Janjina

Janjina egy kis falu, vagy inkább község a Peljesac-félsziget belsejében, annak egykori kulturális és gazdasági központja, mindjárt a Drace-öbölhöz vezető úton, a félsziget északi partján. A település a Gradina-dombon terül el, mindössze 2 km-re a tenger partjától. A falu többek között borairól és olíva olajáról is híres.
Janjina, mint község, öt kisebb települést foglal magába. Ezek Bara, Jaspričići, Prišlići, Dežulovići és Gornje selo. Maga Gornje selo (vagyis a "Felső falu") is több részből áll, ezek Lovrovići, Gornje selo és Polutići.
Janjina többek között borairól és olíva olajáról is híres.

Janjina legrégebbi települései Bara és Gornje selo, amelyek i.sz. már a IV. században is léteztek, a többi település a XV. és a XVI. századok folyamán alakultak ki.
Gornje selo

A település elnevezésének jelentésére nincs megbízható magyarázat. A hagyományok szerint a település elnevezése egy női névből lett származtatva, mégpedig a Janja-ból (a magyar Johanna horvát megfelelője). A Janjina szó ugyanakkor melléknév is, amely annyit tesz, hogy "Janjáé". Az első írott dokumentumok amelyek Janjina néven megemlítik a települést 1222-ből származnak. A dokumentumok kitérnek a Szent István (Sv. Stjepan) és a Szent György (Sv. Juraj) templomokra is.
Janjina

Ha végigsétálunk Janjina és Popova Luka utcáin, számos épületet láthatunk, amelyek tulajdonosai az egykori tengerészkapitányok és hajótulajdonosok voltak.
Janjina utcái

Az első hajótulajdonos család a településen a Bjelovučić család volt, amely több mint 30 tengerészkapitányt adott a világnak. A családnak volt egy saját hajózási vállalata is, a "Rođaci Bjelovučić" (Bjelovučić unokatestvérek), amelyet a XIX. század közepén alapítottak és egészen 1894-ig működött. Abban az időszakban, amikor Horvátország az Osztrák-Magyar monarchia része volt, a család hajóinak nagyobbrészt horvát neve volt. A Horvát Nemzeti Újjáéledés idején a hajók árbocán horvát zászló lengett. A család hajói áthajózták a Földközi-tengert, a Fekete-tengert, az Atlanti-óceánt, később az előnyösebb üzletek megkötése érdekében szinte az összes többit is.
Abban az időszakban már kezdtek megjelenni az első gőzhajók, amelyek akkoriban csak rövidebb utakat tudtak megtenni, ezért a vitorláshajók még mindig konkurenciát jelentettek számukra. Ebben az időszakban jelent meg a vitorláshajók utolsó generációja, a bark. Ezekkel a hatalmas, legalább három árbocos vitorlásokkal váltották fel a hasonló méretű klippereket, mivel a bark gyorsabb is volt és nagyobb terhet tudott magával vinni. A bark esetében már széles körben használtak fém alkatrészeket is.
A történelmi dokumentumok alátámasztják a tényt, hogy a Janjina-i hajók messzi tengerekre is eljutottak és sok esetben szenvedtek hajótörést is. Ilyenek volt a "Ljubirod" bark Pavo Bokanović kapitánysága alatt amely a Torres-szorosban (Ausztrália) szenvedett hajótörést 1887-ben, a "Vila" bark, a Kovavli-i Đuro Stanoš vezetése alatt, amelyet a legénysége az Észak-Amerikai partoknál kellett magára hagyjon 1893-ban, valamint az "Otac Niko" Baldo Bjelovučić kapitány vezetésével, amely 1894-ben merült hullámsírba a Florida-i öbölben.
Mindezekből láthatjuk, hogy Janjina tengerészeti történelme előtt nem mehetünk el szó nélkül. Sajnos, Horvátország történelmének ezen ága még sok felderítetlen részletet rejt, ez azonban már a fiatalabb történész generáció dolga lesz.
Visszakanyarodva a Bjelovučić családhoz, a kelet-Adriai történelmi dokumentumban számos esetben felbukkan a család neve és számos rajz is a hajóikról, viszont a család tagjai a származásukat illetően mindig is a Peljesac-félszigetet jelölték meg, sosem Janjinát. Azóta már kiderült, hogy a család Janjinából származik.
Janjina

Janjina

Szent Balázs templom

A Szent Balázs (Sv. Vlaho) plébániatemplom építése 1876 április 26-án kezdődött. A templom sarokkövét Mato Štuk áldotta meg, Orebić akkori főpapja. Korábban is álltak ezen a helyen templomok. A legelső a Szent Miklós kápolna volt, később a kis Szent János templom.
Végül, a templomot 1878 május 1-én szentelték fel. Az impozáns templom gótikus stílusban épült, egy helyi építőmester Nikola Bjelovučić építette, a Janjina-i polgármester Vlaho Jasprica kapitány megrendelésére. Janjina polgárai a templom oltárát 1892-ben hozták Split-ből, Pavao Bilinić műhelyéből. A templom jelenlegi harangját 1921-ben öntötték, míg az elsőt, az 1878-ban készültet az Első Világháború alatt elvitette az osztrák hatóság. A templom harangtornyának piramis alakú teteje 1929-ben lett újjáépítve Korčula-i mészkőből. Az eredeti tetőszerkezete a harangtoronynak egy faépítmény volt, amely idővel elkorhadt, ezért kellett 1929-ben kicserélni.
Szent Balázs templom, Janjina

A Szent Balázs (Sv. Vlaho) plébániatemplom építése 1876 április 26-án kezdődött.

