Rijeka

Rijeka Horvátország nyugati részén fekszik, az Adria-i tenger partján, a Kvarner-öböl északi felén, az Isztria-i félszigettől keletre. Itt található a horvát tengerpart legnagyobb kikötője, ahol a Recsina (Rječina) folyó az Adriai tengerbe torkollik. Északon a Karszt-hegység hegyláncai védik az északi hűvös szelektől, az Alpok és a Dinári-hegység találkozása által alkotott félkörben. Rijeka Horvátország harmadik legnagyobb városa, lakosai száma megközelítőleg 140 ezer fő. Magyarország történelmében is fontos helyet foglal el Rijeka, magyarul Fiume néven említjük.
Fénykorát a monarchia idején élte, ez volt a Nagy-Magyarország legnagyobb tengeri kikötője. A város hamisítatlan közép-európai hangulatával lebilincseli az oda látogatót. Aki februárban Rijekában tartózkodik, részt vehet a rijekai farsangi ünnepségsorozaton, mely egy héten keresztül tart és az ország egyik legnagyobb rendezvénye. A város építészeti műremekek valóságos tárháza, melyek különböző történelmi korszakokban épültek és máig fennmaradtak. Rijeka egyik városrésze Trsat a Tersatto-hegyen épült. Érdekességként említést érdemel, hogy az utolsó szocialista államfő Kádár János is itt született 1912. május 16-án.


Rijeka (Fiume) rövid történelme

A város neve olasz (Fiume) és horvát (Rijeka-Rjeka-Reka) neve is folyót jelent, utalva a Recsina folyóra, mely itt ömlik az Adriai tengerbe.
A város rendkívül gazdag történelmi múltra tekint vissza, hiszen már az ókorban is létezett itt egy illír település, mely a Tersatto-hegy köré épült. A történelmi utalások alapján Kr.e. 28-ban itt a rómaiak postaállomást és őrhelyet alapítottak, melyet Tarsatica-nak neveztek. Később a bizánci birodalom része lett, majd a frankok lerombolták. A 7-ik században végül szlávok telepedtek le itt, majd a várost újraépítették.
A 15-ik században a város kereskedelmi jelentősége nagyobb volt mint Triesté.
A török fenyegetettség elmúlása után a 17-ik században a Habsburg Birodalom része lett, Magyarországgal együtt. Ekkor kezdett el a város felvirágozni. I. Lipót császártól 1659-ben megkapja címerét, majd 1719-ben III. Károly király szabad kikötővé nyilvánítja. Magyarország része 1779-en lett, mint önálló státuszú város, ekkor épül fel a fő hullámtörő gát a kikötő védelmére Mária Terézia utasítására.
Rijeka kikötőjéből az első gőzhajó 1871-ben futott ki. Ekkora datálható a város virágkora. Az akkori kormánypolitika célja az volt, hogy kereskedelmileg nagyobb legyen Fiume fontossága, mint az osztrák Trieszté. Ezért nagy arányú munkálatok vették kezdetüket, mint például az egész kikötő átépítése Hajnal Antal főmérnök vezetésével amikor is a tengert egy 100-200 méteres sávon feltöltötték és kialakították a Fiumara-csatorna torkolatánál a Baross-kikötőt, melynek mai napig ez a neve. Az 1873-ban átadott Budapest-Fiume vasútvonal egészen a kikötőig vezetett tovább segítve a város felvirágzását. 1880-tól a város ipara is fejlődésnek indult, megépült többek között egy kőolaj-finomító és egy rizshántoló üzem is. 1905-ben épült a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár. Itt 1918-ig 61 hadihajót gyártottak le. Itt készült Magyarország legnagyobb hadihajója a Szent István, mely tragikus véget ért. Rijeka (Fiume) legfontosabb gyára az 1875-ben alapított torpedógyár volt, ahol a magyar Luppis János által kifejlesztett, mai napig használatos torpedók korai típusait gyártották.
A második világháborúig a város több nemzet fennhatósága alatt is volt, így 1918-tól az új délszláv állam része lett, majd olasz fennhatóság alá került. Később a rapallói egyezmény nyomán Fiume szabad állam lett. 1924 január 27-én véget ért az olasz-délszláv diplomáciai konfliktus, mely során a várost kettéosztották, így a Sušak városrésze a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett, míg Fiume Olaszországé lett.
A második világháború alatt a város olasz kézen volt, míg Olaszország kapitulációját követően 1943 és 1945 között német csapatok szállták meg. A kikötő az amerikai bombatámadások miatt komoly károkat szenvedett. Tito kommunista partizánseregei 1945. május 3-án bevonulnak a városba, így Jugoszlávia részévé válik. Ezt a párizsi békeszerződés megerősítette. A kommunista érában főleg a kikötő adta lehetőségre koncentráltak, így a fejlesztések is ehhez köthetőek, mint például hajó- és motorgyárak, finomítók. Fejlődött a város is, új városrészek épültek, iskolák és közintézmények. A közeli Krk-szigeten 1970-ben reptér épült, 1973 pedig egyetemet alapítottak a városban.
1991 decemberében a független horvát állam kikiáltásakor, Rijeka Horvátország részét képezi. A hatalomátvétel nem zajlott le csendesen, ugyanis a stratégiai fontosságú várost a kivonuló jugoszláv seregek támadták.

