Sumartin

Sumartin a Brač-sziget legkeletibb sarkában található, ugyanakkor a legfiatalabb település a szigeten. Köszönhetően annak, hogy viszonylag el van szigetelve a Brač-sziget többi településétől, a lakosai mentalitása, nyelvezete és hagyományai különböznek a többi település lakosaiétól. A település legnagyobb része az egykori kikötő, Sitno északi felén terül el, védve az északi széltől. Az utcák keskenyek, meredeken kaptatnak felfelé, rajtuk kis kőházak sorakoznak, ablakaik déli irányba néznek, egyesek közülük manzárdosak.
Sumartin déli részén találhatóak a borospincék és a halászok raktárai. A falu egy nagy kőfejtő szomszédságában található, innen fejtették a követ a település házaihoz, az utcák kikövezéséhez.
Sumartin
Vuk
Sumartin

Történelmi összefoglaló

Sumartin jelenlegi területe a XII. és XIII. században az egykori Povlja-i apátság birtoka volt. A falu kikötője egészen a XVII. századig teljesen kihasználatlan volt. 1646 november 11-én itt szálltak partra azok az emigránsok akik Boszniából, Hercegovinából és Makarska belső területeiről érkeztek ide, a franciák elől menekülve. Ők alapították a települést, melyet akkoriban Sitno-nak neveztek. A falucska nevét az öböl elnevezése után kapta, amely pedig egy növényről kapta a nevét, a "Janus maritimus"-ról.
Sumartin azon kevés település közé tartozik, amely keletkezésének dátuma pontosan ismert. Az újonnan érkezett telepesek romos állapotban lévő bizánci (fatta a la graeca) stílusú házat találtak itt, melyet templommá alakítottak és Szent Márton tiszteletére szenteltek fel, ő lett a falu védőszentje is. A falu lakosai sokáig harcoltak a belső területek birtokjogáért, de kevés sikerrel, ezért életmódjukat a tenger adta lehetőségekhez igazították, így kiváló hajósokká, halászokká és hajóácsokká váltak. Lucica-ban található egy kis hajóépítő műhely, ahol kizárólag fából készült hajókat építenek és javítanak. Sehol a Brač-szigeten nincs annyi hajó a családok birtokában mint Sumartin-ban. Sumartintól nem messze, a XVII. században két család telepedett le és létrehozott egy kis települést, Rasotica-t az azonos nevű öböl partján. Jelenleg Rasotica alig 14 házból áll és csak időnként lakott.
Rasotica

Műemlékek

A Ferences-rendi kolostort egy régi lakóépület helyén emelték, Andrija Kacic Miosic apát kezdeményezésére 1747-ben . Erről egy vésett tábla emlékezik meg a kolostor bejárati folyosóján.
A kolostor Szent Márton temploma A. Gilic erőfeszítéseinek köszönhető. A templom 1911 és 1913 között épült és még az Első Világháború kezdete előtt felszentelték, Szent Márton ünnepén. A márvány oltárt P. Bilinic építtette és díszítette mozaik berakásokkal. A templom sírkertjében azok leltek örök nyugalmat, akik az 1784-ben haltak meg a pusztító járványban.
Figyelmet érdemel a kolostor könyvtára, ahol számos értékes könyv, több ősnyomat található. Ezek között megtalálható Orfelino atlasza, számos kódex, valamint kegytárgy és bútorzat, mint például egy fából faragott tabernákulum.
A kolostor képtárában tökéletes állapotban maradtak fenn olyan festmények melyek a velencei festőiskolák művészeinek munkái, mint például a korai barokk stílusban festett "Utolsó vacsora", melyen szokatlan módon festették meg Mária-Magdolnát, Szent Pétert és Szent Jánost. A képet a XVII. század első felében készítették. Különleges értéket képvisel a Páduai Szent Antalt ábrázoló oltárkép, melyet Simun Ribarevic barát festett rusztikus stílusban a XVII. század végén. Ő gyakorlatilag a saját képmását festette meg szerzetesi öltözetben. Ez a kép az első ilyen jellegű ábrázolás egész Dalmáciában.
A Ferences-rendi kolostor és Szent Márton temploma, Sumartin

A XVIII. század végén, 1783 és 1784-ben egy járvány elpusztította a falu lakosságának túlnyomó többségét. A túlélők hálaképpen egy templomot emeltek Szent Rókus tiszteletére. A Brač-sziget (Supetar, Sutivan, Bol) és Horvátország számos más részén emeltek templomot Szent Rókus-nak, mert azt remélték, hogy ő megvédi a lakosságot a járványoktól.
Sumartin fölött magasodik a Szent Miklós-domb melynek tetején sok kisebb jellegzetes óhorvát stílusban épült templomot láthatunk. Ahhoz, hogy a templomokhoz feljussunk, le kell térnünk a Selca-ba vezető aszfalt útról Radonja irányába.

Strandok

Sumartin strandjai homokosak, apró kavicsosak. A strandok körül erdős részek vannak, így nem csak a tiszta vizet és a napsütést lehet élvezni, de akár az árnyékban is lehet pihengetni.
Sumartin strandjai homokosak, apró kavicsosak.

Strand, Sumartin

Szálláslehetőségek

Sumartinban sok apartman és magánszállás közül választhatnak a turisták, ahol csodásan tölthetik a nyaralás minden pillanatát. Sok apartman található a parton, így a strandra vágyóknak csak néhány métert kell sétálniuk és már lubickolhatnak is.

Videók
Brac-sziget
Közép-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Stari Grad
    Stari Grad
    Stari Grad (neve szó szerint Régi Várost jelent) a Hvar-sziget északi részén található. Ez a város Európa egyik legrégebbi...
  • Hvar-sziget
    Hvar-sziget
    Hvar területe 299,6 négyzetkilométer, így ez a negyedik legnagyobb sziget Horvátországban. Hosszúsága 80 kilométer, amelly...
  • Baska Voda
    Baska Voda
    Baška Voda egy község Dalmácia adriai partszakaszán, 10 km-re Makarska-tól észak-nyugati irányban. A manapság rendkívül né...
  • Solta-sziget
    Solta-sziget
    A Šolta-szigetet Közép-Dalmáciában találjuk, a dalmát szigetvilágban, a Brac-szigettől nyugatra és Split-től délre. A szig...
RSS