Szent István templom

A Szent István (Sv. Stjepan) templomot (pontosabban kápolnát) számos alkalommal átépítették. Az építmény a Janjina-i temetőben áll. Bár a történelmi feljegyzések első alkalommal 1222-ben említik meg a templomot, annak keletkezése sokkal korábbra tehető. Valószínű, hogy keletkezése a pogány időkig vezethető vissza, ugyanis a közvetlen közelében római sírköveket találtak i.e. az I. századból, valamint számos római pénzérmét és más római eredetű tárgyat.
A templomot már egész korán átépítették, ezt a templomtornyon lehet a legjobban megfigyelni, amelyen az 1414-es évszám látható. Andriko Lukarić a helyi nemes 1360-ban egy kolostort építtetett a templom mellé. Napjainkban a kolostor már nem létezik. 1891-ben a helyi lakosok újfent újjáépítették a templomot az alapoktól, oly módon, hogy az eredeti alakját megőrizték.
Szent István (Sv. Stjepan) templom, Janjina

Hercegi palota

1465-ben a Dubrovnik-i Köztársaság felépíttette az úgynevezett "hercegi palotát", a “Knežev dvor”-t, melyen ott díszeleg a Köztársaság címere és a védőszentjének Szent Balázsnak a szobra. Az épületben helyet kaptak az adminisztrációs helységek, lakószárny, de volt benne fogolycella, fegyvertár és raktárhelyiség is. Ugyanebben az évben létrehozták a Janjina-i kapitányságot, amelyet horvátul “Janjinska Kapetanija”-nak neveztek. Ez a testület látta el a közigazgatási és a jogi feladatokat.
A legutóbbi idők történelmi kutatásai fényt deríttettek arra, hogy a korábbi tévhittel ellentétben Janjina sosem volt a kenézség központja, a helyi uralkodó a "kenéz" (átvitt értelemben a herceg) pedig nem itt székelt. Az akkori Dubrovnik-i Köztársasági törvénykezés kenézség létrehozását a régióban csak Ston városában és környékén tette lehetővé, míg a Peljesac-félsziget többi részén csak két "kapitányság" létezett, a Janjina-i és a Trstenica-i.
1465-ben a Dubrovnik-i Köztársaság felépíttette az úgynevezett hercegi palotát, a Knežev dvor-t.
destinacije.com

Kulturális események és gasztronómia

Mindazok akik kedvelik a helyi ételkülönlegességeket, nem fognak csalódni, ha Janjinába látogatnak. A helyi ételspecialitások alapját leginkább a különböző rákfélék képezik, amelyeket minőségi olíva olajjal készítenek el a Donmanoeta étteremben.
Nyár folyamán a városban különböző folklór, zenei és táncos rendezvényeken vehetünk részt.
Nyár folyamán a városban különböző folklór, zenei és táncos rendezvényeken vehetünk részt.

Janjina tengerpartja és a közeli strandok

Mivel Janjina a félsziget belsejében helyezkedik el, nincs közvetlen kapcsolata a tengerparttal, így akik napfürdőzni szeretnének, vagy a tenger vizében úsznának, azoknak 2-3 km-t kell megtenniük Drace vagy Sreser partjaihoz, ahol számos strandot és eldugott öblöt lehet találni, amelyek mindegyike alkalmas a strandolásra.
Drace strandja

Sreser strandja

Sport

Janjinában leginkább a túrázás és a hegymászás gyakorolható a szabadidős sporttevékenységek közül. Természetesen a vízisportok is élvezhetőek, hiszen nincs messze Drace tengerpartja, ahol egy jachtkikötő is található, így akár egy hajóútra is elmehetünk, vagy horgászhatunk.
Drace kikötő

Videók
Janjina
Peljesac-félsziget
Dél-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Trstenik
    Trstenik
    Trstenik egy 106 lelket számláló kis település a Peljesac-félsziget déli partján egy öbölben, amelynek a keleti végében Zu...
  • Peljesac-félsziget
    Peljesac-félsziget
    A Pelješac-félsziget Horvátország második legnagyobb félszigete, Dalmácia déli részén található. A félsziget Dubrovnik-Ner...
  • Babino Polje
    Babino Polje
    Babino Polje a Mljet-sziget egyik legrégebbi települése. A dombok lábánál fekvő település tulajdonképpen egy község, amely...
  • Mljet-sziget
    Mljet-sziget
    A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-szi...
RSS