Krka Nemzeti Park

A Krka Nemzeti Park egy hatalmas, elsősorban érintetlen környezet, amely kivételes természeti értéket képvisel, ahol az ökoszisztéma nagyon kis mértékben változott. A park elsődlegesen tudományos, kulturális, oktatási és kikapcsolódási célt szolgál és nem utolsó sorban turisztikait is. A Krka Nemzeti Park Šibenik-Knin megyében található, egy 109 négyzetkilométeres területen, ez a Krka-folyó legszebb része, valamint a Čikola-folyó alsó folyása. A Krka-folyó ezen vidékét 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká, Horvátországban a hetedikként. Ezelőtt a Krka-folyónak csak bizonyos szakaszai voltak védett övezetek, 1948 óta.
Krka Nemzeti Park
stewartmorris

A Krka-folyó hossza 72,5 km, ha beleszámoljuk a folyó torkolatának a víz alatti területét is, ezzel Horvátország 22-ik leghosszabb folyója.
A Krka Nemzeti Parkot felügyelő közintézménynek Šibenik-ben van a székhelye, valamint kirendeltségei Drniš-ben és Knin-ben. A park vezetősége mindig kiemelt figyelemmel kezelte a turistáknak biztosított szolgáltatások magas minőségét. Mivel Skradin az a hely, ahol a turisták első alkalommal találkoznak a park szépségeivel, itt található az információs központ is, amely 2007 augusztusában került kialakításra. Mivel a turistákat a legkülönbözőbb információk érdeklik a park látványosságait illetően, az információs központot két tematikus részre osztották: az információs részlegre és a bemutató részlegre.
Skradin
edwhitaker

Hasonló információs központ került kialakításra a Drniš-i kirendeltségénél is, amely 2009 őszén került megnyitásra.
A Skradinski buk néprajzi falu amely a park területén fekszik 2006-ban megnyerte a tekintélyes Európai Arany Virág (Entente Florale Europe) versenyt, több ezer helyszín közül. A díjat az Európai Virág- és Tájszövetség ítélte oda a falunak, elismerve ezzel a szervezők kiemelkedő munkásságát.
A Krka-medence természeti erőforrásait a múlt század fordulóján kezdték el kihasználni, konkrétan az ivóvíz bázist, a folyóvíz mozgási energiáját kihasználva elektromos áramot termeltek az ipar számára, kiaknázták a halászatban és a vízi szállítmányozásban rejlő lehetőségeket és nem utolsó sorban fejlesztették a turizmust. Mindez az urbanizáció fejlődéséhez vezetett, így nem csoda hogy a Šibenik-i megyei tanács 1941 március 5-én javaslatot tett a Krka-folyó vidékének nemzeti parkká nyilvánítására. Ez volt az első dokumentum amellyel elkezdődött a régió nemzeti parkká való alakítása. Ez a nemes kezdeményezés sajnos nem válhatott valóra akkoriban a Második Világháború miatt. Az első hivatalos dokumentum a Krka-folyó folyásának egy részét, Bilušića buk-tól Skradinski buk-ig nyilvánította természeti ritkaságnak, 1948 november 22-én. Később 1964-ben a Krka-folyó teljes hossza a folyóvölggyel együtt rezervátummá lett nyilvánítva, míg a Čikola-folyót 1967-ben csatolták a területhez.
Čikola-folyó

A Krka-folyó vidékének nemzeti parkká való nyilvánításának kérdése 1971-ben került újra terítékre, ugyanekkor készült el a park rendezési és fejlesztési terve is. Bár a szakembereknek nem volt kétsége afelől, hogy szükséges a park védelmi szintjének a növelése, további negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végül nemzeti parkká nyilvánítsák. Erre a rendelkezésre 1985 január 24-én került sor, amikor a Horvát Szocialista Köztársaság parlamentje nemzeti parkká nyilvánította azt a 142,5 négyzetkilométeres területet, amely a Trošenj-i óhorvát erődnél és Nečven-nél kezdődik, valamint a Šibenik-i hídnál ér véget, magába foglalva a Čikola-folyó 3,5 km-es szakaszát is. A nemzeti parkká nyilvánítás célja a geomorfológiai, hidrológiai és látványelemek védelme volt, különös tekintettel a vízesésekre amelyek a park legfontosabb látványosságai.
A régióban lévő négy település (Skradin, Bilice, Raslina és Zaton) fejlődése, valamint a Zágráb-Split autópálya építése miatt, illetve a turizmus és a gazdasági fejlődés előrehaladtával, 1997-ben a Horvát Parlament módosította a park határait. A határmódosítások miatt a park területe 109 négyzetkilométerre csökkent ugyan, de az új határvonalon belülre került a Krka-folyó összes vízesése, valamint számos kivételes természeti látványosság is. Így a park határai 50 km-es hosszúságban magukba foglalják a Krka-folyó felső és középső folyását (Knin-től Skradinig), illetve a Čikola-folyó alsó folyását is ideértve a két folyó összefolyásánál található 3,5 km hosszú folyóvölgyet.
Krka-folyó

