Telascica Természeti Park

A Telašćica-öböl a kelet-Adriai partszakasz középső részén, a Dugi Otok-tól (magyarul: Hosszú sziget) dél-keletre található. Az öböl környékén 13 kisebb-nagyobb sziget található, ezek együttesen alkotják a Telašćica Természeti Parkot. A Telašćica-öblöt és környékét 1988-ban nyilvánították Természeti Parkká. Köszönhetően kivételes állat- és növényvilágának, geomorfológiai tulajdonságainak és régészeti örökségének, 1980-ban védett övezetté nyilvánították.
A Telašćica Természeti Park területét a természet különleges kontraszttal építette fel: csendes öblök és kellemes partszakaszok találhatóak az egyik oldalán, míg a másikon meredek sziklafalak és vad ormok láthatók. A csendes partszakasz az otthona az Aleppo-i fenyőnek és a molyhos tölgynek, míg a sziklás területeken csak szárazság-tűrő cserjefélék élnek meg. Az itt élő emberek, a mezőgazdaságilag megművelhető területeken olívát és szőlőt termesztenek, míg a többi területen a természet az úr.
Telascica Természeti Park
2nd star on the right

A Természeti Parknak három fő jellegzetessége van. Az első maga a Telašćica-öböl, amely az Adriai térség egyik legnyugodtabb, legszebb és egyben legnagyobb öble. A partszakasz 69 km hosszú és 25 kisebb öböl alkotja.
A Dugi Otok szikláinak a helyi elnevezése ''Stene", ezek 161 méterrel nyúlnak a tenger szintje fölé, a tenger pedig 90 méter mély a sziklák lábánál.
Stene, Telascica Természeti Park

Stene, Telascica Természeti Park
korom

A Természeti Park harmadik legkiemelkedőbb híressége a "Mir" nevű sóstó, melynek vize gyógyhatású. A tavat a természeti park dél-nyugati felében találjuk, egy keskeny földnyelven a Telašćica-öböl és a nyílt tenger között. A legutolsó jégkorszak után a tenger szintje 120 méterre emelkedett, így elérte a karszt-fennsíkot, melyet azután keresztül-kasul szabdalt. Ennek a nyomai mind a mai napig megfigyelhetőek, leginkább az északi oldalon. A tó hossza körülbelül 900 méter, a szélessége pedig 300. A tó legmélyebb pontján a víz mélysége eléri a 6 métert. A tó vizének sótartalma magas, amely a párolgási folyamatnak tudható be, illetve annak, hogy a tavat földalatti csatornák kötik össze a tengerrel, így a tengervíz folyamatosan táplálja a tó vizét. Viharok idején a tó dél-keleti partján a tengervíz időnként át-átcsap a tómeder káváján. A tómeder alját agyagréteg borítja illetve a dél-keleti oldalon gyógyhatású iszap. Köszönhetően az alacsony vízmélységnek a tó vize általában melegebb mint a tenger vize (33 fok nyáron, 5 fok télen). Ezek a szélsőséges körülmények nem kedveznek az élővilág számára ezért a tó élővilága rendkívül szegényes, a planktonokon kívül csak pár tengeri élőlény található benne. Ezek között találhatóak algák, gébek, tengeri perhalak, sügérek, több rákfaj, csigák illetve egy különleges angolnafaj (a helyiek "bižat"-nak nevezik) amely 3 kg-osra is megnő.
Mir nevű sóstó, Telascica Természeti Park

Mir, Telascica Természeti Park
Jon Sodapop

Mindenképpen érdemes még megemlíteni két szigetet. A legfestőibb látványt a Katina-sziget nyújtja, míg a legszokatlanabbat a Taljurić-sziget.
A Telašćica Természeti Park teljes, 70,5 négyzetkilométeres területéből majdnem 26 négyzetkilométert a Dugi Otok és a többi szomszédos sziget foglal el, a fennmaradó terület pedig tenger.
A mediterrán szigetek gazdag növényvilága több mint 300 féle növényfajt számlál, ehhez mérhető a népes állatvilág is. A tenger élővilága sem kevésbé kisebb, hiszen itt is közel 300 növény és víziállat-faj él.
Telascica Természeti Park

Földrajzi adottságok

A Telašćica-öböl a Dugi Otok dél-keleti partján fekszik, 8200 méter hosszú, a szélessége pedig 150 és 1500 méter között változik. A partvidék domborzata változatos képet mutat, számos partfok, sziget és számos keskeny átjáró és nagyrészt sziklás öblök tagolják. A parkot a keskeny és sekély csatornák tagolják három részre, melyek egyedülálló természeti formációk.
A Természeti Park észak-nyugaton és észak-keleten azonos domborzati jellegzetességekkel bír, karszt-csúcsok és lapályok váltogatják egymást Sali, Zaglav és Žman területein, összhangban a Dugi Otok sziklacsúcsaival. Ezek a sziklacsúcsok a park legmagasabb pontjai, kontrasztban állnak a kis öblöcskékkel. A sziklacsúcsok a Mrzlovica-foknál kezdődnek észak-nyugaton és a Veli vrh lejtőinél érnek véget dél-keleten. A legmagasabb csúcs 161 méter magas, Grpašćak a neve.
Telascica Természeti Park
nyë

