Elafit-szigetek

Az Elafit-szigetek (horvátul: Elafitski otoci) egy kis szigetvilágot alkotnak Dubrovniktól észak-nyugati irányban. A szigetvilág szárazföldi területe 30 négyzetkilométert tesz ki és körülbelül 850 lakosa van. A szigetek neve görög eredetű, az "elaphos" szó görögül szarvast jelent. A sziget a történelmi forrásokban első alkalommal az I. században lett megemlítve, egy római szerző által. Dubrovnikban járva, ne hagyjuk ki az utat az Elafit-szigetekre a régi gőzhajó a Postira fedélzetén. Az út során mindhárom lakott szigetet meglátogathatjuk egy nap alatt.
Koločep

A történelem során az Elafit-szigetek Dubrovnikhoz, illetve a Dubrovniki Köztársasághoz, valószínűleg a XI. század óta tartoznak. A szigetek már az ókorban is lakottak voltak, ezt a tényt erősítik meg az illír települések maradványai illetve a görög és római helynevek. Dubrovnik aranykorában a XV. és XVI. században a hajózás fejlődésével az Elafit-szigeteken is javultak az életkörülmények.
Šipan

Lopud

Az Elafit-szigetek 13 szigetéből mindössze három lakott: a Šipan, Koločep és a Lopud.

Šipan

A Šipan-sziget a Dubrovniktól legtávolabb eső sziget (17 km-re), ugyanakkor ennek a legnagyobb az alapterülete, 15,8 négyzetkilométer. A szigeten két település is található, Šipanska Luka és Suđurađ. Az Elafit-szigetek lakosságának közel fele ezen a szigeten lakik, mintegy 400-450 fő. A szigetet első alkalommal 1371-ben említik. Területét mezőgazdasági területek borítják, így olíva-, füge-, szőlő-, szentjánoskenyér- és citrusültetvények. A két település a sziget nyugati felén található, mindkettőnek kikötője van és kompjárat biztosítja az összeköttetést a szárazfölddel.
Kikötő, Šipan-sziget
shuebox

A szigeten, a XV. században több dubrovniki család épített magának nyári rezidenciát. Šipanska Luka-ban láthatunk egy ilyen nyári palotát, amely a Sorkocevic családé volt. A Szent István plébániatemplomban megnézhetjük a híres XV. századi velencei festő Panteleon munkáját, a "Szűz Mária a Gyermekkel" címűt.
1450-ben a Dubrovniki Köztársaság közigazgatási központja itt volt a szigeten, Šipanska Luka-ban, a késői gótikus stílusban épült Rektori Palotában.
Suđurađ képét a két nagy erődtorony határozza meg, melyek a két reneszánsz nyári palotát is magába foglaló épületkomplexum részei. Ezek a tornyok védelmet voltak hivatottak biztosítani a kalóztámadásokkal szemben. A paloták a Skocibuha család tulajdonában voltak, a XVI. században.
Suđurađ, Šipan-sziget

Az említett látványosságokon kívül, még számos más nyári palotát és középkori, reneszánsz, barokk templomot és kápolnát is láthatunk a szigeten. Említést érdemel a Szent Lélek (Sveti Duh) erődtemplom is.
Šipan-sziget
munksynz

Koločep

A Koločep-sziget fekszik a legközelebb Dubrovnik-hoz, mindössze 1 km-re van a Lapad-félszigettől. A sziget könnyen elérhető a kompjáratok egyikével, de vízi taxival is mindössze 10 perces út.
Ezen a szigeten is két település található, Gornje Celo és Donje Celo. A két településnek összesen van 150 lakosa. A szigeten nem lehet autóval közlekedni, viszont a szigetet számos kacskaringós ösvény hálózza be, a két település között sincs nagyobb távolság 3 km-nél.
A Raguza-i Köztársaság idején a szigeten nagy hajóépítő létesítmények voltak. Erről a szigetről származik Kolombusz egyik hajójának a Santa Mariának két matróza is. A kis, mindössze 2,3 négyzetkilométeres területű szigeten hét darab óromán stílusban épült templom is található, egészen a horvát királyság idejéből, a IX.-XI. századokból.
A sziget meleg mediterrán klímája elősegíti a szőlő-, és az olíva termesztést és más déli gyümölcsök termesztését.
Azt mondják, hogy a Koločep-sziget virágkorát a XV. században élte. Számos szakrális épület és nyárilak épült a szigeten ebben az időszakban.
Koločep-sziget