A Krka-folyó vidékének földrajza

A Krka-folyó átfolyik a dalmáciai régión, a Šibenik-Knin megye területén a Čikola-folyó fennsíkja és a dalmáciai Zagora régió között. A Velebit, a Dinara, a Svilaja és a Mosor hegységek nyugaton, északon és keleten magasodnak. A folyót Knin, Zadar és Spilt városai által háromszög határolja, a régió gerincét pedig a Knin, Drniš és Šibenik által alkotott képzeletbeli vonal képezi.
A Krka-folyó környékén a domborzatot markánsan uralják északon a Dinara, Uilica és a Velebit déli vonulatának hegycsúcsai, valamint a Kninsko Polje, Kosovo Polje és Petrovo Polje völgyei, a mészkőfennsíkok mint az Észak-Dalmáciai és a Kistanje, valamint a Krka és a Čikola folyók fennsíkjai és nem utolsó sorban a Krka, Krčić és a Čikola folyók völgyei. A Promina hegy választja el a folyóvölgyeket a fennsíkoktól.
A Krka-folyó a Dinara-hegység lábánál fakad, Knin-től 3,5 km-re észak-keletre, mindjárt a 22 méter magas Topoljski vízesés alatt. A folyó 72,5 km hosszan folyik, a torkolata Šibenik mellett ömlik az Adriai-tengerbe. Az felső folyás első 49 km-e tiszta édesvíz, míg az alsó folyása (23,5 km) már tartalmaz sót.
A folyó teljes szintkülönbsége 224 méter, öt másik folyóvíz táplálja a vizét, a Krčić (10.5 km), a Kosovčica (12.5 km), az Orašnica (5.3 km), a Butišnica (39 km) és a Čikola a Vrba-folyóval (37.8 km) együtt. A torkolati részébe a Guduča-folyó (7 km) torkollik. A Krka-folyó hidrogeológiai medencéje egy 2500-2650 négyzetkilométeres területet foglal el. A folyó vízhozama éves átlagban körülbelül 55 köbméter/mp Skradinski buk-nál, míg naponta az átfolyó vízmennyiség 5 és 565 köbméter/mp.
Krčić-folyó

A Krka-folyó földtani tulajdonságai és geomorfológiai kialakulása

Köszönhetően a travertin (egy mészkőféleség, lásd lentebb) állandó képződésének, a Krka-folyó egy olyan karszt jelenség, amely a természet felbecsülhetetlen ajándéka az ember számára.
A Krka-folyó völgyének napjainkban látható formája a tektonikus mozgások és a kalcium karbonát rétegekben végbemenő karsztos felépülés eredménye. A Würm időszakot követő Pleisztocén korban megkezdődött a jég olvadása a Földön, ami a tengerek vízszintjének növekedésével járt, így földterületek kerültek víz alá, addig a szintig, ameddig napjainkban is látható. Abban a földtörténeti korban alakult ki a Krka-folyó torkolata Šibenik és a Prukljan-tó között.
A Würm időszak után kezdtek el kialakulni azok a travertin rétegek, amelyek a folyó medrében kialakították a Skradinski buk, Roški slap és a többi vízesést a folyó medrében, valamint létrehozták a Visovac-tavat és más vízgyűjtő medencéket a jelenlegi folyóágyban. Az egyetlen mesterséges tó a Brljan, amely a Miljacka vízerőmű számára gyűjti a vizet.
A Krka-folyó völgyének napjainkban látható formája a tektonikus mozgások és
 a kalcium karbonát rétegekben végbemenő karsztos felépülés eredménye.
stewartmorris

A Krka-folyó vízforrásainak hidrogeológiai tulajdonságai

A Knin-i mező (Kninsko polje) nagyon gazdag vízbázissal rendelkezik, ennek a szélén fakad a Krka-folyó forrása egy barlangban, 224 méteres magasságban a Topoljski-vízesésnél. A Krka-folyó medrét a Butišnica, a Krčić, a Kosovčica, az Orašnica, a Čikola és a Guduča folyók vájták ki, melyek közül a Krka-folyóé a legszélesebb. Ugyanakkor a Krka-folyó gyűjti be a dél-keleten található, Bosznia-Hercegovina területén fekvő Grahovo-i víznyelők (dolinák) vizét, valamint a Čikola-folyóba ömlő földalatti patakok vizét is.
A Krka-folyó háromféle domborzaton folyik keresztül: hegyvidéken, mezőkön és fennsíkokon. A hegyes vidék a Krka-folyó felső folyásának észak-keleti felén található, a mezők a középső folyás mentén helyezkednek el, ezek a négy nagy mező: Plavno, Kninsko Polje, Kosovo Polje és Petrovo Polje.
A folyó vizét tápláló folyóvizek a Krka-folyó első 4 km-ben torkollanak a medrébe. Az első, nagyobb, bal oldali mellékfolyó a Kosovčica, míg a kisebbik a jobb parton betorkolló Orašnica. Amint a folyó elhagyja a Knin-i mezőt, a Butišnica-folyó vize torkollik bele, ennek a legnagyobb a vízhozama. A Petrovo-mezőn átfolyó Čikola-folyó az utolsó mellékfolyó, amely édesvízzel táplálja a folyót. Ez mindjárt a Skradinski buk mellet ömlik a folyóba.
A Krka-folyó völgyének szurdokos részén a legjelentősebb mellékfolyók a Miljacka és a Jaruga, a legjelentősebb forrás pedig a Torak, amely a Čikola-folyón keresztül ömlik a Krka-ba. A Miljacka-forrás a Krka-folyó jobb partján torkollik a folyó medrébe, ugyanakkor közvetlen kapcsolatot hoz létre a Zrmanja-folyóval is, ami ezáltal egy egyedi hidrogeológiai jelenség.
A Skradinski buk vízesés után a folyó vize már keveredik a tengervízzel. Itt már csak egyetlen forrás vize táplálja, az is a torkolatába ömlik, ez a Guduča-folyó.
Butišnica-folyó