Dél-nyugaton a nyílt tenger határolja a parkot és összeér a Kornati Nemzeti Parkkal, keleti irányban pedig Žut szigetével, amely a Kornati-szigetekhez tartozik.
A Telašćica Természeti Park területéhez tartoznak a Garmenjak, Sestrica szigetcsoportok valamint a Mala Aba-sziget, illetve a Luka Proversa szigetcsoport két szigete a Buča és a Gornje Abe. A terület legmagasabb pontjai a Mrzlovica (198 m), Brčastac (198, 5 m) és a Čelinjak (198, 5 m).
Telascica Természeti Park
Stefano Liboni

Sírhalmok (tumuli) a Čuh-régióban

A Čuh-régióban számos kisebb-nagyobb sírhalmot tártak fel. A Gominjak-dombon, dél-keletre a Čuh-i mezőktől két nagy sírhant található, közöttük a domb tetején pedig egy harmadik, amely hosszúkás formájú. A régi időktől kezdve a pásztorok a sírhantok egyikének tetejéről tartották szemmel a juhnyájakat és kerestek menedéket az oldalában az északi szél elől.

Illír sírok Čuh-ban

A Čuh-i mező észak-nyugati részén 1957-ben egy illír sírhantot találtak a régészek. A sír négy függőleges oldalát lapok képezték és fedele is volt. A sír észak-nyugat dél-keleti irányban feküdt. A sírban talált csontváz a sír bal oldalában feküdt, fejjel északnak. A csontváz mellett spirál karperecet, dísztűt és agyagedény-darabokat találtak. A leletek alapján a sír vagy az i.e. II.-V. században keletkezett a Liburn Vaskorban, vagy az i.e. V.-VIII. században.

Mészégető kemencék és kőfejtők

A Dugi Otok keleti részén kőcölöpök nyomait fedezték fel, amelyek mészégető kemencék létére utalnak, a régi időkben tűz használatával ezekben égették ki a mészkövet. Čuh környékén több helyen is találtak hasonló építményeket, mint például a Čušćica-öbölben a dél-keleti parton, vagy Proversátűl dél-nyugatra. Ezek közül számos akkor lett elhagyva, amikor a területet mezőgazdasági művelés alá vonták. A mészégetők létezése azt jelzi, hogy akkoriban nagy mennyiségű fa volt a szigeten, amely tüzelőanyagként szolgált a mész égetéséhez. A meszet például a Mala Proversa-i román stílusú villa építéséhez használták fel, valamint számos építménynél is Telašćica észak-nyugati részén, valamint Sali környékén.
Régi mészkő-fejtőket találhatunk a park számos területén, ilyenek a Veli Garmenjak-sziget észak-keleti oldala a Kobiljak-öbölben.

Villa Rustica

A Mala Proversa-i csatornában egy római stílusú építményre bukkantak 1951-ben, ahol egy nagy épület alapjait ásták ki. A római időkben a Mala Proversa-i csatorna nem volt hajózható, abban az időben csak egy földszoros volt, alig egy méterrel a tengerszint felett. Itt a rómaiak egy épületkomplexumot hoztak létre, melynek a hossza 90 méter lehetett. A nagy méretek arra engednek következtetni, hogy az építmény magas komfortú volt, amilyeneket a nagyobb városokban építettek (pld. hideg-, meleg-vizes fürdőszoba). A villa építészeti jellegzetességei a Dalmáciában az I. században alkalmazott román építészetben használatos megoldásokon alapszik.
Feltételezhető, hogy a római időkben mikor még Dugi Otok, Kazina és Kornati egy szigetet alkottak, a rómaiak csatornákat ástak, amely az áramló víz miatt odavonzották a halrajokat, így kisebb halászbárkákból ki lehetett fogni őket. Ekkor építhették a csatorna mellett az ún. Vivarium-ot, amely az élő hal tárolására szolgált. A XX. század végén, a '80-as években, a Mala Proversa-csatornát kiszélesítették és kimélyítették, így jelenleg 34 méter széles, majdnem 5 méter mély és több mint 100 méter hosszú.
Villa Rustica, Telascica Természeti Park

A kis Szent Antal Apát (később Páduai Szent Antal) templom

Dugo Poljéban a korai kereszténység idején épült, valamikor a IV.-V. században. A templom 1844-ig működött, amikor is kirabolták és megrongálták. 1913-ban Sali lakosai a régi templom helyén új templomot emeltek Páduai Szent Antal tiszteletére. Minden évben június 13. Szent Antal ünnepén hatalmas zarándok sereg gyűlik itt össze. A templom közvetlen szomszédságában Illír sírokat találtak i.e. 1800-1000-ből.