1571-ben a török hadigályák támadása után, a sziget erődjét védőtornyokkal erősítették meg.
Donje Celo településen található a Mária Mennybemenetele templom, melyet a XIII. században építettek. Ha elhagyjuk a várost a Gornje Celo-ba vezető út mentén láthatjuk a XV. századi Szent Antal templomot. Gornje Celo-ba érve megtekinthetjük a Páduai Szent Antal templomot, amely a XI.-XII. században épült óromán stílusban, valamint az óhorvát stílusú Szent Miklós templomot. A Szent Mihály templomnak mára már csak az alapjai láthatóak.
A szigeten több strand is van a két település környékén, homokos és kavicsos egyaránt.
Strand, Koločep

Koločep-sziget

Lopud

A Lopud-sziget a második legnagyobb sziget az Elafit-szigetek között. A Šipan és a Koločep szigetek között fekszik. Különösen homokos strandjairól ismert, ezért a turisztikai fontossága is jelentős. Egykor a sziget Dubrovnik rektorhelyetteseinek a székhelye, valamint a nemesség kedvenc üdülőhelye volt, ekkor a sziget népessége meghaladta a 4000 főt. A Dubrovnik-i kereskedőflotta legnagyobb része is itt állomásozott, de a hajótulajdonosok palotái is itt voltak. A város turisztikai fejlődése a múlt század '20-as éveire tehető, ekkor épültek az első szállodák, amelyekben olaszok és a Dubrovniki és Bosnia-i zsidók szálltak meg. Lopud faluja a sziget északi felén fekszik, egy öböl partján, homokos strandokkal körülvéve.
Strand, Lopud

A falu legkiemelkedőbb műemléke az erőddé alakított kolostor, amely a város fölött áll, a rakpart keleti felén. A kolostort a ferences-rendiek építették 1483-ban. A kolostor egykori temploma (ma plébániatemplom) az Öbölbéli Miasszonyunk templom (Crkva Gospe od Spilice), amely gyönyörű oltárképeiről híres. A főoltártól jobbra láthatjuk a Nikola Božidarević triptichonját, mely a Szent Szüzet ábrázolja a Gyermekkel, számos szenttel, valamint a mindenütt jelenlévő Szent Balázzsal. A főoltár külön áll a templom falától, finom kőfaragványokkal van díszítve, melyeken kisemlősök rágcsálnak bogyókat, miközben vicsorgó sárkányok lesnek rájuk.
Kolostor, Lopud
tunnelarmr

A rakparton haladva nyugati irányba, elérjük a Dorđić-Mayner-parkot (Perivoj Dordić-Mayner), melyben hatalmas fenyők állnak, valamint pálmák, amelyek árnyékában még erős napsütésben is lehet sütkérezni. Nem messze innen láthatóak a híres XVI. századi kereskedő és hajós Miho Pracat palotájának a romjai, azé az emberé, akinek a mellszobra a Dubrovnik-i Rektori Palotában áll. A Lopud-iak mesélgetnek egy történetet, hogy honnan szerezte Pracat a vagyonát. Bár nagyon valószínűtlen, állítólag kirabolta a Dubrovniki Katedrális kincstárát és ebből finanszírozta az üzleteit, valamint egyike volt azoknak, akik összeszedték a Dubrovnik-i macskákat és Észak-Afrikába szállították őket, hogy visszaszorítsák a rágcsálók okozta pestisjárványt. A faluba visszavezető utak egyike, a szigeten található magaslat felé vezet, ahol a Raguzai erőd található. Meglátogathatjuk a Lopud-szigeten található Művészeti Pavilont is. A modern művészetek kedvelői számára kötelező meglátogatni a Francesca von Habsburg modern művészeti gyűjteményt, mely a Thyssen-Bornemisza Kortárs Művészeti Alapítvány elnöklete alatt áll.
Lopud strandjai közül a leghíresebb, a Sunj-öböl (Uvala Sunj), melyet fenyves övez és a falutól 2 km-re található. Odajutni könnyű, aszfaltozott út vezet odáig.
Homokos strand, Sunj-öböl, Lopud