A Krka-folyó és a Šibenik-i régió éghajlati jellegzetességei

A Šibenik-i régió közvetlen módon van kitéve a napsugárzásnak, így ez Horvátország legnaposabb területei közé tartozik.
A sós tengervíz a Krka-folyó öblében mélyen visszafolyik, így jelentős módon befolyásolja a régió éghajlati viszonyait a folyó felső folyásánál és a mellékfolyók környékén is.
A folyó torkolatától kiindulva a folyó felső folyásának irányába a tengeri behatások mindinkább csökkennek. Ez észrevehető a levegő átlaghőmérsékletében is, így például 15 Celsius fok az éves átlaghőmérséklet, míg Knin-ben már csak 13 fok. A legmagasabb hőmérséklet rekord Šibenik-ben, a 39,2 Celsius fok volt, míg Knin-ben 39,6. A legalacsonyabb hőmérsékleti rekord -10,2 fok volt Šibenik-ben és -18,3 Knin-ben. Éves szinten több mint 100 napsütéses nap és 90 felhős várható. A Šibenik-i régióban éves szinten 2600 a napos órák száma, míg Knin körzetében 2400. A számadatok tükrében láthatjuk, hogy Horvátország ezen régiója a legnaposabbak közé tartozik.
A legtöbb csapadék a hideg időszakban hull, október és február között, Šibenik-ben 809 mm, Knin-ben pedig 1078 mm. A nyár folyamán hullik a legkevesebb csapadék, leginkább július táján, ekkor Šibenik-ben mindössze 30 mm, Knin-ben pedig 46 mm. A havazás nagyon ritka jelenség errefelé, főleg a partvidéken. A relatív páratartalom sem túl magas, ez Šibenik-ben átlagosan 57 százalék, Knin-ben pedig 67 százalék.
A hideg időszakban a Krka völgye ki van téve az észak-keleti szélnek, a Bórának és a dél-keleti Jugónak. Leginkább a Bórának van kitéve a Krka folyóvölgye, míg a Jugó csak a folyó alsó folyását érinti. A nyári időszakban nappal leginkább a kellemes nyugati szél fújdogál, a Misztrál, vagy a dél-nyugati szellő a tiszta napokon.
Krka Nemzeti Park

Skradinski buk

A Skradinski buk, a hetedik, az utolsó és egyben a leghosszabb travertin gát a Krka-folyón. Ez a legszokatlanabb és egyben a legszebb vízesés a Krka Nemzeti Parkban.
A Skradinski buk-vízesést körülbelül 13 km-re találjuk a Krka-folyó alsó szakaszán a Roški-vízeséstől és 49 kilométerre a forrástól. A travertin gát kialakulását a két folyóvíz egyesülése segítette elő, nevezetesen a Krka-folyó összefolyása a Čikola-folyó 3 km-es alsó szakaszával, a Roški slap vízesésénél. A Krka és a Čikola összefolyó vizei 7 lépcsőt alakítottak ki, amelyek egy 800 méteres szakaszon oszlanak el. A vízesés szélessége 200 és 400 méter között változik, a szintkülönbség pedig 45,7 méter.
A travertin alakzatok a folyó felső részén küszöböket, szigeteket, függönyöket és gátakat képeznek, míg a folyó alsó szakaszán barlangokat és bojtszerű csomókat mintáz. A gyalogutakat a folyó fölött alakították ki. A kialakított utakon egy közel egy órás kényelmes sétát tehetünk a mediterrán és szubmediterrán növényzet adta kellemes árnyékban, valamint kiváló lehetőséget arra, hogy elmerüljünk a misztikus hangok, fények, színek és formák mikrokozmoszában és a travertint beborító mohák, különböző növényfajok és vízi élőlények világában. A szerencsés turisták meghallhatják a csalogányok énekét, a szárcsák csobbanásait, a kígyók alig hallható siklását, a békák hívását és megnézhetik a sólymok kecses suhanását, vagy a szitakötők és pillangók táncát.
A Skradinski buk vízesést elérhetjük a Šibenik-Tromilja-Lozovac, vagy a Knin-Drniš-Tromilja-Lozovac úton. A bejárat Lozovac-ban van, ez a főbejárat. Április hó folyamán a Nemzeti Park vezetősége hajóutakat szervez a parkhoz.
A Skradinski buk, a hetedik, az utolsó és egyben a leghosszabb travertin gát a Krka-folyón.

