási lehetőség áll a rendelkezésére. Itt a horgász szezon május 15-én kezdődik. A kifogott halakat vissza kell engedni a folyóba. Május 16-tól október 30-ig fogható a sebes pisztráng és szintén május 16-tól október 15-ig a pénzes pér.
A horgászó helyek a folyó forrásától 1 km-el lefelé kezdődnek és egészen Srednji Kupari "Malni" vidékéig tartanak, ahol a Čabranka patak a Kupa-folyóba torkollik. Csónakból és éjszaka nem lehet horgászni.
Túrázók a Risnjak Nemzeti Parkban.

Szálláslehetőségek a Risnjak Nemzeti Parkban

A park vendégháza közel található a Park igazgatóságához, egy festői kis dombon Crni Lug faluja mellett. A vendégházban 5 dupla ágyas szoba áll a szállóvendégek rendelkezésére. Természetesen vendéglő is működik itt, amelynek terasza is van, amelyről csodálatos a kilátás a közeli tóra és a zöld erdőre.
A Josip Schlosser Klekovski hegyi vendégházban, a Risnjak-csúcs alatt, 43 ágy áll a megfáradt turisták rendelkezésére. A vendégház május 1-étől október 31-ig tart nyitva.
A Josip Schlosser Klekovski hegyi vendégházban, a Risnjak-csúcs alatt, 43 ágy áll a megfáradt turisták rendelkezésére.

Videók
Risnjak Nemzeti Park
Kvarner-öböl



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Ucka Természeti Park
    Ucka Természeti Park
    Az Učka Természeti Park területe az Učka-hegyre és a Ćićarija-fennsík egy részére terjed ki. A parkot az Észak-Adriai part...
  • Paklenica Nemzeti Park
    Paklenica Nemzeti Park
    A Paklenica Nemzeti Park területe a Dél-Velebit hegység tengerparti lejtőjétől, Marasovići településtől, egészen a régió l...
  • Észak-Velebit Nemzeti Park
    Észak-Velebit Nemzeti Park
    Az Észak-Velebit Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Sjeverni Velebit) a Velebit-hegylánc északi részén terül el. Maga...
RSS