
Hirdessen itt!
|
Utazás, Nyaralás, Látnivalók
Keresés Eredménye: horvatorszag

A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-sziget mellett találunk. Jellegzetes mediterrán éghajlattal rendelkezik, a nyarak melegek, a telek pedig enyhék. A szigeten a napos órák száma több mint 2500 óra éves szinten, ezzel a Mljet-sziget az Adriai térség egyik legnaposabb szigete. A Mljet-sziget szépséges tájai, a kristálytiszta tenger, a környező kis szigetek és a gazdag kulturális öröksége valóságos földi paradicsommá teszik.

Babino Polje a Mljet-sziget egyik legrégebbi települése. A dombok lábánál fekvő település tulajdonképpen egy község, amelyhez három kisebb helyiség is tartozik, nevezetesen Zadublje, Srčenovići és Zabriježe. Babino Polje 4 km hosszan terül el, a település alatt pedig termékeny földeket művelnek a helyi lakosok. Innen ered a település elnevezése is.

A Pašman-sziget a Zadar szigetvilág egyik szigete az Adriai-tengeren. A Pašman a horvát szigetvilág nagyobb szigetei közé tartozik, sorban a 12-ik legnagyobb. A szárazföldet és a szigetet a Zadar-i csatorna választja el, amely egyes helyeken 2 km keskenyre is leszűkül, így a Pašman-sziget az egyike a szárazföldhöz legközelebb eső szigeteknek. A Pašman környékén több szomszédos szigetet is találunk, így az Ugljan, az Iž, a Dugi otok és a Kornati szigetcsoportot. Horvátország többi szigetéhez képest a Pašman-szigetet borítja legnagyobb hányadában növényzet. A sziget körüli tenger vize nagyon tiszta, köszönhetően az állandóan mozgó tengervíznek, amely 6 óránként változtatja áramlási irányát.

A Pašman-sziget déli felén található Tkon, egy régi halászfalu. 1997-től folyamatosan kiépült a település, a régi központjától 2 km-el délebbre. Tkon-hoz tartozik Ugrinić falu, valamint 13 kisebb sziget is. A község területe mindössze 15 négyzetkilométer. A jellegzetes halászfalut a " Kornati kapujának" is nevezik. Tkon lakosainak nagy része mezőgazdálkodó, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozik. A halászaton belül fontos tevékenységi kör a kagylóhalászat a Pašman-csatornában.

A Šolta-szigetet Közép-Dalmáciában találjuk, a dalmát szigetvilágban, a Brac-szigettől nyugatra és Split-től délre. A sziget lakossága hozzávetőlegesen 1500 fő, akik nagyrészt a sziget nagyobb nyolc településén élnek. A sziget gazdasága a szőlő-, gyümölcs- és olívatermesztésre, valamint a halászatra és a turizmusra alapul. A főbb településeinek a fele a sziget belső területein fekszenek, ezek Grohote, Gornje Selo, Srednje Selo és Donje Selo. A halászati tevékenység leginkább Maslinica öblében zajlik, amely csak az észak-nyugati szélnek van kitéve, így biztonságos kikötő a kisebb hajók számára. A szigeti turizmus főbb központjai Rogač és Nečujam.

Pakoštane egy békés kis falu, amely egy földszoroson terül el két nagy vízfelület - az édes vizű Vrana-tó és az Adriai-tenger között. Ettől függetlenül a helyi lakosok fő megélhetési forrása a mezőgazdasági tevékenységekből származott. A falu tengerpartja előtt három kis sziget található, a közvetlen szomszédságában pedig további kettő.

Baška Voda egy község Dalmácia adriai partszakaszán, 10 km-re Makarska-tól észak-nyugati irányban. A manapság rendkívül népszerű üdülő település a Makarska-i Riviéra része, ami Horvátország és Dalmácia legnépszerűbb turisztikai régiója. A település neve állítólag mitológiai eredetű és Biston nevéhez köthető, aki a trák bistoni törzs ősapja, aki Arésznak a háború görög istenének és Kalliopénak, a vizek védelmezőjének a gyermeke.

Dugi Otok horvátul "hosszú szigetet" jelent, ez az Adriai-tenger hetedik legnagyobb szigete. A szigetet a dalmáciai partszakasszal szemben találjuk Zadar-tól nyugatra. Ez a Zadar-i szigetvilág legkeletibb szigete. A szigetnek különleges, elnyújtott formája van, erre utal az elnevezése is, ugyanis 45 km hosszú és mindössze 1-4 km széles. A teljes alapterülete 124 négyzetkilométer. A sziget legmagasabb pontja 338 méter, ez a Vela Straža csúcs.
Oldal: 1 / 18 |
|
|