Vis-sziget

Vis, az Andriai-tenger egyik szigete, a Dalmácia-i partszakasztól 44 km-re. A sziget Horvátország legnyugatibb szigete, a közép-Dalmáciai szigetcsoport része. Vis szigete leginkább a szőlőültetvényeiről híres, valamint borairól, mint például az Opol, Visko, Cmo vagy a Vugava. Bár a sziget nem tartozik a leginkább látogatott turisztikai célpontok közé, azok akik ide látogatnak nyugalmat találnak az érintetlen paradicsomban, valamint olyan látványosságokat is mint például a Vis-szigettől 5 km-re található kis Biševo-sziget, ahol egy gyönyörű természeti csoda várja a látogatókat, a Kék-barlang.
Vis és Bisevo szigetek

A Vis-szigetet a görögök Issa, a velenceiek pedig Lissa néven ismerték. Magának a szigetnek az alapterülete körülbelül 90 négyzetkilométer és hozzávetőlegesen 4000 lakosa van. Ez a sziget esik a legmesszebb a horvát partoktól, az összes lakott sziget közül. Vis legmagasabb pontjának Hum a neve, 587 méter magas. A második legmagasabb pontja a szigetnek alig alacsonyabb a Hum-csúcsnál, ez a Sveti Duh (Szent lélek)-csúcs, amely 563 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A harmadik jelentősebb hegycsúcs a Mali Hum, amelynek a magassága 514 méter. A sziget két legnagyobb települése Vis és Komiža, mindkettő a part mentén helyezkedik el. A szigetet a Hvar-szigettől a Hvar-csatorna választja el, míg a kis Biševo-szigettől a Biševo-csatorna. A sziget nyugati felében találjuk a Komiza-öblöt, míg északon a Vis-kikötő van. A Vis-sziget a legnagyobb szárazulata az azonos nevű szigetcsoportnak, melyhez a Palagruza, Biševo, Sv. Andrija, Budihova, Jabuka, Brusnik és más kisebb szigetek tartoznak. A dalmát part távolsága miatt, a szigetet csak kompon lehet megközelíteni, melyek rendszeres járnak a sziget és Hvar, Split valamint Ancona között.
Vis lakosai leginkább mezőgazdasággal és halászattal foglalkoznak, de a turizmusból is sokan élnek, bár ez csak az utóbbi 20 évre jellemző, ugyanis Tito idején a sziget katonai bázis volt, így turisták nem látogatták.