Daksa

Az Elafit-szigetcsoport legkisebb szigete Daksa. Itt egy XIII. századi ferences-rendi kolostor található, melyet Szent Szabina kolostornak neveznek. A kolostor a XIX. századig működött, majd a napóleoni háborúk alatt elhagyták. Sajnos, egy sötét esemény is fűződik a sziget történetéhez. Amikor 1944 késő októberében a partizánok bevonultak Dubrovnikba, elfogták a város számos prominens személyiségét és ide hurcolták őket a szigetre, ahol lemészárolták őket, köztük Dubrovnik akkori polgármesterét Niko Koprivica-t is. A gaztettre 2009 szeptemberében derült fény, amikor a helyi hatóságok hat holttestre bukkantak a szigeten, miután a Daksa 1944/45 Közösség bejelentett 48 holttestet, amelyet előzőleg fedezett fel a szigeten. Ekkor a Helsinki Bizottság horvát elnöke segítséget kért annak kiderítésére, hogyan is történtek a dolgok valójában.
Daksa
Intiaz Rahim

Szent András-sziget

A Szent András-sziget (otok Sveti Andrija) 11 km-re van Dubrovniktól. A sziget partjai sziklásak és barátságtalanok. A nyugati felét a szigetnek fenyőerdő borítja, valamint számos más mediterrán növényfaj. A sziget többi részét alacsony aljnövényzet borítja, jobbára bokrok, azonban ez a sziget számos madárfajnak ad otthont, ezért ornitológiai rezervátummá nyilvánították. A XV. században a dubrovniki Crijević nemesi család egy kolostort alapított, melyet a Szent Benedek rend működtetett. A kolostor elszigetelt helyen volt, az idők folyamán számos funkciót töltött be. Egy időben karanténként is szolgált a Lopud-sziget lakói számára. A kolostor az 1167-es földrengésben elpusztult. 1872-73-ban az Osztrák Magyar kormány a szigeten egy világítótornyot építtetett. Az egy emeletes 210 négyzetméteren elterülő épület közepén áll maga a torony, amely 69 méter magas. A világítótorony fénye 24 tengeri mérföldre (44,44 km) ellátszik, így ez az Adria-i tenger egyik legerősebb fényű világítótornya.
Szent András sziget

Az Elafit-szigetvilág többi szigete mint a Crkvina, Goleč, Kosmeč, Mišnjak, Ruda és a Tajan teljesen lakatlan. Nincs állandóan lakott település a Jakljan szigeten sem de található itt egy gyermeküdülő és egy szórakoztató központ. Hasonló az Olipa-sziget is, ez a szigetvilág legnyugatibb csücskében helyezkedik el. A sziget részben erdőkkel borított, részben pedig sziklás. A sziget déli felén egy sziklából épült torony áll, amely világítótoronyként üzemel.

Videók
Elafit-szigetek
Dél-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Trstenik
    Trstenik
    Trstenik egy 106 lelket számláló kis település a Peljesac-félsziget déli partján egy öbölben, amelynek a keleti végében Zu...
  • Peljesac-félsziget
    Peljesac-félsziget
    A Pelješac-félsziget Horvátország második legnagyobb félszigete, Dalmácia déli részén található. A félsziget Dubrovnik-Ner...
  • Babino Polje
    Babino Polje
    Babino Polje a Mljet-sziget egyik legrégebbi települése. A dombok lábánál fekvő település tulajdonképpen egy község, amely...
  • Mljet-sziget
    Mljet-sziget
    A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-szi...
RSS