Skradinski buk, Krka Nemzeti Park
Crack-Shot

Roški slap

A Krka-folyó hatodik, utolsó előtti vízesése a Roški slap, amelyet a helyiek "nyaklánc"-nak is neveznek a buja növényzete miatt. A sok-sok látnivaló mellett néhány helyreállított régi vízimalmot is láthatunk. A Miljacka slap vízeséstől 14 km-el lejjebb találjuk a Roški slap vízesést. Az elnevezését a Rog-dombon található erőd után kapta, amelynek romjai mai napig láthatóak. A folyóvölgy ezen szakasza tölcsérszerűen összeszűkül. A travertin gátak itt több kisebb vízesést hoztak létre (ezeket nevezik "nyakláncoknak"), míg a középső szakaszon holtágak és szigetek láthatóak. A travertin gát itt közel 650 méter hosszú, 450 méter széles, a szintkülönbség pedig 22,5 méter. A fő vízesés a travertin gát végénél van, itt a Krka-folyó vize 15 méteres magasságból zúdul a Visovac tóba. A travertin alakzatok itt barlangokat, bojtokat, küszöböket, kis gátakat és kúpokat formáznak. A kúpos mészkő alakzatokat a fő vízesés lábánál láthatjuk, ezek a Roški slap vízesés jellegzetes alakzatai. A vízesés felett egy út vezet, amely még a római időkben épült. A folyó mindkét partján vízimalmok állnak, amelyek eredeti állagát és funkcióját helyreállították. A malmok mellett helyreállított szárítóoszlopok állnak a gyapjú szárításához és mosásához. Ezek kiemelt történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak, a vidéki építészet és a kereskedelem történelmének ékes szószólói.
A Promina-i parton elmehetünk a vízeséshez a Drniš-Širitovci úton, a Bukovac-i oldalon pedig Laškovica falujából juthatunk ide. Šibenik-ből a Roški slap vízesést a Šibenik-Pakovo-Ključ-Širitovci, vagy a Šibenik-Skradin-Dubravice-Rupe-Laškovica utakon érjük el. A vízeséshez vízi úton is elérhetünk a Skradinski buk vízeséstől a park turista hajóján.
A Krka-folyó hatodik, utolsó előtti vízesése a Roški slap.
edwhitaker

Miljacka slap

A folyón egy kilométerrel lentebb Rošnjak-tól, a folyót magas sziklafalak szorítják össze, melyeken buja szubmediterrán növényzet zöldell. Itt található a Miljacka slap vízesés. A folyóágyban három nagyobb és számos kisebb travertin lépcső akadályozza a víz folyását, a teljes szintkülönbség pedig 23,8 méter. A vízesés felső folyását bojtszerű mészkő képződmények és kis barlangok, kavernák jellemzik. Itt a Miljacka forrás összeköti a Krka-folyót a Zrmanja-folyóval, így egy nagyon eredeti hidrogeológiai jelenséget hoz létre. A vízesés lábánál, a jobb parton számos elpusztult vízimalom látható, míg a bal parton egy vízerőmű áll.
Alig száz méterrel lejjebb, a folyó jobb partján található a Miljacka II barlang, számos őshonos és védett állatfaj otthona. Ezek között a fajok között a legérdekesebb a barlangi vakgőte, valamint a hosszú ujjú denevér. Ez utóbbinak egy 4 ezres populációja él a barlangban, amely az Európában élő kolóniák egyik legnagyobbika.
A Bukovac-i oldalon, ahhoz hogy elérjük a vízesést a Knin-Kistanje úton, az Oklaj-Drniš-i elágazásnál térjünk le a Miljacka-i vízerőmű felé. Ha Promina-i oldalról szeretnénk eljutni ide, a Drniš-Oklaj úton haladva térjünk le Puljana falunál a vízerőmű irányába. Tartsuk szem előtt, hogy a vízeséshez csak a vízerőmű területén keresztül lehet eljutni.