oissaly

Rijeka éghajlata és látványosságai

Rijeka éghajlata kifejezetten kellemes mediterrán jellegű, ám nem árt felkészülni az Adriai tenger felől érkező száraz, hideg szélre, amely akár óránkénti 160 kilométeres sebességgel is lecsaphat a városra. A szélvihar neve: bóra. A szélroham időnként akkora erővel csap le, hogy a porzó vízcseppek ködként borítják be a tengert (fumarea spalmeggio). Ekkor a tengeren tartózkodni nagyon veszélyes. Az átlaghőmérséklet júliustól augusztusig kellemes 23 fokos.
Rijeka fölött magasodik a Trsat-hegy, tetején pedig ősi erőd őrködik a város fölött. Rijeka központjában található a Korzó, annak déli végében pedig az óváros. A Korzó gyakorlatilag Rijeka "Váci utcája", amely egy találó hasonlat, hiszen akkor épült amikor Rijeka (Fiume) magyar fennhatóság alatt állt.

Duul58

A Korzó közepén épült a 15-ik században a sárgára festett Óratorony, a város ősi címere fölött az órával, melyet 1873-ban építettek be. Az óratorony a turisták és a helybéli lakosok kedvelt találkozó helye. Az Óratorony körül számos barok stílusú épület található.

Vincenzo Caico

Az óváros legjellegzetesebb épülete a Szent Vitus dóm, melyet a védőszentjének a tiszteletére emeltek a 12-ik században. A templom formája elég szokatlan, nyolcszögletű. A templomot 1737-re építették át bár a munkálatokat 1638-ban rendelték el. A templomban esküdött egymásnak örök hűséget Jókai nevelt lánya és Feszty Árpád. A horvát 100 kunás hátoldalán a Szent Vitus dóm szerepel.


Egy másik jellegzetes épülete Rijekának a Magasztos Mária templom (Crkva Uznesenja Blažene Djevice Marije), mely korábban katedrális volt. Az épület valamikor a 15-ik század táján épült, majd 1824-ben felújították.

destinacije.com

Különleges látványt nyújt a templom előtt elhelyezkedő harangtorony, mely a talaj megsüllyedése miatt megrogyott, ezért ferde torony néven is emlegetik.

destinacije.com

A templom közelében találhatjuk a római kaput, mely a város legrégebbi műemléke, még a római időkből. Valószínűsíthető, hogy egy régi védőfal maradványa az első századból.

amulok.blogspot.com

Az óváros számos történelmi emléke közül említést érdemel az 1768-ban épült Szent Jeromos templom (Crkva Sv. Jeronima), mely barokk stílusjegyeket visel.