Az egykori Szent János templom maradványai

Az egykori Szent János templom Stivanja mezejének az észak-keleti felén, 1064-ben. A templom a Zadar-i Grubina adományából épült fel. Akárcsak az óromán templomok nagyobb része, ez is egy régi templom maradványaira épült, melyet a korabeli dokumentum szerint Cella-nak neveztek. Az újonnan épített templom ugyanakkor egy kis kolostor szerepét is betöltötte, ugyanis több helység is volt benne, amelyek leginkább lakhelyként szolgálhattak.
Az egykori Szent János templom, Telascica Természeti Park

A Szent Viktor templom romjai

A Szent Viktor templom romjai a Stivanja-hegy dél-keleti részén található a Citorij-magaslaton. A templom egy enyhe lejtőjű fennsíkon épült 92 méteres tengerszint feletti magasságban, rálátással a tengerre. A nemrégiben befejeződött régészeti feltárás során bebizonyosodott, hogy a templom az ókeresztény időkben épült az V. század második felében, vagy a VI. század első felében. A X. században a templomot felújították. Ekkoriban a templom berendezését is felújították, faragott kő bútorzattal. Az ásatások során arra is fény derült, hogy a templom helyén egykor egy bronzkori temető is volt. Telašćica belső része és a Szent Viktor kikötő is a templom után lett elnevezve.

A palackorrú delfin - a Telašćica Természeti Park gyakori látogatója

A Telašćica Természeti Park látogatóinak lehetőségük nyílik, számos más tevékenység mellett, élvezni a háborítatlan természet szépségeit.
A látogatóknak időnként egyedi lehetőségük nyílik élvezni egy-egy, a park vizeibe látogató palackorrú delfincsalád (Tursiops truncatus) társaságát. Sok látogatónak sikerül megörökíteni a nem mindennapi találkozást. A palackorrú delfinek gyakori vendégek a park körüli vizekben, de nem ez az otthonuk. Ők az utolsó vízi emlősök az Adriai tengerben. Más fajtájú delfinek és bálnák is megfordulnak itt, de csak szórványosan. Az Adriai tenger palackorrú delfin populációja mindössze 220 egyedre tehető.
A delfinek 1995 óta védett állatfajnak minősülnek Horvátországban, de mindez nem elég. A hajózóknak ügyelniük kellene arra, hogy ne zavarják meg ezeket a fenséges állatokat, ezért javasolt, hogy a közelükbe érve állítsák le a hajómotorokat és várják meg míg elhaladnak.
A palackorrú delfin a Telašćica Természeti Park gyakori látogatója

Őshonos fajok

Őshonos fajok alatt azokat az organizmusokat értjük, amelyek csak adott földrajzi régióban élnek és sehol máshol a világon. A Telašćica Természeti Park területén számos ilyen faj él. Itt négy őshonos növényfaj is található az 59 itt élő növényfajból. Például a raguzai imola (Centaurea Ragusina) csak a Dugi Otok szikláin található.
A növények mellett két őshonos rovarfaj is található a parkban, valamint a víz alatti világ is bővelkedik a fokozottan védett őshonos állat- és növényfajokban.
Telašćica Természeti Park
korom

A szamarak

A dalmát- vagy más néven a partvidéki dinári szamár Horvátország autochton fajtája. Ez a szamárfaj eredeti és védett állatfaja Horvátországnak és része a nemzeti kultúrának valamint a természeti örökségnek. A szamár mindig is fontos részét képezte az itt élő emberek mindennapi életének, fontos része volt a régió hagyományainak. Régen a szamarakat teherhordásra használták, rendkívül nagy segítséget jelent akkor, amikor terheket cipelt a nehezen megközelíthető helyekre a karsztvidék sziklái között. Modern technológiák fejlődésével a szamarak használata elvesztette a jelentőségét, viszont feltevődött a kérdés, hogy mit kezdjenek a feleslegessé vált állatokkal.
Ezért az elmúlt pár évben a Természeti Park befogadta a gazdátlanná vált állatokat, így Dugi Otok a szamarak menhelyévé is vált. Jelenleg a szigeten 8 hímállat és 6 nőstény él, az utóbbi 3 évben pedig 3 szamárcsikó jött a világra. Az állatok szabadon kószálhatnak a Mir-öböltől a sziget déli részéig, bár nagy részük szívesebben tanyázik a Mir-öböl és a Mir-tó környékén.
Az állatok barátságosak, nem félnek az embertől, nagyon szeretik a cukrot, viszont aki őrizetlenül hagyja a csomagjait a parton, miközben a tóban lubickol, számítson rá, hogy kíváncsi állatok zsákmányává válik. Ha az állatokhoz közelítünk, azért nem árt óvatosnak lenni, mert szelídek ugyan, de nekik is lehetnek rossz napjaik, akárcsak az embereknek.
Szamarak, Telašćica Természeti Park