Rošnjak

Az ősi egyszerűsége és a misztikus megközelíthetetlensége miatt a Rošnjak vízesést "oltárnak" is nevezik. Ez a Krka-folyó legkisebb vízesése.
A Manojlovac slap vízeséstől egy kilométerrel lejjebb, ahol a folyóvölgy elkeskenyedik és mélyül, eldugva az anyatermészet ölében található a Rošnjak vízesés, amelyet Sondovjel-nek vagy Šundovi-nak is neveznek.
A vízesésnek egyetlen lépcsője van, amely 40 méter széles és mindössze 8,4 méter magas. Az itt legsűrűbben előforduló travertin alakzatok a kis kavernák és bojtok. A vízesés egy festői kanyon 200 méter magas falai közül zuhog alá. Ez az egyetlen vízesés ahol nem épült vízimalom, mivel a hely hozzáférhetetlen.
Bár a Rošnjak vízesést emberi kéz sosem érintette, a száraz időszakban a kiszáradás veszélye fenyegeti amiatt, hogy a vizet a Miljacka erőmű felé vezették el. Amikor a folyó vízhozama magas, olyankor a vízesés aljába nagy zajjal lezúduló víztömeg ködöt képez. A látványa egyszerűen lenyűgöző.
Ezt a vízesést ugyanazokon az útvonalakon érhetjük el mint a Miljacka slap vízesést.
Az ősi egyszerűsége és a misztikus megközelíthetetlensége miatt a Rošnjak vízesést oltárnak is nevezik.
destinacije.com

Manojlovac slap

Amint a látogatók első alkalommal meglátják a Manojlovac slap vízesést, sokan közülük a romantikus jelzővel illetik a szemük elé terülő látványt. A megkapó természeti jelenség azonban mindenki számára feledhetetlen emlék marad.
Brljan-tól fél kilométerre a folyó egy éles kanyart vesz. Itt látható a Manojlovac slap vízesés. Ez a vízesés a legnagyobb és sokak tartják a Krka-folyó legszebb vízesésének. A vízesést számos travertin gát tagolja, a teljes magassága pedig 59,6 méter. A legmagasabb ilyen mészkőgátról a víz 32,2 méteres magasságból ömlik alá. A Manojlovac slap vízesés körülbelül 500 méter hosszú és 80 méter széles. A travertin alakzatok szakáll-szerű bojtokat és kis barlangokat képeznek. A folyómeder környéke sűrű szubmediterrán növényzettel van benőve, a part mentén kis mezők és legelők láthatóak. A vízesés lábánál valaha egy vízimalom állt, ez mára már csak rom. Ezt a vízesést is a kiszáradás veszélye fenyegeti a száraz időszakban, ugyanis a Krka-folyó vizének egy részét átirányították a vízerőműhöz. A vízesés a nedves időszakban a legszebb, amikor a fülsüketítő robajjal alázúduló víztömeg nyomán vízpárával telik meg a levegő, amelyeken szivárványszín fényjátékban törnek meg a nap sugarai.
A legszebb látványban akkor lehet részünk, ha felmegyünk a Bukovac-i oldalon a kanyon karéjára, pár száz méterre Burnum-tól a régészeti lelőhelytől, a Knin-Kistanje út mentén. A Promina-i partról a Burnum-i partra a Drniš-Oklaj úton keresztül juthatunk át, amely a Knin-Kistanje útból ágazik le.
Amint a látogatók első alkalommal meglátják a Manojlovac slap vízesést, 
sokan közülük a romantikus jelzővel illetik a szemük elé terülő 
látványt.

Manojlovac slap vízesés, Krka Nemzeti Park

Brljan

Két kilométerrel lentebb a Bilušića buk vízeséstől, a kanyon kijáratánál a Krka-folyó 400 méteresre szélesedik és 1300 méteres hosszúságban egy tavat képez. Ez a Ćorić-tó, más néven Bjelober- vagy Brljan-tó. A tó részben a travertin gát előtt alakult ki (Brljan-gát), amelynek egy része mesterséges betongát, amely a folyó vizét fogja fel a Miljacka erőmű számára.
A tó felesleges vízmennyisége a Brljan gáton folyik át így alakítva ki a vízesést. Ez csak olyankor fordul elő, amikor a Ćorić-tó vízállása magas, egyébként a víz fúrt csatornákon át távozik, meghajtva a vízerőmű turbináit. A travertin gáton átbukó vízesés teljes magassága 15,5 méter, a hossza 300 méter, a szélessége pedig 300 méter. A vízesést zöldellő szubmediterrán növényzet és megművelt földterületek övezik. A nyári időszakban itt minden zöld, bár a travertin lerakódásokat még nem nőtte be teljesen a növényzet. A Bukovac-i oldalon egy út vezet át a kanyonon a vízeséshez, itt találjuk az egykori római katonai tábort is, Burnum-ot. A travertin gát fölött az út Bukovac-on át Promina-ba vezet. A folyó bal partján egy régi vízimalom maradványait mai napig láthatjuk. A száraz időszakban a vízesés kiszárad és élettelen, az 500 méter hosszú folyóágy a Brljan és a Manojlovac slap vízesések között úgyszintén kiszárad.
A Bukovac-i oldalon a vízesést a Knin-Kistanje úton érhetjük el, ha Burnum előtt letérünk az Oklaj-Drniš útra. A Promina-i oldalon a Drniš-Oklaj útról érjük el, amely a Knin-Kistanje útból ágazik le. Az út átvezet a travertin gát fölött, így az út mindkét feléről csodálatos rálátás nyílik a vízesésekre és a Ćorić-tóra.
Két kilométerrel lentebb a Bilušića buk vízeséstől, a kanyon kijáratánál a Krka-folyó 400 méteresre szélesedik és 1300 méteres hosszúságban egy tavat képez. Ez a Ćorić-tó, más néven Bjelober- vagy Brljan-tó.