destinacije.com

A templom mellet található az Ágoston rendiek kolostora melyet 1315-ben alapítottak. Később klasszicista stílusban került átépítésre. A templom temetkezőhelyként is szolgált, ahol a város előkelőségeit helyezték örök nyugalomra. A templom előtti oszlopon Szent Vitus, Fiume védőszentjének szobra áll, melyet 1508-ban emeltek.
Nem messze az óvárostól a Múzeum téren (Muzejski trg) található a kormányzói palota. Ma, a Tengerészeti és Történelmi Múzeumnak ad helyet. Az épületet 1893 és 1895 között emelték reneszánsz stílusban Hauszmann Alajos tervei alapján. Ha a palotától nyugati irányba haladunk tovább, elérjük a Városi Múzeumot, amely egykor Habsburg József főherceg rezidenciája volt.
Keleti irányban található a klasszicista stílusban épült Villa Giuseppe, melynek tulajdonosai voltak többek között a báró Androch család és József Károly Lajos főherceg is. Az épületet 1892 és 1895 között átalakították. A II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, ekkor újfent átépítették.

destinacije.com

Brajda városrész a központtól nyugatra helyezkedik el, északi irányba a városi vasútállomástól. Ebben a negyedben található a Cukorpalota, melyet 1752-ben fejeztek be. A területet amelyen a palota fekszik ma Rikard Benčić-komplexnek hívják.

destinacije.com

A palotától nyugati irányban található a régi Fiume-i Lazaret. Ez valamikor karanténkórházként működött, ahol a hazaérkező tengerészeket tartották megfigyelés alatt. Ma is kórházként működik.
Rijeka keleti részén terül el a Sušak-i városrész. Sušak fölött látható a Trsat-hegy. Már a római korban is lakott volt Trsat (akkori nevén Tarsatica). A hegy tetején található erődöt a 13-ik században a Frangepánok építették. Ez a vár a nemesi család nyughelye is, ahol a legenda szerint a kivégzett Frangepán Ferenc szelleme kísért. A 19-ik században az erősen romos állapotú várat egy ír marsall megvette, majd elegáns kastéllyá alakította.

whl.travel

538 lépcsőfok vezet fel a Csodatévő Szűzanya templomához, amely már 1531 óta zarándokhely.



destinacije.com

Aki Rijekában tölti nyaralását, véletlenül se hagyja ki a Kozala-i városrészt, ahol egy nagyon érdekes látnivaló akad. Ez a városi temető. A temetőben az érdekes, hogy ökumenikus. Egyaránt találhatunk itt keresztény, zsidó, de muzulmán sírokat is. Eredetileg előkelőségek végső nyughelye volt, majd később mindenkit ide temettek, aki meg tudta fizetni a sírhelyet. Ez volt a világon a második ökumenikus temető, az első Párizsban található.
Rijeka újvárosi része a Korzótól déli irányban található, nevét a 19-ik században kapta. Többek között itt láthatjuk a Henck Ignác által tervezett, 1790-ben barokk stílusban épült szerb ortodox Szent Miklós templomot is.


A vasútállomás épülete is méltán híres honfitársunk Pfaff Ferenc munkáját dicséri, melyről az utókor a peronon elhelyezett kétnyelvű emléktábláról szerezhet tudomást. A Riva utca legnagyobb épülete az Adria-palota. A palota Giacomo Zammatio építész alkotása 1897-ből. Ebben az épületben szálltak meg a hajóskapitányok, de itt működött a Magyar Tengerpart újság szerkesztősége is.


Ebben a városrészben találjuk a Vásárcsarnok három épületből álló épületegyüttesét is. A halpiac Carlo Pergoli tervei szerint épült, 1914-ben készült el. A Horvát Nemzeti Színház (HNK) a Fellner és Helmer tervezőiroda tervei alapján épült neoreneszánsz-neobarokk stílusban. A mennyezeti freskók történelmi eseményeket dolgoznak fel és Gustav Klimt művészetét dicsérik. Az első előadás 1913-ban volt.