Taljurić

A Taljurić elnevezés egy meglehetősen szokatlan formájú szigetet takar, amely úgy néz ki, mintha kis kőlapokkal lenne kirakva. A sziget átmérője mindössze 60 méter és csak 3 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A sziget egymás fölött vízszintesen elhelyezkedő mészkőlapokból áll, így a felső rétegek ki vannak téve a tenger eróziós hatásainak. Ezért a sziget felületén váltakozva helyezkednek el a lekerekedett és szögletes mészkőlapok, hasonlatosan a macskakőhöz (makadám). A hajósok velencei dialektusban "tagliero"-nak nevezték a szigetet, ebből az elnevezésből ered a sziget jelenlegi horvát neve. A tengeri viharok alkalmával, az alacsony tengerszint miatt a szigetet elborítja a tengervíz, így azon semmiféle növényi élet nem található. A sziget legnagyobb geológiai nevezetessége az a barlang, amelynek nincs boltozata, mivel ez a földtani múltban beszakadt a víz eróziós munkája miatt. A sziget körüli vizekben számos halfaj él, többek között mélytengeri halfajok is.
Taljurić-sziget, Telascica Természeti Park

Húsevő szivacsok (Asbestopluma Hypogea)

A Garmenjak Veli szigetnél - amely a Dugi Otok nyílt tenger felőli oldalán található - van egy barlang, 24 méter mély "kút" melyben egy különös szivacsfaj él. Ezt a szivacsfajtát 2000-ben fedezték fel és a világon ez a második hely, ahol ilyen élőlényeket találtak (az elsőket Franciaország partjai mentén találták a Földközi-tenger egyik víz alatti barlangjában). Éppen ezért a Telašćica Természeti Park kiemelt fontossággal kezeli ennek az élőhelynek a védelmét és fenntartását.
Ennek a kis szivacsnak mindössze 2 cm a hossza, testén hosszú szálak vannak, amelyeken mikroszkopikus horgocskák találhatóak. Ezekbe a tüskés szálakba a kisebb élőlények beleakadnak és ha nem tudnak kiszabadulni, a szivacs prédájává válnak, amely lassanként visszahúzza a kieresztett szálait, mintegy odahúzza magát a zsákmányához, körbefonja és lassan megemészti. Ez több, akár tíz napig is eltartó folyamat. Egy-egy ilyen "étkezés" több hónapi táplálékát biztosítja a szivacsnak. Erre a fajta életmódra a szivacsok azért adaptálódtak, mert az élőhelyükön kevés az élelem és egyébként a szivacsok helyhez kötött organizmusok (bár képesek a helyváltoztatásra, de csak nagyon lassan, 1-4 millimétert naponta).
Telascica Természeti Park

Búvárkodási lehetőségek

A természeti Park területén lehetőség van a búvárkodásra, de csak szervezett formában, meghatározott helyeken és előzetes egyeztetés alapján. Szükséges a búvárengedély megléte, az egy éves Horvát Búvárszövetségi tagkártya, valamint a park engedélye is. Az engedélyek és búvárfelszerelés megléte esetén öt helyen lehet merülni a park területén: A Korotan-sziget mellett, a Mali- és Veli Garmenjak szigeteknél, valamint Sestrica mala-nál és Podusobine-nél. A víz alatti sziklák hasadékaiban gyönyörű korallokat és más vízi állatokat figyelhetünk meg, színpompás halakat, de akár saját szemünkkel is megnézhetjük a húsevő szivacsokat.
A Telascica Természeti Park területén lehetőség van a búvárkodásra.

Telascica Természeti Park

Videók
Telascica Természeti Park
Dugi Otok
Észak-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Ucka Természeti Park
    Ucka Természeti Park
    Az Učka Természeti Park területe az Učka-hegyre és a Ćićarija-fennsík egy részére terjed ki. A parkot az Észak-Adriai part...
  • Paklenica Nemzeti Park
    Paklenica Nemzeti Park
    A Paklenica Nemzeti Park területe a Dél-Velebit hegység tengerparti lejtőjétől, Marasovići településtől, egészen a régió l...
  • Észak-Velebit Nemzeti Park
    Észak-Velebit Nemzeti Park
    Az Észak-Velebit Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Sjeverni Velebit) a Velebit-hegylánc északi részén terül el. Maga...
  • Risnjak Nemzeti Park
    Risnjak Nemzeti Park
    A Risnjak Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Risnjak) Horvátország északi határától nem messze található, Karlovac és...
RSS