A sziget történelme

Vis-szigetét már az i.e. 3 ezer évvel, az új kőkorban is lakták mediterrán népcsoportok. Az i.e. VI.-V. században ez volt az első illír város Ionius uralma alatt, aki az Illír államot létrehozta. A nagy illír népcsoporton belül, itt a Dalmati nevű törzsek éltek.
A görögök idejében, Dionysius uralkodása alatt Issa egy igazi szabad demokratikus "városállammá" fejlődött, köszönhetően kereskedési útvonalainak, valamint terjeszkedő politikájának, így kolóniákat is alapított Lumbarda-ban (a Korčula-szigeten), Tragurion-ban (Trogir), Epetion-ban (Stobreč), majd legvégül Salona-ban (Solin). A görög uralom alatti jólét viszonylag hosszú ideig tartott, mígnem az illír királynő Teuta i.e. 229 és 219 között római segítséggel el nem foglalta a szigetet. A sziget településeinek fejlődése a római uralom alatt sem csökkent, egészen a barbár törzsek betöréséig, melyek felégették Salona-t, melyhez a Vis-sziget viszonylag közel volt, végül idővel az egykori erős görög kolónia elvesztette katonai potenciálját is.
Végül, a VII.-VIII. században horvát törzsek telepedtek le a szigeten, akik gyorsan alkalmazkodtak az itt élő nép görög és római tradíciójához. Ebben az időszakban kezdték a szigetet Vis-nek nevezni. A horvátok a szigetet fontos hídfőállásként használták a tengeri csatáik alkalmával.
Az első egyházmegyét Vis-szigetén 1154-ben alapították. A Velencei Köztársaságnak ez volt az egyetlen lehetősége, hogy megtörje a dalmát ellenállást, így 1150-től a sziget települései Hvar-i fennhatóság alá kerültek. Ebben az időszakban érkeztek a Benedek-rendi szerzetesek a szigetre, és alapítottak itt kolostort.
Az 1797-es Campoformi béke nyomán Vis-szigete is osztrák uralom alá került, majd az 1805-ös Požun-i paktum után francia kézre. Ebben az időszakban az uralmat gyakorlatilag az angolok gyakorolták, pedig jogilag és elméletileg francia gyarmat volt. Ekkor változott a sziget a csempészek és kalózok nemzetközi központjává. Ebben az időszakban Vis, egy népességrobbanást élt meg, lakossága 10 ezer főről hirtelen 14 ezerre nőtt.
Az angol fennhatóság alatt a szigetet Sir George Duncan Robertson kormányozta, ez a tény pedig arra sarkallta Napóleont, hogy a szigetet erőszakkal szerezze vissza az angoloktól. Természetesen az angolok megvédték a szigetet és 1811-ben a francia flottát legyőzték. Az angolok ekkor felismerték a sziget stratégiai fontosságát, így gyorsan és módszeresen megerősítették Vis-kikötőjét. A kikötő nyugati bejáratánál felépítették a György király erődöt, a keletinél a Wellington-erődöt, a Svitnja-öbölnél pedig a Bentic- és a Robertson-erődöket. Ezáltal az angolok a sziget de-facto urai lettek.
Az 1815-ös Bécsi Kongresszus határozata alapján Vis a Habsburg birodalom részévé vált. Az osztrákok nem fektettek túl sokat Vis-be, de felismerték a stratégiai fontosságát, ezért felépítették a Battrey-erődöt. Az erőd jól helytállt, amikor a Velencei hadiflotta 1886-ban megtámadta a szigetet. Bár az osztrákok visszaverték a velenceiek első támadását, mégis visszavonultak a szigetről és elrendelték a leszerelését, valamint a tornyok és az erődök elpusztítását.
A II. Világháború során a Vis-sziget újfent bebizonyította stratégiai jelentőségét. Először a sziget a szövetséges légierő és haditengerészet támaszpontja volt, valamint főhadiszállása Tito partizánjainak.
Stratégiai fontossága miatt a háború során a sziget hadszíntér is volt. 1945 után a sziget katonai támaszpont maradt, ezúttal Jugoszlávia részeként. Katonai terület lévén a kereskedelembe nem fektettek pénzt, a lakossága is kevesebb volt mint az itt állomásozó katonák száma.

A Biševo-sziget

A kis sziget mindössze 5 km-re található Vis szigetétől és bár alig több mint 20 állandó lakosa van, a turisták egyik kedvenc üdülőhelye. Leginkább azok jönnek ide nyaralni, akik kedvelik a természet szépségeit, legfőképp a víz alatti világot. Tovább... Bisevo-sziget


Vis-sziget települései


Vis város

Vis város a sziget észak-keleti részén található, egy védett öbölben. A városban számtalan látnivaló várja az itt nyaralókat. Régi épületek, vallási emlékek, sokaságát tekinthetik meg az itt nyaralók. A városban szép strandok vannak és a vízi sportok szerelmesei is jól fogják érezni itt magukat. A szórakozni vágyók, a Vis-i nyári fesztiválon koncerteket tekinthetnek meg és sok szórakoztató program várja őket. Tovább... Vis

Komiža

Komiža sok látványossággal és szórakozási lehetőségekkel várja a nyaralókat. A településen sok kis templom és történelmi emlék épületek találhatóak. A strandolni vágyók, itt sok napsütéses partszakasz közül választhatnak. Az esti órákban a teraszokon a gyönyörű kilátásban gyönyörködve meg lehet inni egy pohár finom helyi bort. A balett kedvelői jól fogják érezni magukat a településen, mivel minden évben megszervezik a balett iskolát, amelyet egy balett előadással zárnak. Tovább... Komiza