Érdemes ellátogatni a Jadrolinija kishajó-kikötőbe is azoknak akik a vitorláshajók szerelmesei, hiszen itt szép számmal láthatóak tengeri vitorláshajók.

nickcope

Kulturális és szórakozási lehetőségek

Rijeka kulturális életének az alapját a fesztiválok képezik. A karneválok szervezése egészen az őskorig nyúlik vissza. Ezekből az év folyamán többet is szerveznek. A két legfontosabb karnevál egyike a Városi karnevál melyet hagyományosan tavasszal rendeznek. A városi karnevál egy teljes hónapig tart, de minden egyes napjára jut valamilyen szórakozási lehetőség. Eredetileg, a karnevált télűzőnek szánták, felkészülvén a természet újjászületésére, a színpompás tavasz és a meleg eljövetelére. Egykor, a Fiumei karnevált a 19-ik században magyar, német, osztrák és orosz nemesek szervezték saját szórakozásukra. Több száz csoport vonul fel ilyenkor, Horvátország egész területéről, színpompás ruhákba, jelmezekbe, maszkokba öltözve. A Rijeka-i Városi karnevál, Európa egyik legrangosabb eseménye.


A másik kiemelkedő rendezvény Rijekában a Fiumei Nyári Éjszakák címet viseli. Ezt június-július hónapban szervezik meg a Nemzeti színházban. A rendezvény célja, hogy megismertessék a résztvevőkkel a város építészeti és kulturális örökségét. Ezt különböző zenei és színházi produkciókon keresztül mutatják be a közönségnek.
Egy másik nem kevésbé jelentős esemény a Kvarneri amatőr filmszemle (KRAF). A filmszemlét 1969-től kezdődően szervezik meg évente, ahol hazai és külföldi produkciók versengenek egymással. Szép számmal neveznek be filmeket Közép-Európa országaiból, a Balkánról, de az Egyesült Államokból is.
A Trsat városrészben rendezik meg 2006 óta a Bašćinski glasi Kulturális Egyesület szervezésével a Nyár a várban című zenei-színházi rendezvénysorozatot, ahol több mint 800 előadó lép fel. Nem kevésbé felemelő rendezvény a Dzsessz-csapatok fesztiválja, főleg azok számára akik kedvelik a dzsessz-zenét.
Azok is megtalálják a számításukat Rijekában, akik a hangerőt szeretik, hiszen számos zenés táncos szórakozóhely akad a városban, bárok, pubok, diszkók és rockklubok, ahol pirkadatig lehet pörögni. Ezen kívül több internet café is található.

Roberat

Strandolás és aktív pihenés

Mivel Rijeka is egy tengerparti nagyváros, a központjában nem találhatunk kimondottan strandolási célokra kialakított partszakaszokat. Ha mégis strandolni szeretnénk a tengerparton, akkor a városközponttól 5 kilométerre fekvő sziklás, kavicsos Kostrena partszakasz jöhet szóba. Ennek a partszakasznak az előnye, hogy közelebb van a városhoz mint a messzebb lévő Liburnija strandja, valamint az, hogy a délutáni órákban is élvezhetjük a kellemes napsütést.




Ha Opatija irányába indulunk el, Ika-ban van még lehetőség strandolásra. Tulajdonképpen Ikának nincs strandja, de a tengerparti sétány lapos szikláin átkelve könnyen lejutunk a tengerpartra, a nagy lapos köveken pedig remekül napozhatunk is.
A sportolás szerelmesei sem fognak csalódni, ha Rijekába utaznak. A városnak 297 ezer négyzetméternyi összterületű sportlétesítménye van és legalább 38 sportegyesület tevékenykedik itt. A város jól ismert a triatlonosok körében. Itt minden év júliusában triatlonversenyt rendeznek, mely során a résztvevők futásban, úszásban és kerékpározásban tehetik próbára állóképességüket és erejüket. Akár versenyzőként, akár nézőként veszünk részt a triatlonversenyen, mindenképp maradandó élményben lesz részünk. A Kantrida városrészben található a város legnagyobb futball stadionja, amely egyben rögbimeccsek helyszíne is.
Az autósport szerelmesei sem fognak Rijekában csalódni, hiszen pár kilométerre a várostól Grobnik településen található Horvátország legnagyobb autóverseny pályája. Ide időszakosan amatőr versenyzőket is beengednek, de azok sem fognak unatkozni akik a lelátókról szurkolnak a profiknak.