Bilušića buk

Ez a vízesés az első a vízesések között, a Krka-folyó felső folyásán. Bár az ember többször is beavatkozott itt a természet művébe, a vízesés mégis nagyon vonzó látványosság maradt. Ez az egyetlen vízesés, amelyet nem érintett hátrányosan a vízerőmű miatt alkalmazott folyószabályozási munkálat.
A Bilušića buk vízesést egy kanyon falai közé beékelve találjuk, a forrástól számított 16-ik kilométerre, Knintől pedig 9 km-re lefelé a folyón, 214 méteres tengerszint feletti magasságban.
A vízesés kinézete és nyomvonala az évtizedek folyamán négy alkalommal is megváltozott, amikor dinamit robbantásokkal megpróbálták megakadályozni a Knin-i mező elöntését 1834-ben, 1895-ben, 1953-ban és 1954-ben.
A robbantások miatt a vízszint lecsökkent a folyó felső folyásán, emiatt a Bobodol-tó kiszáradt. A Krka-folyó teljes vízmennyisége egész évben átfolyik a két lépcsős vízesésen, amelyeknek a teljes hossza 300 méter, 22,4 méteres szintkülönbséggel. A vízesés szélessége általában 100 méter, de ha a vízszint túlságosan lecsökken, akkor mindössze 30 méteresre szűkül. Bilušića buk-nál a travertin bojtos alakzatokat és kavernákat képez. A vízesés után számos travertin gát képződött, valamint kis szigetek mindjárt a vízesés lábánál. A jelenlegi folyóágy mellett jó állapotban maradt, különösen látványos "holt" travertin látható. Ezek között a travertin lépcsők között kis tavacskák csillognak.
A vízesés legutolsó lépcsője után a folyó kiszélesedik, vize megnyugszik, lelassul. A vízesést buja szubmediterrán növényzet veszi körül, valamint vastag szárú, vörös lizinkák. A folyómeder mellett számos kis zöldségültetvény található. Az egykor számos vízimalom, cölöpszárító és "valjavica"-nak nevezett természetes teknő közül már csak két malom és egy "valjavica" maradt fenn. A "valjavica" természetes módon alakult ki, ezekben mosták a gyapjút, ugyanis itt a víz örvénylik.
Ha a Bukovac-i oldalon tartózkodunk, ezt a vízesést a Knin-Kistanje úton érhetjük el, ha letérünk a Radučić (Omčikus) falu felé, majd tovább haladunk a földúton a vasútállomás felé. Ahhoz, hogy a kanyon széléhez felérjünk, több száz métert kell még gyalogolnunk. A kanyon szélétől egy keskeny gyalogút vezet a folyóhoz, a vízesés lábához.
A Promina-i oldalról a Drniš-Oklaj úton kell haladnunk, majd letérnünk Gornji Čitluk irányába, majd továbbhaladnunk Ljubotić-ig. Ettől a falutól egy burkolatlan út vezet a kanyon széléig, onnan pedig le a vízeséséhez.
Bilušića buk vízesés, Krka Nemzeti Park

A Névtelen barlang

Az ipari régészet nyomait egy névtelen barlangban találták a Krka-folyó bal partján, a Skradinski buk vízesés mellett, a régi Jaruga I vízerőműtől észak-nyugatra. A barlangot 1894-ban fedezték fel, amikor az erőművet építették. A rendelkezésre álló információk szerint a barlang hossza 150 méter, a szélessége 80 méter, az alapterülete pedig 1200 négyzetméter. A barlangot gazdagon díszítik cseppkövek, az alján pedig kis tó található. A barlang ürege a travertin lerakódások miatt alakult ki. Napjainkra a barlang alsó üregeit feltöltötték, így csak 24 méter hosszú és 10 méter mély. A cseppkövek már elveszítették csillogásukat, a kis tó kiszáradt, miután a folyó medrét eltérítették.
Krka Nemzeti Park
jns001

Az Oziđana pećina és a Jazinka barlangok

Az Oziđana pećina barlangot a Krka-folyó bal partján találjuk mindjárt a Roški slap vízesés fölött, a kanyon csúcsa mellett. A barlang bejárata dél-nyugatra néz, egy 20 méter magas, függőleges sziklaszirt közepén. Erről a szikláról kapta a nevét a barlang, amely száraz fordításban fallal körülvett barlangot jelent. A barlang bejárata elé egyféle sáncot ástak. A formáját tekintve a barlang alagútszerű, hossza 59 méter, legtöbb 7 méter széles és 2,5 méter magas, a végében két kéményszerű nyílás található. Itt a régészek kerámia edényeket, kovakő késeket, kőtárgyakat, nagyszámú állatcsontot, kagylóhéjakat és két gyermek csontvázát találták, amelyek a Danilo-kultúra időszakából származnak.
A Jazinka barlangot szintén a folyó bal partján találjuk, a középkori erőd a Nečven mellet. A barlang felépítése egyszerű, 42 méter hosszú, 6 méter széles és körülbelül 4 méter magas. Itt is különböző kerámia darabokat, állati csontokat, bronz nyílhegyeket és melltűket, valamint emberi csontokat találtak amelyek a bronz és a korai vaskor közötti átmeneti időszakból származnak.