Rukavac

Rukavac egy tipikus kis halászfalucska, 10 kilométerre Vis várostól és 16 kilométerre Komižától, ugyanakkor ez a település a legnagyobb a Vis-sziget déli felén. A település gyönyörű strandjairól híres. A partszakaszai apró kövesek, de a víz csillogása és a sziklák, fák összhatása különlegesen szép látványt nyújtanak.
Rukavac környékén számos kisebb sziget található, ezek közül a leghíresebb a Ravnik-sziget, ugyanis itt található a Zöld-barlang (Zelena špilja), ahol csodálatos természeti jelenségnek lehetünk a tanúi.
Zöld-barlang (Zelena špilja) a Ravnik szigeten.

A település turisztikai vonzereje leginkább a strandjainak köszönhető, hiszen itt található Dalmácia egyik leghíresebb strandja a "Srebrena". A Srebrena strandot nagyrészt apró kavics borítja, de vannak homokos partszakaszok és sziklásak is. A strandot zöldellő növényzet veszi körül, ezek hűs árnyékot adnak a melegben.
Srebrena strand, Rokavac

A Srebrena strandon kívül itt találhatóak a kisebb Teplusa és Stari Rukavac strandok is, amelyek ideális helyek azok számára akik nem kedvelik a nagy tömeget, sőt a számos kis eldugott öblöcskében a teljes magányt is élvezhetik. A víz alatti halászat szerelmeseinek Rukavac part menti vizei valóságos vadászparadicsomnak számítanak.
A településen két étterem működik, ahol a tenger gyümölcseiből készült ételeket mindenképpen meg kell kóstolni! Üzletet a közeli Podstrazje faluban találunk, Rukavac-tól két km-re. Ezeken felül mozgóárusokat is találhatunk, akiknél mindenfélét be lehet szerezni.
Akik Rukavac-ban szeretnének megszállni, azok számos magánszállás közül választhatnak. Splitből rendszeres kompjárat üzemel Vis-városáig.

Milna

Milna 9 kilométerre található Vistől és 20 kilométerre Komižától. A település híres mesés strandjairól, melyek homokosak, apró kavicsosak. Az itt nyaralók jól fogják magukat érezni, ha egy nyugalmas helyen szeretnék eltölteni szabadságukat. A kisgyermekes családok számára is ideális hely, a nyaraláshoz, a szép táj és a tiszta strandok, a gyermekeket is elvarázsolják.
Strand, Milna
destinacije.com

Videók
Vis-sziget
Közép-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

  • szilvasi jozsef hozzáadva Hvar-szigetrol indultunk hajoval egy egesz napos kirandulasra erintve a kek es zold barlangot,ezt az elmenyt azarra uduloknek nem szabad kihagyni az ut csodalatos a hajon kapott ebed boseges komiza faluban ket ora seta es furdozes az ingyenes es szep kikotoi strandon,majd a zold barlang elott a hajo kikotese utan furdozes kozvetlenul a hajorol,mindez420 kn.

Kapcsolódó cikkek

  • Mljet-sziget
    Mljet-sziget
    A Mljet-sziget a horvát szigetvilág nyolcadik legnagyobb szigete, amelyet a Peljesac-félsziget, Dubrovnik és a Korcula-szi...
  • Pasman-sziget
    Pasman-sziget
    A Pašman-sziget a Zadar szigetvilág egyik szigete az Adriai-tengeren. A Pašman a horvát szigetvilág nagyobb szigetei közé ...
  • Solta-sziget
    Solta-sziget
    A Šolta-szigetet Közép-Dalmáciában találjuk, a dalmát szigetvilágban, a Brac-szigettől nyugatra és Split-től délre. A szig...
  • Korcula-sziget
    Korcula-sziget
    A Korcula-sziget Dalmácia egyik legnagyobb és leglakottabb szigete. A Mediterrán régióban találjuk, az Adria-i tengerben, ...
RSS