A halételek kedvelőinek paradicsoma

Szombatonként mindenképp látogassunk el a halpiacra, lehetőleg korán reggel, mert ilyenkor futnak be a kikötőbe a halászhajók friss halfélékkel és egyéb tengeri finomságokkal. Ha magunk szeretnénk elkészíteni halételünket, akkor a következő halfajták felől érdemes érdeklődni: orada, šanpijer és zubatac.
Köretként a mangoldos krumpli tökéletes választás.
Ha szeretnénk megismerkedni a hagyományos Fiume-i ízvilággal keressük fel a Đeletićev park tenger felőli oldalán található Konoba Borik nevű kisvendéglőt. A "konoba" a taverna horvát megfelelője.


Itt akár azt is megtehetjük, hogy az általunk hozott halat készíttessük el. Ételünk elköltéséhez választhatjuk a tengerre néző teraszt, de élvezhetjük a kellemes hűvöst is a légkondicionált étteremben. Rendelhetünk például grillezett halat salátával, mely paradicsomból, helyi sajtspecialitásokból, olívából és tonhalból áll. A felszolgált kenyér házi sütésű. Desszertként házi készítésű édességeket választhatunk. A hely egyik specialitása a fekete rizottó, melyben a rizs mellett tintahal és kagyló is található. A halételekhez a hagyományos isztriai Malvasia bor ajánlott. Nem kell feltétlenül halételeket választanunk, hiszen nyugodtan megkóstolhatjuk a prsutot is, amely sós levegőn érlelt sertés sódar, valamint kiváló házi sajtot olívával.


Természetesen, választhatjuk valamelyik hangulatos éttermet is, amelyekből többet találhatunk a városban. Ha valamilyen rusztikus helyen szeretnénk elkölteni ebédünket, vagy netán egy finom kávét szeretnénk inni, mindenképpen sétáljunk fel a várba, ahol több étterem és kávézó is található.

Szálláslehetőségek Rijekában

Rijeka nagy város, így a szálláslehetőségek száma is rendkívül nagy. A választás az ízlésünk, igényeink és nem utolsó sorban pénztárcánk függvénye. Ha kedveljük a rusztikus környezetet, választhatjuk például a városközpontban lévő 1888-ban épült Hotel Continentalt***, melyet 2009-ben újítottak fel teljesen. A védett műemlék épület 69 szobával rendelkezik. Parkolási lehetőség mindössze 3 jármű számára lehetséges, de a közvetlen közelében található egy sok férőhelyes tágas parkoló is.




Azok akik kifejezetten a hi-tech-re és a luxusra vágynak választhatják a Grand Hotel Bonavia****-t is, mely pár lépésre van a tengerparttól.


A hotel büszkesége a Bonavia Classic étterem, ahol a régióra jellemző tradicionális ételeket ízlelhetjük meg. A szálloda területén négy bár és kávézó is működik. A teraszon lévő bár csodás kilátást nyújt Rijeka főterére és a kikötőre.


Akik szeretnek a természethez minél közelebb lenni, azok a kempingezést is választhatják. Erre Rijekában a Preluk kempingben van lehetőség. Strandja a kempingnek is van, de 10-15 per sétával számos strandot lehet a közelben felfedezni.


Videók
Rijeka
Kvarner-öböl



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Krk-sziget
    Krk-sziget
    A Krk-sziget a Magyarországhoz legközelebb eső mediterrán sziget, de nem csak ezért kedvelt üdülőhelye a magyar turistákna...
  • Risnjak Nemzeti Park
    Risnjak Nemzeti Park
    A Risnjak Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Risnjak) Horvátország északi határától nem messze található, Karlovac és...
  • Észak-Velebit Nemzeti Park
    Észak-Velebit Nemzeti Park
    Az Észak-Velebit Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Sjeverni Velebit) a Velebit-hegylánc északi részén terül el. Maga...
  • Ucka Természeti Park
    Ucka Természeti Park
    Az Učka Természeti Park területe az Učka-hegyre és a Ćićarija-fennsík egy részére terjed ki. A parkot az Észak-Adriai part...
RSS