Utazás, Nyaralás, Látnivalók

Opatija az Isztriai-félsziget északkeleti részén fekszik, a Kvarner-öböl partján illetve az Ucka-hegység lábánál. A várost babérfa ligetek és sziklás tengerpart határolja. Opatija magyar megfelelője Abbázia, ezen a néven is ismert, a szó maga apátságot jelent. Opatiját a régies, eleganciát sugárzó épületeivel, a horvát Monte Carloként vagy az Adria Nizzájaként is szokták emlegetni. Opatija egyik híres látványossága a gyönyörű parti sétány, a Lungomare.

Nin egy kis település, amely egy alig 500 méter széles szigeten terül el. A szárazföldről két XVI. századi kőhídról lehet megközelíteni. A település Zadartól nem messze található, egy lagúna veszi körül az Adriai-tenger keleti partján. Nin híres gyógyiszapjáról is, amely reumatikus és számtalan egyéb betegségre jelent gyógyírt. Nin a turisták számára csodás hely, ahol a fürdőzésre számtalan lehetőség van.

Cres az Adria második legnagyobb szigete, területe 405,70 négyzetkilométer. A sziget a Kvarner-öböl északi részén, az isztriai félsziget, és a Krk-sziget között fekszik. Valamikor a Cres és a Lošinj egy nagy sziget volt, mindaddig, amíg a rómaiak ki nem ásták az Osori-csatornát. Innentől kezdve Cres önálló szigetté vált. A szigeten meredek sziklák, és sok kis öböl várja a látogatókat. A legmagasabb hegycsúcs a Gorice, 648 méter magas. Aki itt nyaral, számtalan helyet megcsodálhat, a sziget több településén sok érdekesség várja a turistákat.

Lovran város Horvátországban, Opatijától 5 km-re, Rijekától pedig 17 km-re, a Kvarner-öböl északi részén helyezkedik el. A csodálatos és látványos nyaralóhely kedvező klímájának köszönhetően, kiváló kikapcsolódási lehetőségeket biztosít szinte bármelyik évszakban, az üdülni vágyóknak. Lovran már a monarchia idején is közkedvelt üdülőhely volt az előkelő társadalmi körökben. Itt található Horvátország legismertebb mozgásszervi betegségeket gyógyító kórháza.

Čiovo egy kis sziget az Adriai-tenger Közép-Dalmáciai partján. A szigetet egy felvonóhíd köti össze Trogir ősi városával. Gyakorlatilag Trogir egy része is a szigeten található. A Čiovo-sziget keleti irányban majdnem Split-ig nyúlik, délen pedig a Solta-szigetig. Egy időben "Bua"-szigetnek nevezték, amely a kígyókra utal, viszont manapság már nem élnek kígyók a szigeten. Ezen a szigeten is bujkált IV. Béla királyunk amikor a tatárok elől menekült. Lényegében a Čiovo-sziget a Trogir riviéra részét képezi.

A Krk-sziget észak-nyugati részén, egy széles fákkal körülvett öbölben, a Pelova- és a Ćuf-félszigetek között találjuk Malinskát, a Krk-sziget egyik legszebb települését. A település mindössze 15 km-re van a Krk-i hídtól. Malinska nevét egy XV. századi vízimalomról kapta.