Akna a Torak-tó túloldalán

Ez az akna egy különösen érdekes képződmény a Torak forrás túlsó felén, 20 méterrel a folyó völgye fölött, a Čikola-folyó jobb partján. Az akna 20 méter mély és 10 méter hosszú. A felső részét konglomerátum alkotja, míg az alsó része márgás mészkőből épül fel. Semmi kétség sincs afelől, hogy az aknát víz töltötte ki, ahogyan a tó vízszintje nőtt a Skradinski buk vízesés travertin lerakódásai miatt. Az akna alján három kis tó található, nagyjából egy szinten a Čikola-folyó vízszintjével, amelyek közül a legnagyobbnak a mélysége 17 méter. A Krka Nemzeti Parkban ez a második ismert élőhelye a barlangi vakgőtének.
A víz alatt sztalaktitok találhatóak amely olyan mészkőrétegekre rakódtak, amelyek az egykor a barlangban őshonos soksertéjű gyűrűsférgek (Marifugia cavatica) fosszíliáit tartalmazza.

A Miljacka-barlang forrásai

A Miljacka slap vízesés mellett találták a leghosszabb barlangot. Itt, öt barlangi forrást találtak, melyeket római számokkal jelöltek. Ezek közül a legnagyobb a Miljacka II. amely a park határain belül található, a Krka-folyó jobb partján, pár száz méterre a vízesés aljától. Magas vízállás esetén egy föld alatti patak folyik át a barlangon, amelyet a Zrmanje-folyó vize táplál, amely a Mokro Polje mezőn folyik át. A száraz időszakban a barlangban egy 200 méter hosszú tó található, amelynek a mélysége ismeretlen és egy víznyelőben végződik. A barlangot mostanáig 1750 méteres hosszúságban sikerült feltárni. A mennyezetet, a falakat és a talajt erodálódott sztalagmitok borítják, amely arra utal, hogy a barlangban sűrűn változik a víz szintje. A Miljacka slap vízesés környéki barlangokban 36 föld alatti élőlényt vettek nyilvántartásba mostanáig, nagy részük őshonos Horvátországban és/vagy a Dinári kasztvidéken.
A Miljacka II barlang az egyik ismert élőhelye a barlangi vakgőtének és 8 különböző denevérfajnak. A nyár folyamán több mint 9 ezer denevér keres itt menedéket, közülük a legsűrűbben előforduló faj a hosszú ujjú denevér, amelynek populációja 7 ezer egyedre tehető.

Egyéb barlangi képződmények a park határain kívül

A park határain kívül is találhatunk számottevő barlangi képződményeket, mint amilyen a Stara jametina és a Martina jama aknák.
A Stara jametina akna keletre található Koštana falujától, Konjevrata település mellett. Ez a legmélyebb akna a Krka-folyó medre mentén. Az akna hossza 188 méter, ebből 85 métert térképeztek fel. A további feltárás nem lehetséges a nagyon keskeny repedések miatt.
A Martina jama-t ugyan aknának nevezik, de ez gyakorlatilag egy barlang, amelynek függőleges a bejárata. A Krka-folyó jobb partján találták Skradin-tól délre, a Bićina falu mellett. A barlang hosszúsága 120 méter, a mélysége pedig 27 méter. Egy különböző színekben játszó cseppkőfüggöny választja ketté a föld alatti üreget két teremmé, amelyet sztalaktitok és sztalagmitok díszítenek. A termekben különleges szépségű kalcit képződményeket láthatunk, ezáltal ez a legszebb barlang a Krka-folyó vidékén.
Krka Nemzeti Park
g.gregorini

Élő és holt travertin

A Krka-folyó jelenlegi ágyán kívül képződött travertin kora 125 ezer évre tehető, ezt nevezik "holt" travertinnek. Abban az időben képződött, amikor a folyó ágya még Knin közelében vezetett el. Ezek a travertin lerakódások a Ris és Würm jegesedési korszakok közötti időszakban keletkeztek. A Krka-folyó vízeséseiben a travertin képződés aktív, a travertin gátak és formációk jelenleg is épülnek. Ezeket nevezzük "élő" travertinnek.

A travertin megjelenési formái

A karsztos folyóvizek legismertebb travertin alakzatai a víz alatti lépcsők, küszöbök és gátak, amelyek a karszt zúgók, vízfüggönyök alján keletkeznek, olyan helyeken ahol a víz függőlegesen folyik lefelé a sziklákra.
A karsztos folyóvizek legismertebb travertin alakzatai a víz alatti 
lépcsők, küszöbök és gátak, amelyek a karszt zúgók, vízfüggönyök alján 
keletkeznek.

Hogyan alakul ki a travertin?

A travertin gátak kialakulása egy dinamikus folyamat, amelyben fizikai és kémiai tényezők, valamint élő organizmusok vesznek részt.
A travertin struktúrák olyan vizekben alakulnak ki, amelyekben az oldott kalcium bikarbonát (Ca(HCO3)2) magas koncentrációt ér el. A travertin kialakulása gyorsan elkezdődik a folyóágynak azokon a részein, ahol a talaj egyenetlen, vagy például víz alá süllyedt ágak találhatóak. Amikor a víz alázúdul, a kémiai egyensúlya felbomlik és távozik belőle a szén-dioxid (CO2). Így a kalcium karbonát (CaCO3) csapadék formájában kiválik a vízből és lerakódik a víz alatti objektumokra. Ahhoz, hogy a kalcium karbonát travertinné alakulhasson, szükség van a baktériumok, algák, mohák jelenlétére, ugyanis a travertin a mohák és algák felületéhez kapcsolódik kalcit mikrokristályok formájában, mivel a kék-zöld algák és kovamoszatok egy ragacsos anyagot választanak ki. Ebbe a váladékba mind a szervetlen és a szerves anyagok (kagylóhéj törmelék, mészkő és dolomit homok, stb.) beágyazódnak, ekörül kezdenek el növekedni a kalcit kristályok. Következésképpen, ezeknek a mikroszkopikus növényeknek az a szerepe, hogy "elfogják" a kalcit mikrokristályokat, így létrehozva a travertin "építőköveit".
A travertin képződés és a gátak kialakulása csak akkor lehetséges, ha a vízben túltelítődik a kalcium karbonát, kis koncentrációban jelen van benne a szerves anyag, illetve a víz pH értéke nem magasabb 8-nál (nagyon enyhén lúgos).
Az említett körülményeken felül a travertin-épülés gyorsabb, ha a levegő hőmérséklete magasabb, a vízfolyás sebessége pedig nagyobb mint 0,5-3,5 m/s. A fiatal travertin struktúrákat eleinte kék-zöld algák kezdik el építeni, amelyekre azután rátelepülnek a moszatok és más vegetációk, melyek egyre inkább elősegítik a travertin képződését.
A travertin gátak kialakulása egy dinamikus folyamat, amelyben fizikai 
és kémiai tényezők, valamint élő organizmusok vesznek részt.
10 Ninjas Steve

A Krka Nemzeti Park állat- és növényvilága

A park természeti adottságai nagyon változatosak. Itt egyaránt megtalálhatóak a száraz és nedves, világos és sötét, tápanyagokban gazdag és szegényes élőhelyek egyaránt. Ennek köszönhető, hogy mind a növény, mind az állatvilág kivételesen változatos képet mutat. A Krka-folyó vidékén számos növény- és állatfajt találunk, amelyek endemikus fajok, tehát sehol máshol nincs ismert élőhelyük, vagy a kihalás veszélye fenyegeti őket. Tovább... A Krka Nemzeti Park állat- és növényvilága
A Krka-folyó vidékén számos növény- és állatfajt találunk.

A Krka Nemzeti Park kulturális és történelmi öröksége

Nem csak a háborítatlan természet szépségeit láthatják azok akik a parkot meglátogatják. Számos régi korokból megmaradt emlék található a park területén, melyek az egykor itt élt emberek kultúrájáról, vallásáról, művészetéről és a mindennapjaikról mesélnek. Számos régi épület maradt fenn az utókornak, mások ma már csak romok. Tovább... A Krka Nemzeti Park kulturális és történelmi öröksége
Számos régi korokból megmaradt emlék található a Krka Nemzeti Park területén.
premus

A Krka Nemzeti Parkról még
A Krka Nemzeti Park állat- és növényvilága
A Krka Nemzeti Park kulturális és történelmi öröksége

Videók
Krka Nemzeti Park
Észak-Dalmácia



Szólj hozzá

Hozzászólások

Légy te az első hozzászóló

Kapcsolódó cikkek

  • Ucka Természeti Park
    Ucka Természeti Park
    Az Učka Természeti Park területe az Učka-hegyre és a Ćićarija-fennsík egy részére terjed ki. A parkot az Észak-Adriai part...
  • Paklenica Nemzeti Park
    Paklenica Nemzeti Park
    A Paklenica Nemzeti Park területe a Dél-Velebit hegység tengerparti lejtőjétől, Marasovići településtől, egészen a régió l...
  • Észak-Velebit Nemzeti Park
    Észak-Velebit Nemzeti Park
    Az Észak-Velebit Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Sjeverni Velebit) a Velebit-hegylánc északi részén terül el. Maga...
  • Risnjak Nemzeti Park
    Risnjak Nemzeti Park
    A Risnjak Nemzeti Park (horvátul: Nacionalni park Risnjak) Horvátország északi határától nem messze található, Karlovac és...
RSS